3. r�sz

– K�sz�ts te�t, te kis mitugr�sz! – utas�totta fennh�jaz� hangon a n� Hermion�t. A l�ny l�ba meglepet�s�ben f�ldbegy�kerezett. K�rd�n Pitonra n�zett, aki alig l�that�an b�lintott.

A konyh�ba slisszolt, majd n�mi kutakod�s ut�n r�akadt egy alkalmasnak t�n� te�skann�ra, �nt�tt bele vizet, var�zslattal elhelyezte a t�zhelyen, �s l�ngot gy�jtott alatta, hogy felforralja, k�zben pedig valahonnan teaf�vet pr�b�lt ker�teni. Mik�zben k�ny�kig turk�lt a szekr�nyekben �s fi�kokban, meg�llap�totta, hogy meglehet�sen szeg�nyes a f�rfi �lelmiszerk�szlete. Nagy nehezen tal�lt egy zacsk�t, amiben – a felirat szerint legal�bbis – tea volt, n�h�ny cs�sz�t, cukrot �s tejet. Hat te�skan�lnyi teaf�vet �ztatott a felforrt v�zben, majd n�h�ny perccel k�s�bb levette a t�zr�l a kann�t, �s a benne l�v� te�t �t�nt�tte a cs�sz�khez ill� kancs�ba. A g�z�lg� italt a cs�sz�kkel egy�tt t�lc�ra tette, kiskanalakat vett el�, majd v�g�l a cukor �s a tej t�rsas�g�ban kivitte a nappaliban v�rakoz�knak.

Piton abban a fotelben �lt, amelyikben Hermione el�tte elaludt, m�g a n� a kanap�n helyezte mag�t k�nyelembe. �riasszony m�dj�ra foglalt helyet, l�bait kecsesen tartotta, �ll�t magasabbra nemigen tudta volna m�r emelni, �s kritikus szemmel m�regette a nappali minden zegzug�t.

– Tov�bbra sem f�r a fejembe, hogy mit keresel ebben a putriban – sz�lalt meg k�nyesked� hangon a n�, undorodva tekintve k�rbe. Fekete szem�vel v�gigmustr�lta a kopott sz�nyeget, a f�gg�ny�ket, melyek er�s kontrasztot alkottak a b�rgarnit�r�val. Meglehet�sen ellent�tes volt a szoba berendez�se: csupa f�ny�z� holmi, �m n�h�ny apr� r�szlet mintha sz�nd�kosan le akarta volna rontani ezt a luxust, mintha az, aki berendezte a helyis�get, nem lenne b�szke a vagyon�ra.

– Ezt m�r rengetegszer megbesz�lt�k – felelte Piton, t�le szokatlanul g�ny-mentesen. Ink�bb unottnak �s el�vigy�zatosnak t�nt.

Hermione letette a nappali asztal�ra a t�lc�t, �s t�lt�tt a te�b�l. Ekkor tudatosult csak benne, hogy milyen �hes lett a nap folyam�n – hiszen semmit sem evett m�r ki tudja mi�ta. Vajon egy h�ziman� mit eszik? Ugyanazt, amit az emberek?

– Igen, �s mindannyiszor k�rtelek, hogy k�lt�zz hozz�m. Neked is jobb lenne, ha nem egy ilyen lebujban kellene �lned, �s �n sem lenn�k egyed�l abban a hatalmas kast�lyban.

Piton figyelmen k�v�l hagyta a n� szavait. Hermion�nak az az �rz�se t�madt, hogy nem el�sz�r t�rgyalja meg ezt a k�t ember. Az asszony meg�des�tette a te�j�t, �s egy kis tejet is �nt�tt hozz�, majd �vatosan belekortyolt a forr� italba.

– Na �s honnan szerezted ezt a man�t? – k�rdezte, mik�zben letette a cs�sz�j�t.

– Vettem – j�tt a t�m�r replika. Piton arca z�rk�zott� v�lt.

– Mindj�rt gondoltam, hogy nem itt tal�ltad – h�zta f�lre g�nyosan a sz�j�t a n�. Hermione l�tta, hogy kiss� elken�d�tt a szem�n a fest�k, de nem sz�lt semmit, b�r el�g nevets�gesnek tal�lta �gy a vend�g arc�t. – Mit tud? Mert te�t f�zni nem nagyon…

Hermione s�rt�d�tten �sszevonta a szem�ld�k�t – vagyis ezt tette volna, ha lett volna neki olyan. Mit k�pzel mag�r�l ez a h�rpia?

– Nem is az�rt volt r� sz�ks�gem, hogy te�t f�zz�n – vont v�llat a f�rfi. – A b�jitalok elk�sz�t�s�ben seg�t.

– Tal�n egy asszisztensnek sokkal t�bb haszn�t venn�d, nem gondolod? Egy ember az�rt m�gis csak j�rtasabb az ilyen m�gi�kban…

Piton nem felelt. Hermione nem is �rtette, mi�rt nem, hiszen a f�rfi mindig mindenre vissza tudott v�gni, mindenre volt logikus magyar�zata.

