Az elm�lt hetek Draco Malfoy sz�m�ra magukban hordoztak egy igencsak k�l�n�s, „Mi a f*szom…?” kezdet� mell�kz�ng�t, ugyanis a sz�kes�g egyre ink�bb ott tartott, hogy az �gvil�gon semmit sem �rt. Az m�g hagyj�n, hogy minim�lisnak �t�lt agyr�zk�d�s�val egy�tt j�r� szundij�b�l fel�bredve baromira hasogatott a feje, de ami ezt k�vette, az er�teljesen megbotr�nkoztatta a f�rfit.

Hermione Granger kidobta.

Hermione Granger kidobta, m�ghozz� �gy, hogy csak ennyit mondott: tudom..
�s Draco tudta, hogy mit tud a bozontos, de fogalma sem volt, hogy honnan tudja, amit mindketten tudnak, �s ugyanazt tudja-e, amir�l azt hiszi, hogy tudja.
Bonyolult dolgok ezek.
A m�sik, igencsak tet�z�si ponthoz �rkez� probl�ma azt az egyenletesen g�rbe vonalat alkotta, mely szerint a fiatal f�rfin eluralkodott valami, ami nagy volt, z�ld, �s cs�nya szarvacsk�kat ragasztott a sz�kes�g homlok�ra. Ezt nyugodtan nevezhetj�k f�lt�kenys�gnek, avagy birtokl�si v�gynak, a l�nyeg, hogy Malfoy alaposan kik�sz�lt t�le.
Ugyanis: am�g Granger az „�v�” volt, se Weasleynek, sem pedig Dawnnak m�g csak esz�be sem jutott a l�nyra n�zni, nemhogy ny�ltan fl�rt�lni vele, �s m�zes-m�zosan b�kolni. Ellenben, amint kider�lt az „�lomp�r” szak�t�s�nak h�re, a k�t s�g�r sz�vtipr� �gy vetette mag�t a bozontosra, ak�r k�t �hes fenevad, akik csak a startjelre v�rtak. �s ha ezekhez m�g hozz�vessz�k azt a t�nyt, hogy a f�rfi�i nem �rdekl�d�s�t�l eddig j�gszoborr� v�l� Granger a k�t, kuty�v� reduk�l�dott, ny�ladz� idi�ta pitiz�s�re imm�r mosolyogva, kedvesen, szempilla-rebegtetve v�laszolt, nos, azt hiszem, lesz�gezhetj�k: nem csoda, hogy Draco Malfoy j� n�h�ny hete �gy j�rt-kelt a vil�gban, mint akinek �vek �ta tart� reggeli mereved�se van... az arc�n.

�m, ha eddig azt hitt�k, hogy a sz�kes�g �let�nek tort�j�r�l m�r lef�l�zt�k a legfinomabb r�szeket, akkor t�vedt�nk. Ugyanis a mi Sz�ke Herceg�nknek r� kellett j�nnie, hogy a dolgok m�g fordulhatnak enn�l is rosszabbra.
T�rt�nt ugyanis, hogy Dumbledore a legut�bbi l�togat�sa sor�n kik�t�tte, hogy az ifjabb Malfoy NEM vehet r�szt addig egyetlen akci�ban sem, am�g az apja befoly�s�ra lek�z�lt �js�gcikk h�re el nem csitul. Term�szetesen a sz�kes�g ez ellen er�teljesen tiltakozott, �m amikor a v�ns�gesen v�n igazgat� felvetette a m�sik alternat�v�t, mely szerint Draco fesse barn�ra a haj�t, �s n�vesszen bajuszt meg szak�llt, az ifj� var�zsl� a duzzog�s m�ly bugyraiba mer�lt, �s elhat�rozta, hogy alkalomadt�n �sszehozza majd egy kellemes teapartira Dumbledore-t meg a S�t�nt, elv�gre k�t ilyen hasonl� szem�lyis�g nyilv�n �lvezn� egym�s t�rsas�g�t.
�gy a k�vetkez� bevet�s alkalm�val Draco nem tehetett m�st, mint otthon maradt az egyre nyilv�nval�bb agy�rg�rcs�s t�neteket produk�l� Pansyvel, akinek �r�l�s�t nem m�s okozta, mint az az idegsokkos, gyermeke sz�let�s�nek egyre k�zeled� id�pontj�t�l elme�llapotilag rohamosan visszaes� Harry Potter, aki szint�n a h�zban tart�zkodott, hogy vigy�zhasson az � Pansyj�re.

