In fuga (Sz�k�sben)

Hermione a szob�j�ba �rve m�g arra sem vette a f�rads�got, hogy megf�r�dj�n, csak eld�lt az �gyon, �s azonnal lehunyta a szem�t.

Az eb�det �taludta, m�g �pp idej�ben �bredt ahhoz, hogy az �rtekezletre egy gyors tiszt�lkod�st k�vet�en, sietve oda�rjen.

Szerencs�re egyel�re csak rutink�rd�sekr�l esett sz�, �gy nem keltett felt�n�st, hogy l�lekben eg�sz m�shol j�r.

�jra �s �jra felid�zte tal�lkoz�s�t a fiatal Malfoyjal �s Pitonnal.

Nem tudta eld�nteni, mi aggasztja jobban, Draco �llapota, vagy a nyomaszt� hideg, amit a f�rfi �rint�sekor �rzett.

Pontosabban minden k�zels�g azt a fagyot �rasztotta, amire nem tal�lja a magyar�zatot, egy kiv�tellel.

Az eg�sz embert k�r�lvette a hideg�rzet, kiv�ve… kiv�ve a…

Szent bodza�g!  Min j�r az esze?!

„Hermione, gondolkodj m�r! Piton is csak f�rfi.

Reggel volt.

�bred�s ut�n.

�s hozz��rt�l.

Ennyi.

Teljesen vil�gos helyzet.”

Persze. Minden teljesen vil�gos. Csak az nem, mi�rt �nti el a forr�s�g, �s mi�rt �rzi �gy, mintha mindenki �t n�zn�.

- Hermione, minden rendben? – hallotta Hagrid d�rm�g�s�t, ahogy hozz� hajolt az asztal mellett.

A francba!

Mindenki �t n�zte.

Senki nem �rtette, mi t�rt�nt a tan�rn�vel. M�g soha nem fordult el� vele, hogy egy �rtekezleten nem figyelt, �s Minerva harmadik k�rd�s�re sem reag�lt.

- Persze, Hagrid. Bocs�natot k�rek, elgondolkodtam – suttogta lehajtott fejjel.

- Teh�t sz�m�thatok mag�ra, seg�t a h�zvezet� koll�g�knak a kar�csonyi �nneps�g lebonyol�t�s�ban.

- Term�szetesen. M�g egyszer eln�z�st k�rek, igazgat�n� – szabadkozott halkan.

A nagyszak�ll� portr� sokat sejtet�en b�lintott McGalagony fel�. Az id�s boszork�ny m�g fut�lag megn�zte mag�nak a fiatal n�t, majd r�vid �sszefoglal�val lez�rta az �rtekezletet �s �tj�ra engedte a tantest�letet.

- Hermione, m�g egy pillanatra, ha k�rhetem – sz�lt a l�ny ut�n.

- Igen? – fordult vissza k�szs�gesen.

- Megadom a b�jital szert�r nyit� var�zslatait. Gondoltam, jobb lesz, ha Mr. Van Wertennel sem kell egyeztetnie. Azt mondtam neki, hogy a Szent Mung�nak k�sz�t n�h�ny egyszer� f�zetet, csak hogy ne j�jj�n ki a gyakorlatb�l.

- K�sz�n�m, igazgat�n�, igaz�n mindenre gondol – h�l�san n�zett McGalagonyra.

- Sz�ra sem �rdemes, kedvesem – veregette meg a v�ll�t bar�ts�gosan -, �s m�g h�nyszor mondjam, hogy sz�l�tson Minerv�nak?

- Igen – v�laszolt bocs�natk�r� mosollyal.

- Hermione, ha b�rmikor �gy �rzi, seg�ts�gre van sz�ks�ge, forduljon hozz�m b�tran. Mr. Malfoy gy�gyul�s�t csaknem biztosra vehetj�k, miut�n bej�n a kast�lyba.

- Biztosan �gy lenne. De ott van mellette Piton professzor, �s �…

- Sz�ks�g eset�n holnap �n is mag�val tartok, h�tha r�m hallgat.

