8. r�sz

– El sem tudom k�pzelni, mi �thetett Kennybe.

Hermione f�jdalmasan fogadta mag�ba a besz�dfoszl�nyokat; minden sz� robban�sk�nt �rte a dobh�rty�j�t. Lassan tompult a f�jdalom, �s kezdte felfogni, hogy kiket is hall, �s mi t�rt�nt nemr�g. Keser�en elfintorodott, �s lassan kinyitotta a szem�t. Kiss� hom�lyosan l�tott, de nemsok�ra helyre�llt a vil�g rendje. A nappali fotelj�ben fek�dt, a kanap� el�tt Kenny �lldog�lt, m�g a k�t b�tor k�z�tt Malfoy �s Piton besz�lgetett.

– Mag�hoz t�rt – jelentette a sz�ke f�rfi, ahogy pillant�sa Hermione man�arc�ra esett.

Hermione felt�p�szkodott, �s �lt�ben megvakargatta a fej�t. R�mlett valami, hogy el�jult a k�sz�b�n, de arra nem eml�kezett, hogyan ker�lt a b�tordarabra. Malfoy tett n�h�ny l�p�st a kanap� – Kenny – fel�, m�g Piton az ellenkez� ir�nyba l�pett, Hermion�hoz egy kicsit k�zelebb, azt�n meg is �llt.

– Ha minden rendben van, akkor mi menn�nk is – sz�lalt meg ism�t a sz�ke. – B�r �rdekelne, hogy a man�d tud-e valamilyen magyar�zattal szolg�lni a t�rt�ntekre – vonta �ssze a szem�ld�k�t a f�rfi, g�nyosan m�regetve Hermion�t, mintha � tehetne mindenr�l.

– R��ml�tt egy b�jital – felelte man�t�l szokatlan rekedts�ggel a l�ny. Piton f�rk�szve n�zett v�gig rajta – Hermione sejtette, hogy val�sz�n�leg v�gigsorolja mag�ban a lehets�ges f�zeteket, amelyek hasonl� reakci�t v�lthattak ki egy l�nyb�l. – Valamilyen… v�gyfokoz�.

A professzor arca rezzen�stelen maradt, ellent�tben Malfoy�val. A fiatalember sz�rke szemei meglepetten kerekre ny�ltak.

– Azt hittem, ezek csak embereken hat�sosak.

– Nem, egy�ltal�n nem – r�zta meg a fej�t Piton. – De csak embereken haszn�lj�k, mi v�gre lenne egy �szt�n�s l�nynek ilyesmire sz�ks�ge? Engem sokkal ink�bb az foglalkoztat, hogyan �ml�tt r�.

Hermion�t azonnal elfutotta a m�reg, ahogy visszaeml�kezett az esem�nyekre. Kedvelte a man�kat, ki�llt a jogaik�rt, de most hihetetlen�l ideges�tette a mazochista h�lyes�g�k, ami miatt ilyen szitu�ci�ba keveredett.

– Meg akarta b�ntetni mag�t, �s �gy gondolta, az �st erre �pp megfelel�. Arra m�r nem gondolt, hogy ut�na nem fog tudni a talp�n meg�llni, �s lefejelheti a polcokat, mag�ra bor�tva mindent. – A l�ny szavaib�l s�t�tt a harag, szemei is szikr�kat sz�rtak d�h�ben. Pitonon egy meglepet�shull�m l�tszott v�gigszaladni, nem k�l�nben Malfoyon. A professzornak azonban nagyobb gondja is t�madt.

– Mag�ra bor�tva mindent? – k�rdezte, �rezhet�en visszafojtott l�legzettel.

Hermione hirtelen r�d�bbent, hogy a professzor f�radts�gos munk�j�nak eredm�nye semmis�lt meg egyetlen pillanat alatt. Ett�l m�g jobban felh�zta mag�t, �s �tkozta a man�k �nb�ntet�si k�nyszer�t.

– T�loztam – igyekezett megnyugtatni. – Csak egy polc tartalma veszett k�rba.

– Melyik�? – k�rd�se hi�baval� volt, m�r l�that�an r�g �ssze�llt benne a k�p, tudta, hogy melyik polcon milyen b�jitalokat t�rol.

