Mutatio temporis (Id� v�ltoz�s)

A Weasley-l�ny v�gtelen, ijedt d�bbenettel b�multa Hermione elsz�ntan, tompa f�nnyel �g�, karamell-melegs�g� tekintet�t. Ha eltal�lja egy Stupor, akkor sem v�ghatott volna �rtetlenebb arcot.

 - Az lehetetlen!

 - Ginny, �g�rd meg, hogy err�l egyel�re nem besz�lsz senkinek! Harrynek sem!

 - De h�t mir�l?!

- Amikor Harry legy�zte… Voldemortot, Neville �lte meg Naginit. Nem tal�lod furcs�nak, hogy ut�na minden kit�ntet�st, dics�retet, ajn�roz�st elh�r�tott?

Pedig tudjuk, milyen r�tarti a nagymam�ja.

- De, mi is csod�lkoztunk. Harrynek is csak annyit mondott, hogy nem �rti az eg�szet, �s nem eml�kszik bizonyos dolgokra, ez�rt nem akar semmi jogtalan dics�retet bezsebelni.

- Jogtalan? �gy mondta?

- Igen.

- Az�rt utas�totta vissza a jutalmaz�st, mert val�j�ban nem � volt.

Ginny, a k�gy�t Piton �lte meg.

A v�r�shaj� l�ny v�gk�pp elh�lt. Hermion�nak seg�ts�gre van sz�ks�ge. Teljesen kimer�lhettek az idegei! – vis�tott fel benne az aggodalom.

- De… de h�t Piton akkor m�r nem �lt – hebegte.

- Felismertem, Ginny. Sz�zf�l�-f�zettel is f�lvehette Neville alakj�t, de az is lehet, hogy ismer egy hasonl� b�b�jt, mint amit a metamorfm�gusok spont�n v�grehajtanak.

Egy pillanatra eg�szen kis r�szben visszav�ltozott, akkor, amikor v�gzett a k�gy�val.

Harry nem vette �szre. Azt�n amikor a nagyteremben mindent kit�lalt, annyi ember f�le hallat�ra, b�rmelyik�nk �let�t tettem volna kock�ra, ha megpr�b�lom f�lbe szak�tani. K�l�nben is, ott Voldemort veszte volt a t�t.

Amikor Piton rehabilit�l�s�t int�zte, m�r nem mertem sz�lni neki.

Egy�bk�nt pedig semmit nem hallottunk r�la az�ta, nyilv�n sz�nd�kosan rejt�zk�dik.

- De Mione - pr�b�lt vitatkozni ezzel a k�ptelens�ggel -, egy�tt tal�lt�tok meg! Amikor �tadta az eml�keit, haldoklott. L�tt�tok… meghalni.

- Igen. Nem volt egyszer�, mire r�j�ttem, hogyan menek�lhetne meg.

Eml�kszel, mit mondott Dumbledore harmadikban, amikor Harryvel visszak�ld�tt minket az id�ben?

- Azt, hogy megmenthettek k�t �rtatlan �letet! – v�gta r� Ginny haboz�s n�lk�l, majd az utols� szavakkal egyid�ben �gy els�padt, hogy n�h�ny szepl�je szinte ord�tott kifel� b�jos arc�b�l. – Hermione, ugye nem?! … de nem, az nem lehet, hiszen a k�gy�t l�ttuk mindny�jan. De akkor hogyan?

- Teh�t, az az egy id�nyer�, amit �n haszn�ltam �v k�zben akkoriban, t�l�lte a miniszt�riumi k�zelharcot. �vek �ta n�lam volt.

Csak �ppen �vakodtam b�rkinek is besz�lni r�la, m�r eleve az�rt is, mert Dumbledore kifejezetten erre k�rt.

Amikor Voldemort elharsogta, hogy meg�lte Harryt, akkor �gy �reztem, ez�rt maradt n�lam az az eszk�z, vissza kell mennem, ez nem lehet igaz!