- K�sz�n�m, ez tal�n elker�lhet�. Nem szeretn�m ezzel is terhelni.

- Ugyan m�r! Hermione, Perselus k�l�n�s, j� ember. De neh�z ember.

- Tudom – suttogta a fiatalabb boszork�ny szeml�tom�st meghatottan. – El akarom hozni arr�l a borzalmas helyr�l – n�zett hirtelen a m�sik n� szem�be elt�k�lten. – Nem lehet, hogy mindig csak a m�ltat – AZT a m�ltat - l�ssa maga el�tt!

Hangja szenved�lyess� v�lt az utols� szavakn�l. Az igazgat�n� pedig arra gondolt, Hermione Granger m�g soha, egyetlen feladatot sem kezelt hasonl� m�don. Albusnak igaza lenne?

Elmondta a rakt�rba jut�shoz sz�ks�ges b�b�jokat, �s elb�cs�zott a l�nyt�l.

Hermione vacsora ut�n azonnal a szert�rba sietett. Csak addig v�rt, am�g a di�kok vissza sz�lling�ztak a  klubhelyis�geikbe. Nem akart felt�n�st kelteni azzal, hogy �szre vegy�k, a pinc�be megy, ugyanis a b�jitalokhoz sz�ks�ges anyagok nagyobb r�sz�t tov�bbra is ott t�rolt�k. Az �j tanterem mellett nem akadt erre ide�lis, �lland� h�m�rs�klet� �s f�ny�rz�keny anyagok sz�m�ra is alkalmas helyis�g.

K�r�lbel�l m�sf�l �r�ba telt, am�g minden sz�ks�ges hozz�val�t �sszegy�jt�tt. Mindenb�l vett annyit, amennyir�l �gy sejtette, t�bb adag gy�gyf�zetre is elegend� lehet. K�zben mag�ban enyh�n bossz�san szidta Pitont, ami�rt nem volt k�pes legal�bb azt megosztani vele, m�gis milyen hossz� gy�gyk�r�t�l v�rja a fi� teljes fel�p�l�s�t.

Mindegy. Ha sz�ks�ges, majd k�s�bb is lej�n.

Biztos, ami biztos, sz�rt mag�ra egy ki�br�nd�t�t, �gy t�rt vissza a szob�j�ba. A k�s�i �r�n kongtak a l�ptei a kihalt folyos�kon.

Azel�tt, hogy aludni t�rt volna, m�g az ablakhoz l�pett. N�h�ny percig megnyugodva szeml�lte a hold s�padt, dereng� f�ny�ben f�rd� t�l eleji t�jat.

Tekintete elkalandozott a Tiltott Rengeteg fel�. Sajn�lta, hogy nem l�tszik a Szellemsz�ll�s. Vajon mit csin�lhatnak ott kettesben?

Ahogy elkoppantotta a gyerty�t �s �gyba b�jt, m�g mindig k�r�l�tt�k j�rtak a gondolatai. Miel�tt el�rte az �lom, csukott szeme el�tt m�g egyszer felbukkant az �rdekes, cs�nya arc �s a haragt�l l�ngol� szemp�r…

M�snap k�l�n�sebb gond n�lk�l megtartotta �r�it a harmad�ves holl�h�tasoknak, a m�sod�ves griffend�leseknek, �s a negyed�ves Hugrabug-Mardek�r csoportnak.

Eb�dig dolgozatokat jav�tott.

�gy tervezte, ut�na egy kicsit kipofozza a szomsz�dos szob�t.

Nem akarta ig�nybe venni a h�ziman�k seg�ts�g�t, egyr�szt, mert tov�bbra is �gy v�lte, dolgoznak t�bbet is a kellet�n�l, m�sr�szt, mert senkinek sem akarta a tudom�s�ra hozni, hogy valaki az iskol�ba �rkezik.

A tekint�lyes kandall� nem volt r�k�tve a Hop-h�l�zatra – szerencs�re -, viszont a kast�lyon bel�li k�zleked�sre alkalmas m�don alak�tott�k ki.