– Amin a bonyolultabb, vagy hosszabb id�t ig�nybevev� f�zetek voltak – felelte lehajtott fejjel a l�ny. Piton csak b�lintott, de Hermione ennyib�l is tudta, hogy egy cseppet sem �r�l a fejlem�nyeknek. Nyugtalan�t� gondolat f�rk�z�tt a fej�be: mi van, ha megb�nteti a vesztes�g�rt? Elv�gre egy norm�lis gazda minimum kivasaltatn� vele a f�leit �s a kez�t…

– Sajn�lom, megt�r�tem a k�rodat – sz�lalt meg �jfent Malfoy. – Gondolom, ezeket nem lehet csak �gy megv�s�rolni ak�rhol… de legal�bb a hozz�val�kat megadom. Viszont… lenne m�g egy k�rd�sem. Meddig tart a hat�sa?

– Nem tudom mennyi �ml�tt r� – felelte elgondolkozva a tan�r, �s Hermion�ra n�zett.

– Az eg�sz lombik.

– Csod�s – fintorgott a f�rfi. – Akkor m�g el�g sok�ig. De tal�n van ellenszerem… ha azt nem t�rt�tek m�g �ssze – tette hozz� g�nyosan, majd elt�nt a labor ir�ny�ban. Hermione borzaszt�an �rezte mag�t. Tudta, hogy nem az � hib�j�b�l t�rt�nt mindez, baleset volt, a professzor m�gis �t okolta, �s ez nagyon f�jt a l�nynak.

Kenny meg�jult �rdekl�d�ssel p�szt�zta Hermion�t; le sem vette a l�nyr�l a szem�t. Hermione igyekezett ezt figyelmen k�v�l hagyni, de most, hogy a professzor m�r nem k�t�tte le, nehezen tudott elmenni emellett. Szerencs�re Piton hamar visszat�rt egy k�k sz�n� folyad�kkal, �s Kennyhez fordult.

– Nem iszom meg! – ellenkezett a man� az orra el� dugott lombikkal.

– Ugyan – legyintett Piton, �s m�g k�zelebb nyomta az �veget. – Egy korty, �s Darby teljesen bel�d szeret.

Hermione meglepetten elt�totta a sz�j�t. Kenny egy pillanatig sem habozott tov�bb, kikapta a tan�r kez�b�l a k�k l�tty�t, �s az eg�szet megitta, nem pazarolva el egyetlen cseppet sem.

A t�bbiek �rdekl�dve v�rt�k a folytat�st. Hermione nem k�telkedett benne, hogy a professzor hazudott, m�gis roppantul meglep�d�tt, hogy minden nyugtalans�g n�lk�l, teljesen hitelesen k�pes volt el�adni mag�t. Vajon h�nyszor hazudott m�r rezzen�stelen�l m�sok szem�be?

Kenny p�r pillanatig ugyan�gy �lt a hely�n, azt�n borzong�s futott v�gig a test�n, �s megr�zk�dott, elejtve a kez�ben szorongatott lombikot. Mintha m�ly �lomb�l �bredt volna, �gy n�zett el�sz�r Pitonra, majd Malfoyra, �s v�g�l Hermion�ra. Sz�gyenkezve les�t�tte a szem�t, mikor r�j�tt, mit tett az elm�lt �r�kban, �s motyogott valamit az orra al�. Felkapta a fej�t, k�rben�zett a szob�ban, �s az olvas�l�mp�t kiszemelve mag�nak azonnal felpattant, �s j�l elagyabugy�lta mag�t vele. Senki nem akad�lyozta meg ebben, csak Hermione hallatott egy halk sikolyt.

– Rossz, Kenny, nagyon rossz! Sajn�lom, kisasszony, Kenny nem akart f�jdalmat okozni! – sip�kolta a man� k�ts�gbeesetten, �s Hermione l�tta, hogy folynak a k�nnyei. M�g sosem l�tott egyetlen man�t sem s�rni.

– Kenny, nincs semmi baj, nyugodj meg, tedd le azt a l�mp�t! – sz�lt r� a l�ny, �s kim�szott a fotelb�l. Odament Kennyhez, �s igyekezett megvigasztalni. Malfoy szem�ld�k�t felvonva �llt m�g�tt�k, majd megsz�lalt.