– … mondjuk egy csinos n�t is kereshett�l volna – folytatta t�retlen�l az asszony – B�r jobban belegondolva… az, hogy valaki �rt a b�jitalokhoz �s m�g j� megjelen�s� is, valljuk be, kiz�rja egym�st.

Hermione nehezen tudta meg�llni nevet�s n�lk�l ezt a megjegyz�st. A n� nyilv�nval�an sz�nd�kosan s�rtegette Pitont, aki ezt minden visszav�g�s n�lk�l t�rte. Igaz, l�that�an nem tetszett neki ez a hozz�f�znival�, de nem v�laszolt.

v Aprop�, mikor sz�m�thatok v�gre egy kis tr�n�r�k�sre? – �gy t�nt, a n� kifejezetten elem�ben van, �s meg�ll�s n�lk�l d�lnek bel�le a zavarba ejt� megjegyz�sek �s k�rd�sek. Hermione k�v�ncsian v�rta a v�laszt, de k�zben pr�b�lta �sszerakni a k�pet: milyen kapcsolatban �ll ez a n� Pitonnal.

– Soha – felelte t�m�ren, tart�zkod�an a f�rfi.

– Jaj, ne l�gy m�r ilyen mogorva! A te korodban…

– Ezt igaz�n abbahagyhatn�nk – v�gott k�zbe a professzor, l�that�an unva a t�m�t. – Ah�nyszor tal�lkozunk, v�gigveszekedj�k ezeket a k�rd�seket. Ugorjunk �t a kellemesebb dolgokra… m�r ha van olyan.

A n� meglepetten n�zett Pitonra, aki – Hermione nem akart hinni a szem�nek… – szinte b�nb�n� tekintettel fordult a Stonehenge-es festm�ny fel�.

– Az az �rz�sem, hogy nem sz�vesen l�tod any�dat – gyan�s�totta Pitont az anyja. Hermione kezdett biztos lenni abban, hogy t�bb meglepet�s nem �rheti az �letben. Ez a n� Piton anyja?

A f�rfi nem v�laszolt, mereven b�multa a festm�nyt. A l�nynak nem f�rt a fej�be… ez az a Piton, aki szemrebben�s n�lk�l k�pes volt ak�rmikor Voldemort szem�be hazudni? Ez a f�rfi, aki tart a saj�t anyj�t�l? Ez nem lehet igaz… Hermione majdnem felkacagott a gondolatra. Ez k�ptelens�g!

– Tudod, hogy ez nem �gy van. Csak rettent�en unom, hogy minden egyes alkalommal v�gel�thatatlanul ilyen h�lyes�gekr�l vitatkozunk.

A n�n l�tszott, hogy igaz�n v�rig s�rtve �rzi mag�t. Val�sz�n�leg egy�ltal�n nem volt �ny�re, hogy fia ennyire semmibe veszi a csal�dalap�t�s fontoss�g�t.

– Rendben – v�laszolta belet�r�d�tten �desanyja, majd egy hossz� monol�got int�zett fi�hoz a kertj�ben �l� �nekesmadarak l�gy dallam�r�l, �s arr�l, hogy Seperc, a h�ziman�, milyen kitart�ssal pr�b�lta elkapni �ket – eredm�nytelen�l. Pedig a n� nagyon boldog lett volna, ha legal�bb az egyik madarat kalitk�ba z�rhatja, �s mag��nak tudhatja. Pitont l�tsz�lag m�dfelett nem �rdekelte a csacsog�sa, de t�relmesen v�gighallgatta.

Hermione tehetetlen�l �lldog�lt a nappali sz�l�n, �s pr�b�lta elnyomni gyomr�nak korg� hangjait. A Piton-anya m�g sok�ig fecsegett mindenf�le sz�m�ra fontos �s �rdekes dologr�l, �s Hermione Pitonnal egy�tt fels�hajtott, amikor v�gre este t�z ut�n becsuk�dott m�g�tte az ajt�. Egy pillanatra tal�lkozott a pillant�suk, �m amikor a f�rfi az ajt�nak d�lve felvonta szem�ld�k�t, Hermione zavartan elfordult.

Piton ell�pett az ajt�t�l, �s a konyh�ba ment. A h�t�ben pakol�szott valamit, majd el�vett bel�le egy �veg gint. �nt�tt mag�nak egy poh�rral, majd visszatette az �veget, �s az itallal a kez�ben le�lt a kanap�ra. Hermione �jra csak �csorgott a k�zelben, fogalma sem volt, mit kellene csin�lnia.

– Mehetsz aludni – sz�lalt meg kiss� f�radt hangon a professzor. – De el�tte takar�tsd ezt el innen.

Hermione sz� n�lk�l felvette a t�lc�t, �s kivitte a konyh�ba, ahol mindent gondosan elr�molt. Visszat�rt a nappaliba, �s tan�cstalanul �lldog�lt a tan�r mellett. V�g�l �sszeszedte griffend�les b�tors�g�t, �s megsz�lalt:

– Eln�z�st, de… hol aludjak? – k�rdezte �vatosan, mintha att�l tartana, a f�rfi leharapja a fej�t. Piton kelletlen�l a labor fel� mutatott. A l�ny egy�ltal�n nem �rtette, mit akar ezzel. Amikor �szrevette, hogy Hermione nem veszi az ad�st, el�rehajolt, letette a poharat az asztalra, �s fel�llt.