Gyorsan, c�lir�nyosan dolgozott. A szoba berendez�se mened�knek teljesen megfelelt, volt benne elegend� k�nyvespolc, egy nagy �r�asztal, ezen mind�ssze annyi v�ltoztat�st eszk�z�lt, hogy megny�jtotta, �s a szob�ban tal�lhat� sz�keket egym�ssal szemk�zt mell� tolta. Azt�n esz�be jutott valami, �s egy j�csk�n feler�s�tett hat�s� Invito superi�val az egyiket kicser�lte Piton saj�t, megszokott karossz�k�re.

M�g var�zsolt a bels� sarokba egy m�sodik �gyat, �s mell� lebegtette a pincebeli szob�ban l�tott �jjeliszekr�nyt.

Ahogy a szekr�nyke l�bai a padl�t �rintett�k, tomp�n megz�rd�lt a r�vidke l�nc.

Megborzongott a f�mes hangra, de nem ny�lt a fi�khoz. Maradjon �gy, ahogy a f�rfi megszokta.

Csak az a gyenge szor�t�s ne lett volna a gyomr�ban…  

T�prengve n�zett a b�tordarabra.

Hiszen semmi es�ly r�, hogy Piton hajland� legyen ide j�nni!

Akkor meg mit�l szorong?

Draconak biztosan k�nyelmes lesz. A jelenlegi „lak�hely�n�l” mondjuk nem neh�z eleg�nsabbat �sszehozni.

Azt�n megr�zta a fej�t, �s �gy hagyta a szob�t, ahogy eredetileg eltervezte.

Mire mindennel v�gzett, j�l benne j�rt a d�lut�nban. �tment a szomsz�dba, k�sz�tett k�t kanna te�t. F�t�b�b�jjal kezelt hordoz�ed�nyekbe �nt�tte, �s k�zben esz�be �tl�tt, hogy ap��knak, meg a mugliknak �gy �ltal�ban igaza lehet azzal a termosszal.

K�penyt h�zott �s le�vakodott a bej�rathoz.

Sietve l�pegetett az el�z� napi �tvonalon. A h� kicsit megroskadt, gyorsabban haladt, �s egy �r�n bel�l m�r az alag�t v�g�ben figyelte, hogy hallja-e az ismer�s hangokat.

Cs�nd volt.

Kim�szott a ny�l�sb�l, �s meglepet�s�re csak Malfoyt tal�lta a helyis�gben. Elm�ly�lten olvasott az �gyban.

Ezt sem gondolta volna, hogy Malfoy b�rmivel is hajland� komolyan foglalkozni.

�s Piton? Nyoma sincs.

- Szia! – sz�l�totta meg a fi�t. – Hogy vagy? Hoztam neked forr� te�t, k�rsz? A professzor?

- Szia, Granger. N�ha az�rt vegy�l leveg�t is – n�zett f�l a sr�c a k�nyvb�l lassan.

- Most megnyugodtam – f�jt egyet. Sz�r�san n�zett r�. – M�giscsak Draco Malfoy vagy. Sz�val, hol van Piton?

- Elment.

- Miii? Sim�n itt hagyott t�ged?

- Ha nem vetted volna �szre, m�r nagykisfi� vagyok – morogta v�laszk�ppen a m�sik.

- Persze, de akkor is! M�gis hova ment?

- Nem tudom – vont v�llat a fiatalember. – Tal�n megpr�b�l megint n�h�ny holmit kimenteni a r�gi h�zukb�l. Onnan hozta azokat az alapanyagokat is, amikb�l az eddigi b�jitalaimat f�zte.

- Gyakran szokott �gy elt�nni?

- Olykor. De egy-k�t napn�l hosszabb id�re nem megy el. Az orsz�gban marad, ha esetleg erre gondolt�l volna.

- Nem-nem, csak…

- Csak?

- Semmi. Sz�val most egyed�l vagy – kezdett k�rvonalaz�dni a fej�ben egy mer�sz terv. – Draco, figyelj! Besz�ltem Minerv�val, �s Dumbledore- ral is.