– Majd ezt otthon elint�zz�k. Gyere, Kenny, menj�nk!

Azzal Kenny a l�mp�t el sem engedve, tov�bbra is p�f�lgetve mag�t elindult gazd�ja nyom�ban a kij�rat fel�.

– Tal�n jobb lenne, ha ezt itt hagyn�d Perselusnak – mondta lekezel�en Malfoy, mire a man� gyorsan visszatette a hely�re a l�mp�t. A k�sz�b�n �llva b�cs�ztak a h�zigazd�t�l. – Sz�lj, mikor menj�nk a hozz�val�k�rt, �s ha b�rmiben tudok seg�teni, �rtes�ts.

Piton csak b�lintott; Hermione meglepetten n�zett a sz�ke f�rfira. Nem gondolta volna, hogy ilyen nagylelk�v� is tud v�lni, ha �gy hozza a helyzet.

– Majd elint�zem.

– M�g egyszer eln�z�st! Viszl�t! – Azzal becsuk�dott Malfoy �s Kenny m�g�tt az ajt�, �s k�nos csend telepedett a lak�sban marad�kra.

Hermione tehetetlen�l �csorgott a nappali sz�l�n, v�rva a k�vetkez� utas�t�st. Piton azonban nem sz�lt egy sz�t sem; bes�t�lt a konyh�ba, figyelemre sem m�ltatva a man�t. A l�nyon szomor�s�g lett �rr�; b�ntotta, hogy a f�rfi ennyire semmibe veszi. Ed�nycs�r�mp�l�st hallott a helyis�gb�l, mire r�eszm�lt, hogy vacsoraid� van, � azonban semmit nem k�sz�tett a b�jitaltan�rnak.

Gyorsan beszaladt a konyh�ba, hogy p�tolja az elmarad�st, de amikor l�tta, hogy Piton laz�n a konyhaszekr�nynek d�lve whiskyt kortyolgat, elvetette a vacsoraf�z�s �tlet�t. Egy kiss� rosszall� gondolat f�rk�z�tt a fej�be: sosem gondolta volna, hogy volt tan�ra ilyen gyakoris�ggal �lvezi az aranyl� ned� t�rsas�g�t.

– Nagyon sajn�lom, ami a b�jitalokkal t�rt�nt, uram – mondta ki v�g�l, ami legink�bb a lelk�t nyomta. Piton �rdekl�dve fordult fel�, feltehet�en nem tudta mire v�lni man�ja szavait.

– Eszedbe se jusson bocs�natot k�rni – mondta kem�nyen. Hermione szemei hatalmasra kerekedtek meglepet�s�ben. – Holnapt�l t�bb dolgunk lesz; azokat a f�zeteket is el kell k�sz�ten�nk, amik ma megsemmis�ltek.

A l�ny csak b�lintott, de m�g mindig nem tudta mire v�lni a f�rfi viselked�s�t. Perselus Piton minden alkalmat megragadott arra, hogy m�sokat kellemetlen, megal�z� helyzetbe hozzon, �s sosem volt rest n�h�ny les�jt� sz�val megsemmis�teni m�sok �nbecs�l�s�t. Akkor most m�gis, mi�rt teszi ezt? Le kellene hordania Hermion�t a s�rga f�ldig, ami�rt ekkora k�rt okozott a dr�ga b�jitalaiban – m�g ha a l�ny tudta is, hogy k�zvetlen�l nem az � hib�ja; val�sz�n�leg megakad�lyozhatta volna. Piton m�r-m�r kedvesnek t�nt eme gesztust�l.

– Mehetsz aludni. Reggel kor�n kezd�nk – sz�lt m�g a professzor, �s �jra �nt�tt a pohar�ba.

Hermione szeretett volna m�g mondani valamit; megk�rdezni, hogy nem �hes-e, ak�rmilyen kis butas�got, csak hogy enyh�tse lelkiismeret-furdal�s�t. T�tog� sz�j�t m�gsem hagyta el semmilyen hang, �s v�g�l bel�tta, hogy jobban teszi, ha val�ban nyugov�ra t�r – neh�z napja volt.