– Gyere.

Hermione k�vette a f�rfit a labor fel�, bementek a fekete vasajt�n, �s tettek n�h�ny l�p�st a s�t�t folyos�n. Nem mentek el addig, ahonnan a labor ny�lt, a b�jitalmester meg�llt n�h�ny m�terrel kor�bban, �s kinyitott egy ajt�t. Hermione eddig nem vette �szre, hogy innen m�s is ny�lik a labork�nt haszn�lt helyis�gen k�v�l.

– Reggel folytatjuk a b�jitalf�z�st.

– Rendben – b�lintott a l�ny, �s t�tov�zva bel�pett a s�t�t kis lyukba. – J� �jszak�t – mondta bizonytalanul. Piton mintha meg se hallotta volna, bez�rta a man� ut�n az ajt�t, �s feltehet�en visszament a nappaliban t�relmetlen�l v�rakoz� alkohol�rt.

Hermione egy csettint�s�re kivil�gosodott a helyis�g. T�nyleg a kis lyuk volt r� a megfelel� sz�: alig volt k�t n�gyzetm�ter az eg�sz, �s l�tszott rajta, hogy m�r nagyon r�g haszn�lt�k. Az elm�lt �vek sor�n Piton val�sz�n�leg a b�jital hozz�val�it �rizte itt, legal�bbis a szagokb�l meg a sok �res lombikb�l �t�lve. A f�ld�n egy eg�sz k�nyelmesnek t�n�, apr�cska, man�kra tervezett matrac kapott helyet, amin egy takar� is hevert; a falakat pedig polcok – �s p�kh�l�k – bor�tott�k. Hermione n�h�ny var�zslattal kicsit otthonosabb� �s tiszt�bb� var�zsolta a helyet, majd k�nyelembe helyezte mag�t a matracon. Betakar�zott a kiss� dohos pokr�ccal, �s nyugtalan �lomra hajtotta fej�t.

B�rmennyire is kimer�lt volt, agya a cseppnyi egyed�ll�tet kihaszn�lva azonnal forogni kezdett, �s ak�rmennyire is ki akarta verni a fej�b�l, hogy az �lete megm�s�thatatlanul felfordult, �s ezent�l man�b�rbe b�jva, Pitont szolg�lva kell �lnie, ann�l kev�sb� siker�lt neki. Nem akart man�k�nt �lni, ember akart lenni, besz�lni Ronnal �s Harryvel… Ron �s Harry! Merlinre, teljesen kiment a fej�b�l k�t bar�tja! M�r biztosan minden�tt �t keresik, �s � m�g csak jelezni sem tud nekik, hogy j�l van, �s semmi baja, azon k�v�l, hogy m�r ink�bb hasonl�t Dobbyra, mint egy emberre. A gondolatra lehunyta a szem�t, �s szemh�ja al�l egy-egy k�nnycsepp g�rd�lt v�gig az arc�n…

*

Harry �s Ron azonnal visszat�rtek a csata helysz�n�re, �s megvizsg�lt�k azt a ter�letet, ahol utolj�ra l�tt�k Hermion�t. Remus, Tonks, Kingsley �s Ginny is vel�k tartott. Mindenf�le b�b�jjal �tf�s�lt�k a terepet, de semmi nyomravezet� jelet nem tal�ltak. Harry igaz�b�l nem is rem�nykedett ilyesmiben, de Ron ragaszkodott hozz�, hogy ellen�rizz�k a csata sz�nhely�t, h�tha m�gis r�akadnak valamire. Vesz�teni nem vesz�thettek semmit.

– Nincs itt semmi – mondta elkeseredetten Harry, �s m�rgesen beler�gott a porba.

– M�g ne adjuk fel – er�sk�d�tt Ron, b�r val�sz�n�leg m�r � is kezdte bel�tni, hogy hi�baval�, amit tesz. Harry csak megcs�v�lta a fej�t, �s �veges tekintettel b�mult maga el�, mik�zben valamilyen megold�son gondolkodott.

Remus �s Tonks Kingsleyvel egy�tt speci�lis nyomkeres� b�b�jokat sz�rt arra a helyre, ahol a fi�k elmond�sa szerint Hermione a csata est�j�n elt�nt.

– Tal�n mag�t a f�rfit is kereshetn�nk – javasolta Tonks, mik�zben p�lc�j�val belet�rt most �ppen citroms�rga sz�nben pomp�z� frizur�j�ba. – Kezdetnek p�ld�ul ut�nan�zhetn�nk az arab var�zsl�knak, akik Angli�ban tart�zkodnak.

Harry�k csak b�logattak, elv�gre egyik�knek sem jutott jobb �tlet az esz�be. Hamarosan dehoppan�ltak: Harry, Ron �s Remus a Rend f�hadisz�ll�s�ra, Tonks �s Kingsley pedig a Miniszt�riumba.

El�z�←…….→K�vetkez