A fi� arca a n�hai igazgat� eml�t�s�re megr�ndult.

- Szerinted mikorra j�n vissza a professzor?

- Gondolom, holnap est�re legk�s�bb itt lesz.

-  J�. Sz�val, mindny�junknak az a v�lem�nye, hogy a gy�gyul�sod szempontj�b�l sokkal jobb lenne, ha bej�nn�l a kast�lyba.

- Remek. Esetleg nekem is van szavam ebben a k�rd�sben? – k�rdezte Malfoy szarkasztikusan.

- Nincs - j�tt a szigor� v�lasz. – Ez nem vicces, Draco. F�nn minden eszk�z rendelkez�sre �llna a gy�gy�t�sodhoz. �s ugye nem akarod velem elhitetni, hogy itt kiv�l� hangulatban telnek napjaid? – n�zett k�r�l enyhe undorral.

- H�t nem valami f��ri – ismerte el a m�sik. J� lenne v�gre tiszta, norm�lis �gyban aludni. Viszont a leleplez�d�s gondolat�t�l irt�zott.

- Nem akarom, hogy b�rki �szrevegyen.

- Nyugi. Senki nem fog tudni r�latok. A mellettem lev� szob�t kapj�tok, �s ha esetleg sz�ks�g lenne Madame Pomfrey k�zrem�k�d�s�re, akkor is �n fogom neked vinni a f�zeteket, nem ker�lsz a gyeng�lked�re. Enni sem kell lej�nn�t�k a Nagyterembe, majd hozok.

A fi� csendben nyugt�zta a hallottakat. �gy m�r nem is hangzik olyan rosszul. Azt�n kaj�n vigyor jelent meg az arc�n.

– Majd azt figyeld meg, mennyire fog �r�lni Perselus ennek az �tletnek!

– K�pzelem – h�zta el a sz�j�t Hermione. – De nem izgat. Neki is jobb lesz, ha nem kell itt lennie, ahol… - a mondat fel�n�l eln�mulva n�zett maga el�.

Malfoy meglepetten h�zta f�l a szem�ld�k�t. Volt valami k�l�n�s Granger hangj�ban.

� is tudta, persze, hogy tudta, mi t�rt�nt Pitonnal annak idej�n, nem csod�lta, ha a l�ny viszolyog ett�l az eml�kt�l, de �gy t�nt neki, valami m�st is hallott. Nem volt ideje ezen t�prengeni, mert a boszork�ny megr�zta mag�t �s ser�nyen munk�hoz l�tott. Minden sz�ks�ges holmit �sszepakolt. A m�r el�k�sz�tett �s l�that�an nagy m�gonddal rendbe hozott laborat�riumi eszk�z�ket alaposabban szem�gyre vette. Nem volt valami nagy k�szlet, t�bb m�veletet nem is lehetett volna v�grehajtani vele, de az�rt �vatosan csomagolta el.

Csak akkor fordult �jra a fi�hoz, amikor megk�rdezte, hol a l�d�ja.

M�g adott neki a te�b�l, a m�sik hordoz�t pedig egy �jabb, egy napig hat�sos f�t�b�b�jjal l�tta el.

- Gyere – sz�lt a fi�nak, az �sszezsugor�tott l�d�t zsebre rakva. – Mivel nem tudsz bej�nni, majd odalebegtetlek a f�bej�rathoz. Egy�bk�nt Frics nyugd�jba ment, �gyhogy nem lesz gondunk a bejut�ssal – eresztett meg egy mosolyt.

- Mi van, Granger, megsz�ktetsz a vasfel�gyelet al�l? – hunyorgott a sr�c a beesett arc�t sz�nez� l�zr�zs�k f�l�tt.  

- �h�m – b�logatott a l�ny. – Vagy ink�bb mondjuk �gy, te leszel a csal�tek. Ut�nad fog j�nni. Legal�bbis, ha el�gg� siker�l felideges�tenem ezzel a h�z�ssal.

- Te idefel� j�vet benyalt�l egy �veg L�ngnyelv whiskyt? Vagy csak szimpl�n megbuggyant�l? Magadra akarod harag�tani Perselust? – h�ledezett.