Ahogy a lakhely��l szolg�l� od� fel� tartott, �tkozta mag�t, ami�rt ennyire ostob�n viselkedett. Bocs�natot k�rni! Milyen buta �tlet is volt. Mi�rt �rdekelte �t egy�ltal�n, hogy �sszet�rt n�h�ny lombik? Pitonnak igaza volt: majd elk�sz�tik �ket �jra, semmi sem p�tolhatatlan.

*

M�snap reggel m�g Pitonn�l is kor�bban kelt, hogy elk�sz�thesse a reggelit. Vid�man tette, m�lt �jszaka siker�lt helyreraknia mag�ban a dolgokat, �s pozit�van �llt hozz� mindenhez, nem sajn�lkozott. M�r a Kennyvel t�rt�ntekre is mosolyogva gondolt, val�j�ban nevets�ges volt, ami kettej�kkel t�rt�nt. Szeg�ny man�, hogy b�nta!

�pp a szeren�doz�s jelenet p�rg�tt �jra v�gig az agy�ban, amikor Piton bel�pett a konyh�ba, �s kinyitotta a h�t�t. A l�ny m�g sosem l�tta reggel a h�t�ben kotor�szni, �gy meg is ijedt, hogy tal�n alkoholiz�l�ssal kezdi a napot. Ann�l nagyobb volt a meglepet�s, amikor a f�rfi egy kancs� tejet vett el�, �s egy b�gre t�rsas�g�ban le�lt az asztalhoz. Csod�lkozva figyelte a t�nyked�s�t: ahogy az asztalon pihen� kaka�porb�l n�h�ny kan�llal a b�gr�be tesz, majd hozz��nti a tejet, �s kom�tosan kavargatni kezdi azt. A f�rfi nagyon furcs�nak t�nt.

– J� reggelt – k�sz�nt bizonytalanul, halkan a l�ny. Piton nem reag�lt, csak a sz�j�hoz emelte a porcel�n sz�l�t, �s mag�ba �nt�tte a barna folyad�kot. Hermione m�g mindig �gy n�zett r�, mintha most l�tn� �let�ben el�sz�r.

�gy gondolta, nem pr�b�lja felh�vni mag�ra a figyelmet, ink�bb neki�llt s�tni a szalonn�t �s a toj�st, k�zben pedig n�h�ny z�lds�get hal�szott el�, �s megmosta �ket. Jobbnak l�tta, ha b�k�n hagyja a professzort, tal�n t�l sokat whiskyzett m�lt �jjel – nem hallotta ugyanis, hogy mikor ment aludni a f�rfi.

Amikor elfogyasztotta a kaka�t, Piton sz� n�lk�l fel�llt, �s kiment a konyh�b�l. Hermione rem�lte, hogy ez�ttal nem hagyja ki a reggelit, nem szeretett hi�ba dolgozni. M�g tett-vett a konyh�ban, majd amikor elk�sz�lt az �tel, az asztalra helyezte, �s v�gsz�ra a f�rfi is vissza�rkezett. Ez�ttal kiss� frissebbnek t�nt, tal�n a f�rd�szob�ban volt eddig.

Tov�bbra is n�mas�gba burkol�zott, �gy ette meg az omlettet. Hermione k�zben t�tlen�l �csorgott mellette: fogalma sem volt, mit kellene tennie ilyenkor, de m�r kezdett hozz�szokni, hogy az a dolga, hogy n�z�k�z�ns�get j�tsszon.

V�g�l �jra megism�tl�d�tt a jelenet; a f�rfi fel�llt, �s kiment a konyh�b�l. Hermione eltakar�totta a reggeli nyomait, azt�n kiment a nappaliba. Piton a k�nyvei k�z�tt keresg�lt, olykor levett egy-egy k�tetet, megvizsg�lta, belelapozgatott, majd visszatette; �s ezt elj�tszotta legal�bb n�ggyel. Azt�n egy z�ld bor�t�s� elnyerte a tetsz�s�t, �s azt b�ng�szve elindult a laborat�rium ajtaja fel�.

– Gyere, rengeteg f�znival�nk van.