Harry nem halhat meg! Dumbledore most biztos azt akarn�, hogy haszn�ljam az id�nyer�t. Tal�n ez volt a B-terve, arra az esetre, ha valami nem siker�lne.

�s akkor eszembe jutott, hogy az egyik ereklye a Felt�maszt�s K�ve. Az, amelyik a cikeszben volt.

Ginny b�lintott, hogy �rti. Hiszen m�r annyiszor elmes�ltette Harryvel.

- Visszamentem a Szellemsz�ll�s fel� vezet� alag�tba, k�r�lbel�l akkorra, amikor benn k�sztunk. Rem�ltem, hogy a s�t�tben senki sem fog megl�tni. Egy n�ma Invitoval kiloptam Harry ruh�j�b�l a k�vet, azt�n a l�da m�g�tt lapultam, am�g fenn voltunk. Tudtam, hogy meg kell v�rnom, am�g Harry �sszegy�jti az eml�keket, k�l�nben nem lenne bizony�t�k Piton �rtatlans�g�ra.

Nem volt j�… v�gign�zni m�g egyszer – nyelt egy nagyot. Egy pillanatra lehajtotta a fej�t. – Nagyon figyeltem az id�t, �s �gy sz�moltam, m�r nincs lehet�s�gem addig maradni, am�g visszat�rhet az �letbe.

- Hirtelen beugrott, hogy Fawkes seg�teni tudna, �s nincs m�s �l�l�ny, aki el�g gyorsan oda�rhetne. Pr�b�ltam visszaeml�kezni r�, amit Harry annak idej�n mes�lt arr�l, amikor a baziliszkusz ellen harcolt, �s a f�nix seg�tett neki.

Teljes er�b�l koncentr�ltam, hogy h�vjam, �s tudassam vele, mennyire hi�nyzik most nek�nk Dumbledore, Harry milyen h�s�ggel volt ir�nta mindig, �s hogy a k�vet neki kell haszn�lnia a seb f�l�tt, azt�n vissza kell juttatnunk valahogy Harry ruh�j�ba. K�l�nben elbuktunk. Azt hiszem, el�g er�s lehetett ez a h�v�s.

Addigra m�r mindny�jan visszament�nk a kast�lyba.

Hamar var�zsoltam egy darab pergament �s Piton ruh�j�ba cs�sztattam egy r�vid �zenettel, hogy a k�gy� az utols� megmaradt horcrux, haszn�ljon valamilyen alakv�ltoztat� var�zslatot, vagy Sz�zf�l�-f�zetet, b�rmit, �s siessen ut�nunk a kast�lyba.

Azt�n nagyon rohantam, k�zben folyton vigy�znom kellett, hogy �szre ne vegyenek. A F�riaf�zt�l nem messze utol�rt Cs�mp�s, a sz�j�ban hozta a k�vet, de persze nem tudtam meg, hogy ker�lt hozz�, Fawkes k�ldte vele tov�bb, vagy egyszer�en csak elhozta Piton mell�l, ahol hagytam. Tudod, hogy Cs�mp�s el�g �n�ll�, kalandos term�szet, emellett az utols� id�kben vele azt�n v�gk�pp nem foglalkozott senki.  Futottam tov�bb, fogalmam sem volt, hogyan fogom visszajuttatni a k�vet Harry zseb�be.

K�r�lbel�l ekkorra m�r �ton kellett lennie Voldemorthoz.

 Gyorsan magamra sz�rtam egy ki�br�nd�t�t, de kicsit f�ltem, mert arr�l nem olvastam sehol semmit, hogy m�k�dik-e ez a b�b�j azon is, aki �pp id�t v�ltott. Viszont nem jutott eszembe semmilyen m�s megold�s.

K�vetni pr�b�ltam, de k�sve �rtem oda.

M�r csak azt l�ttam, ahogy a hal�los �tok ut�n �sszerogy �s percekig nem mozdul. K�s�bb meg�rtettem, hogy ekkor tal�lkozott Dumbledore lelk�vel, �s a benne l�v� horcrux elpusztult. Csak akkor – nem is tudom m�r, melyik mozzanatb�l – vettem �szre, hogy val�j�ban nem halt meg, �s �ri�si �tver�s zajlik, amikor Narcissa Malfoy sz�lt hozz�.