- Eszemben sincs. De ki akarom hozni innen.  

- Azt l�tom. M�gis mi�rt? – firtatta n�vekv� k�v�ncsis�ggal.

- Mert szeretn�m, ha v�gre jutna neki valami norm�lisabb, mint eddig – n�zett a fi�ra �szint�n.

Az ablakhoz l�pett. M�r s�t�tedett. �ppen ide�lis. Mire oda�rnek, senki nem fog l�tni semmit a kivil�g�tott szob�kb�l.  A forr� ed�ny oldal�hoz �rintette a p�lc�t. Annak nyom�n s�rg�n l�ngol� bet�k rajzol�dtak ki. Az �zenet mind�ssze ennyi volt: „Nincs jobban. A kast�lyba vittem. Ne agg�djon. Hermione”

- Gyere - ism�telte.

- Ok�-ok� – a fi� mag�ra kanyar�totta a k�peny�t, ami – ez sem ker�lte el a n� figyelm�t – az iskol�ban megszokott �rifi�hoz k�pest szokatlanul viseltes volt.

Nehezen mozgott. Seg�tett neki lem�szni a j�ratba. Mire nagy sok�ra az alag�t t�ls� v�g�re �rtek, j�csk�n megizzasztotta, hogy a fi�t is t�mogatnia kellett.

A Rengeteg sz�l�n Draco a fej�re koppintott, � pedig a l�tsz�lagosan a leveg�be tartott p�lc�j�val ellebegtette a bej�rati csarnokig.

�vatosan k�r�ln�zett, de nem l�tott senkit. M�g nem �rkezett el a vacsora ideje.

Nem vette �szre, hogy egy h�rihorgas figura az egyik oszlop m�g�l gyanakodva figyeli furcsa mozg�s�t.

Lassan el�rt�k a szob�t. Feloldotta a z�rat, �s az �gyra seg�tette a zih�l� fiatalembert.

�jabb adag te�t dikt�lt bele, �s megegyezett vele, hogy vacsora ut�n hoz neki is meleg ennival�t.

Miel�tt mag�ra hagyta volna, m�g b�s�ggel lobog� t�zet var�zsolt a kandall�ba.

Hamarosan m�r a Nagyteremben �lt az �nycsikland� vacsora mellett.

Bimba �s Flitwick halkan besz�lgettek n�h�ny sz�kkel od�bb.

Amikor McGalagony le�lt a kett�vel mellette �ll� igazgat�i sz�kbe, f�lkelt, �s megk�rte, hadd menjen fel az irod�ba egy r�vid megbesz�l�sre. Minerva b�lintott.

Hermione vissza�lt, elfogyasztotta az �telt, majd a t�bbiekt�l halkan elk�sz�nve a konyh�ba sietett. K�rt egy t�l meleg �telt meg egy nagy kors� s�t�t�klevet �s a vend�gszob�ba vitte.

A fi� m�rs�kelt �tv�ggyal, de j��z�en megette a p�st�tomot �s a k�retet.

Megivott egy poh�r italt, �s m�r d�lt is vissza a rendes, tiszta p�rn�ra.

- J� �jszak�t! – k�sz�nt el a l�ny kicsit megnyugodva. Az j� jel, hogy Draco tud �s hajland� enni.

- Hermione! – �ll�totta meg Malfoy az ajt�n�l. – Mi�rt t�r�dsz velem? K�telez� griffend�les j�t�konykod�s? Nem voltunk valami nagy bar�tok, hogy �gy mondjam.

- Az r�gen volt, Draco. Gyerekek voltunk �s �nfej�ek. Beteg vagy, seg�ts�gre van sz�ks�ged. M�s is megtenne ennyit.

- �n ebben nem vagyok olyan biztos. Az ellens�ged voltam.

- Neh�z helyzetben vagy. Nem vagyunk most sem bar�tok, de egyszer tal�n lehet�nk… Aludj j�l!

El�z�←…….→K�vetkez