Hermione, repes� l�lekkel – hogy v�gre sz�ltak hozz� – k�vette. Ahogy be�rtek a laborba, azonnal a hozz�val�kat kezdt�k �sszegy�jteni. Illetve Hermione megkapta a feladatot, hogy minden Veritaserumhoz sz�ks�ges anyagot pakoljon egy munkaasztalra, Piton pedig �n�ll� foglalkoz�sba kezdett egy�b hozz�val�kkal. A l�ny sejtette, hogy a Quaero vestigium b�jital alapanyagait szedi �ssze, ami majd az � megtal�l�s�ban seg�t.

Ahogy nekil�ttak az �st�k fel�ll�t�s�hoz, �s az anyagok feldarabol�s�hoz, Hermion�t f�rta a k�v�ncsis�g a f�zettel kapcsolatban. Piton felv�ltva figyelt a Veritaserumra �s a keres� f�zetre, nem hagyta teljesen mag�ra a l�nyt; val�sz�n�leg nem hitte, hogy egyed�l el tudn� k�sz�teni az igazs�gsz�rumot. A f�rfi �pp egy hossz� orm�nnyal rendelkez� bog�rkupacot apr�tott megfelel� m�ret�re, amikor Hermione magas hangj�n megsz�lalt.

– Milyen is tulajdonk�ppen ez a keres� f�zet? – k�rdezte. A f�rfi nem pillantott fel r�, csak darabolt tov�bb szorgalmasan. Hermione tekintete Piton arc�r�l a kezeire v�ndorolt, �s megbabon�zva figyelte, ahogy hossz� ujjai gyakorlott mozdulatokkal v�gzik dolgukat. A professzor szavai v�g�l visszar�ngatt�k a laborba.

– Ez egy nagyon �sszetett b�jital – kezdett bele a magyar�zatba. – M�r a hozz�val�k sem h�tk�znapiak, b�r szerencs�re a t�bbs�g�kkel nem lesz gond.

– Melyikkel lesz? – �rdekl�d�tt a l�ny. Nagyon foglalkoztatta, mivel akarnak a nyom�ra bukkanni, de k�zben belefurakodott egy gondolat, hogy mennyire rossz lesz, ha kider�l, hogy v�gig itt volt az orruk el�tt, �s feleslegesen �ldoztak ennyi munk�t az � megkeres�s�re…

– A foltos kontyvir�ggal – felelte a professzor, mintha ezzel mindent elmondott volna. L�tva man�ja �rtetlens�g�t, a szalamandra szem�t k�nnyed�n a f�zetbe dobta, �s folytatta. – Teliholdkor kell szedni, �s k�t �r�n bel�l a f�zetbe kell ker�lnie. Ez tov�bbi gondokat jelent, hiszen teliholdig el kell jutnunk od�ig a b�jitallal, hogy a kontyvir�got hozz�adhassuk, valamint olyan k�zeli erd�be kell menn�nk, ahonnan vissza�r�nk ennyi id� alatt.

Hermione �rt�kelte mag�ban az elhangzottakat. Biztos volt benne, hogy nem megoldhatatlan a feladat.

– Ez nem egy gyakran haszn�lt b�jital, igaz? – Piton k�rd�n tekintett a man�l�nyra. Hermione �let�ben el�sz�r amiatt ijedt meg, hogy tal�n butas�got k�rdezett.

– Nem, egy�ltal�n nem az – v�laszolta a f�rfi a l�nyt m�regetve. Fekete szemei vizsg�l�dva szaladtak v�gig a man�n. – Pontosan a kontyvir�g miatt nem. Ismered ezt a n�v�nyt?

– Igen – felelte b�szk�n Hermione, �s r�gt�n bele is kezdett, hogy megossza professzor�val a tudom�ny�t, �gy, mint r�gen az iskol�ban is tette. – A kontyvir�g nagyon m�rgez�, gyullad�skelt� anyagokat tartalmaz. Cs�p�s folyad�kot lehet nyerni bel�le, ami kis mennyis�gben is remeg�st, g�rcs�ket, b�nul�st okozhat, ez�rt haszn�lj�k m�rgekhez is – azt�n elgondolkozott. – Tudtommal, csak m�rgekhez haszn�lj�k.