A sz�kes�g borzaszt�an el�rel�t� volt, eg�sz �ll� nap ki sem mozdult a szob�j�b�l, �gy pr�b�lv�n elker�lni a tov�bbi „s�rl�d�sokat” k�zte �s Potter k�z�tt. Ugyanis a Nagyra N�tt Kis T�l�l� rendre mindenki idegeire ment.
Ezzel persze nem is lett volna semmi gond, hisz mindenki nagyon j�l tudta, hogy egy fiatal apuka milyen �rz�keny, �m amikor az ember naponta minimum harmincegy alkalommal hallgat v�gig olyan mondatokat, mint „M�r alig v�rom!”, „Szerinted j� apa leszek?!”, „Biztos, hogy nem k�ne ink�bb m�giscsak jobb oldalra rakni a kis�gyat?”, „Az az �rz�sem, hogy ti nem figyeltek r�m…”, „Pansy, �desem, ink�bb fek�dj le, majd �n kimosom a bugyijaid!”, nah, az az�rt m�r egy kicsit ideges�t�.

�m, ha a sz�kes�g eddig abban a hitben �lt, hogy a szob�ba val� bez�rk�z�ssal mindent megoldhat, akkor bizony egy abszol�te Malfoytalan dologgal kellett szemben�znie, miszerint: t�vedett.
Tekintve ugyanis, hogy Potter a sz�ke var�zsl� hermetikus elz�rk�z�sa miatt k�ptelen volt m�s alanyt tal�lni Mrs. Weasley-t is leal�z� sop�nkod�s�nak, �gy jobb h�j�n Pansyt p�tyolgatta. A fekete haj� boszorka legal�bb ezerszer megesk�d�tt, hogy nem, nem fogja meg�lni Pottert. Nem, nem fojtja bele a wc-be. Nem fogja le�tni gyertyatart�val. Persze, mint azt nyilv�n mindannyian tudjuk, az ilyen �g�retek betart�sa igencsak neh�z, jobb�ra �nkontrollt gyakorlunk vel�nk, �gy azt�n Pansy v�g�l bevetette az egyetlen eszk�zt, ami m�g hat�sos lehetett az � Agyament Harryje ellen: sik�tott.

Ez pedig nem csak, hogy zavarta, hanem egyenesen irrit�lta a mi Draco bar�tunkat, aki v�g�l d�lut�n h�rom �ra k�r�l �tvitt �rtelemben gall�ron ragadta, �s az ablakon �t kipender�tette marad�k �nuralm�t, majd felpattant, �s kiv�gt�zott a szob�j�b�l.
– Mi a j� b�d�s franc folyik itt?! – rontott be a Potter-Parkinson csatat�rre, mely helyis�gileg jelen pillanatban a nappali szinon�m�ja.
Mellesleg, igencsak k�l�n�s k�p t�rult Malfoy szemei el�. Jobb�ra �gy festett a dolog, mintha egy gladi�tork�pz�be cs�ppent volna, ugyanis am�g Potter egy asztalt maga el� tartva pr�b�lt v�dekezni, addig Pansy a kez�ben tartott te�scs�sz�vel t�mad� helyzetet vett fel, �s hal�los komolys�ggal pr�b�lta Harryt led�fni az it�katart�val, ehhez a man�verhez pedig – t�le megszokottan – sik�tott.
– Esk�sz�m, hogy meg�llek!
– Pan… �des, dr�ga Pansym… kicsik�m… te… tedd le sz�pen azt a cs�sz�t… majd megbesz�lj�k a dolgokat, ok�?
– Fogd. Be. Potter! Az agyamra m�sz!
– Mindketten fogj�tok be! – �v�lt�tt fel Draco, majd p�lc�t r�ntott. – Pansy! Azonnal dobd el a te�scs�sz�t! Potter! Fogd be a pof�d, �s k�sd le magad valamivel!
– De…
– Kussolj, Malfoy! – v�gott k�zbe a hormont�lteng�ses fiatal n�. – Elegem van bel�le, hogy megmondj�tok, mit csin�ljak! Tedd le a p�lc�dat, vagy esk�sz�m, olyat teszek, amit magam is megb�nok!
– Meg�tkozol a cs�sz�ddel? – vonta fel a szem�ld�k�t a sz�kes�g. A k�vetkez� pillanatban pedig nagyon megb�nta a kijelent�st, ugyanis Pansy eg�sz egyszer�en s�rva fakadt.
– Sohasem vesztek engem komolyan! Soha! Ez az �n gyerekem, �n fogom megsz�lni, �s nagyon d�jazn�m, ha v�gre b�k�n hagyn�tok! Vil�gos?