- El tudod k�pzelni, mit �reztem?! – ford�totta az eml�kek hat�s�ra csupa k�nny arc�t bar�tn�je fel�. – Mintha hirtelen sz�rnyra kaptam volna. �n, aki �r�l�k, ha egy sepr�vel nem kell kanyarodni – tette hozz� sz�raz �nir�ni�val.

- Kihaszn�ltam a mozgol�d�st, meg hogy Voldemort Mrs. Malfoyra figyelt, �s gyorsan visszaloptam a k�vet Harry zseb�be. Gondolom, ezut�n hagyta el az erd�ben, hogy senki ne tudja, merre van.

De k�zben v�szesen fogyott az id�m, m�rpedig a hal�lfal�k �s Hagrid menet�t megker�lve, el�tt�k kellett k�z�tek vissza�rnem. Rep�l�s k�zben megl�ttak volna, ha engem nem is, egy sepr�t biztos, hoppan�lni nem lehet, sz�val nem sokszor futottam ennyire. V�g�lis siker�lt!

Viszont mindaddig, am�g Neville arc�ban nem l�ttam meg Piton szemeit, nem voltam biztos benne, vajon visszat�rt-e a hal�lb�l.

Szerintem Fawkes v�ghezvitte. Nyilv�n ut�nam eg�szen r�vid id�vel �rkezhetett.

A t�bbit m�r mindny�jan tudj�tok.

Ginny elh�lve n�zte legjobb bar�tn�j�t. Hermione, a szab�lyk�vet�, eminens Hermione a s�lyos tilalmak ellen�re megv�ltoztatta a m�ltat?!

�s mindezt Piton�rt?

Nem, helyesb�tett mag�ban, Harry�rt �s Piton�rt.

Teljesen letagl�zta, amit hallott. �s nem �rtette, a mogorva exigazgat�, ha �letben van, mi�rt nem �lvezi a keservesen ki�rdemelt dics�s�get.

- De ha mindez �gy lenne, mi�rt nem maradt akkor Piton a Roxfortban, vagy Londonban, mindenesetre valahol a nyilv�noss�g el�tt? �s hol van most?

- Nem tudom, Ginny. �n is folyton ezen t�prengek.

- Dumbledore hal�la �ta senki nem l�tta a F�nixet – vetette fel m�sik k�tely�t.

- Harry szerint Dumbledore tal�n a testv�r�hez k�ldte.

- Te besz�lt�l err�l Harryvel?

- Csak ezt k�rdeztem meg, de nem �rultam el, mi�rt �rdekel.

- Figyelj, Hermione, Harry azt hiszi, valami rak�s hal�lfal� ut�n nyomozol.

- Piton ut�n nyomozok. �s meg is fogom tal�lni – hangzott a r�vid, elt�k�lt v�lasz. – �rzem, hogy �letben van.

Ginny agg�dva hallgatott. Bar�tn�j�n l�tszott, hogy semmivel nem lehet elt�ntor�tani groteszk meggy�z�d�s�t�l. J� lett volna besz�lnie err�l Harryvel, de k�t�tte az im�nt tett �g�ret.

- Mondd, mi�rt keresed egy�ltal�n?

- Mert h�l�s vagyok neki. T�bbsz�r is megmentette az �let�nket. N�lk�le nem siker�lt volna. �s mert neki is joga van a norm�lis �lethez. Ne agg�dj, tudok magamra vigy�zni.

Az�ta sokszor esz�be jutott ez a besz�lget�s. Sejtette, hogy bar�tn�j�t nem gy�zte meg, Ginny nyilv�n csak a saj�t szem�nek fog hinni.

„M�r ha lesz r� lehet�s�ge b�rmikor is az �letben” – furakodott eml�kei k�z� �jra �s �jra a k�telked�s.

Gondolataib�l halk pukkan�s riasztotta f�l.

El�z�←…….→K�vetkez