Piton teljesen megfeledkezett a b�ka bels�s�gek sz�tv�logat�s�r�l. Rezd�letlen von�sokkal b�multa a man�t, egy pillanatra sem vette le a szem�t az arc�r�l. Valami furcsa f�ny csillogott a s�t�t szemekben, ezt Hermione tiszt�n l�tta. Valami m�ly, er�s gondolat �rlel�dhetett benne, valamin nagyon megd�bbenhetett. A l�ny agy�ban versenyt futottak a cik�z� gondolatok: vajon r�j�tt valamire? �jabb jelet kapott, �jabb furcsas�got vett �szre rajta? Tal�n m�r nincs is olyan messze az igazs�gt�l a professzor? A l�ny man�sz�ve sz�lsebesen dobogott; nagyon rem�nykedett benne, hogy Piton logik�ja van annyira edzett, hogy r�j�n erre a turpiss�gra, miel�tt a f�zet elk�sz�lne, �s hamarabb kezdhet a val�di megold�son t�prengeni, amellyel Hermione �jra emberr� v�lhatna.

– Pontosan – b�lintott lassan a f�rfi, tov�bbra sem szak�tva meg a kontaktust. �sszesz�k�tette szemeit, majd folytatta a magyar�zatot. – Egy bizonyos h�m�rs�kleten ez a m�reganyag �talakul azz� az anyagg�, amire nek�nk sz�ks�g�nk van. Azonban ez csak egy bizonyos h�m�rs�kleti intervallumban tart… - Hermione pr�b�lta meg�rteni, mir�l besz�l a f�rfi, de kiss� bonyolultnak �rezte a szavakat. A professzor ezt �szrev�ve kicsit m�sk�pp k�zel�tette meg a dolgot. – Konkr�tan sz�zh�sz �s sz�zhuszon�t Celsius fok k�z�tt nem m�rgez� az anyag, minden m�s h�m�rs�kleten az. – A man�l�ny szemei felcsillantak a felismer�st�l, azt�n elkerekedtek a megd�bben�st�l. Akkor hatalmas odafigyel�st ig�nyel ez a f�zet, �s m�g nagyobb a kock�zat, hiszen ha csak egy kicsit is m�s a h�m�rs�klete a f�zetnek, megm�rgezheti a fogyaszt�j�t, aki jelen esetben Piton lesz. Ahogy ezt v�giggondolta, nem figyelt el�gg�, �s r�spriccelt az �ppen kez�ben tartott savas l�, de szerencs�re csak a ruh�j�val tal�lkozott az anyag. Piton egy pillanatra �gy n�zett r�, ahogy Neville-re szokott, mire Hermione les�t�tte a szem�t.

– Ilyen forr� f�zetet hogyan fog meginni? – k�rdezte v�g�l, hogy elterelje a figyelmet �gyetlens�g�r�l. Piton elismer�en b�lintott, ami �jabb megh�kken�st v�ltott ki Hermion�b�l, aki k�zben a keletkezett lyukat vizsg�lgatta a ruh�j�n.

– Szerencs�re var�zsl� vagyok – felelte a f�rfi, �s visszat�rt a munk�j�hoz.

Hermione nem sz�lt semmit; kicsit elsz�gyellte mag�t. Term�szetesen � is tudta, hogy vannak olyan b�b�jok, melyek direkt az ilyen alkalmakra lettek kifejlesztve. Ezek n�h�ny percre megsz�ntett�k az ember �rz�keinek helyes m�k�d�s�t, �gy a h��rz�kel�st is. R�ad�sul, ha nem volt b�b�j, vagy er�sebb, illetve hosszabb hat�sra volt sz�ks�g, akkor is ott voltak m�g a k�l�nb�z�, hasonl� funkci�j� b�jitalok – amilyen az is volt, ami Harryt els�s kor�ban �tseg�tette a t�zfalon, mikor a B�lcsek k�v��rt ment. Valami megold�s mindenk�ppen akadt.

B�r nem �rtette, hogy akkor mire fel volt az elismer� b�lint�s, hiszen nagy butas�got k�rdezett. M�gis, a l�ny mosolyogva t�rt vissza a Veritaserumhoz, �s k�zben arra gondolt: eg�sz kellemesen telik a b�jitalf�z�ssel t�lt�tt id� – Pitonnal.

El�z�←…….→K�vetkez