Azonban, mik�nt az a mes�kben meg vagyon �rva, a sz�lak ahhoz a ponthoz �rkeztek, mikor egy sz�p, nagy csom�t kell r�juk k�tni. �gy azt�n Potter, ahelyett, hogy bar�tn�j�re figyelt volna, elk�peszt�en haragos tekintettel Malfoy fel� fordult:
– N�zd meg! Miattad s�r! Van sz�ved megr�katni egy terhes asszonyt?! Mif�le �llat vagy te?!
– Miattad meg vis�t, cseszd meg! – v�gott vissza Malfoy. – A b�g�st legal�bb halkan csin�lja!
Az elk�vetkezend� m�sodpercek k�r�lbel�l olyanok lehettek a Grimmauld t�r 12-es sz�mmal ell�tott h�z�nak �let�ben, mintha ott rendezt�k volna meg Mike Tyson leg�jabb c�mv�d� m�rk�z�s�t, ugyanis a Kis H�s tett n�h�ny l�p�st Malfoy fel�, majd minden atyai d�h�t beleadva beh�zott egyet a sz�k�nek. Persze Draco sem volt t�tlen, k�szen �llt a visszav�g�sra, �gy Pansy szemeinek k�nnyf�gg�ny�n �t tan�ja lehetett a k�t eszehagyott f�rfi viadalj�nak.

�m, miel�tt a j�l bev�lt m�don ism�t sikoltozni kezdhetett volna, valami igencsak k�l�n�s dolog vonta mag�ra a figyelm�t. A fiatal n� p�r pillanatig csak kikerekedett szemekkel b�mult maga el�, majd az elk�vetkezend� percekben azon igyekezett, hogy a helyis�gben tart�zkod� k�t var�zsl� figyelm�t felh�vja. Ehhez a m�velethez el�szeretettel haszn�lta a karjait, �s �gy csapkodott vel�k, mint egy kismad�r, aki �ppen rep�lni tanul, majd a hangos f�jtat�sba helyezte minden bizodalm�t. V�g�l, mivel sem Draco, sem pedig Harry nem volt hajland� a kismam�ra figyelni, �gy Pansy egyik kez�vel tisztess�ges m�ret� pocakj�t tartva pr�b�lt a k�t f�rfi k�z� �llni.
A v�rz� orr� Potter abban a pillanatban, ahogy megl�tta bar�tn�je arckifejez�s�t, tudta, hogy baj van. Nagyj�b�l erre a k�vetkeztet�sre jutott a sebes ajk� Malfoy is. Amint a k�t var�zsl� figyelm�t mag��nak tudhatta, a boszorka suttogva megsz�lalt:
– Sz�l�k.
A b�v�s sz� elhagyta az ajkait, maga ut�n vonszolva poggy�sz�t, benne Potter eszm�let�vel. Ugyanis, amint a fekete haj� f�rfi meghallotta a kijelent�st, melybe cseppnyi k�tely sem vegy�lt, eg�sz egyszer�en fennakadt a szeme, �s elter�lt a padl�n.

Draco Malfoy a sokak �ltal vitatott, de ett�l f�ggetlen�l l�tez� lelke m�ly�n �rezte, hogy ez lesz �let�nek egyik legrosszabb napja. Szemben �llt egy idegkimer�lt, terhes n�vel, akinek szem�ben csal�dotts�g, �s m�rhetetlen retteg�s sz�kelt.
– Ok� – sz�lalt meg rekedt hangon, mik�zben megfogta a boszorka v�llait, �s a kanap�ra ir�ny�totta a n�t. – �lj le ide.
– Draco…
– H�! – n�zett Pansy szemeibe. – Nem lesz semmi baj. Megoldjuk. Most megyek, �s sz�lok Mollynak, rendben? – M�r indult volna, mikor a l�ny megsz�lalt:
– Nincs itthon. Molly nincs itthon! Elment Mr. Weasleyvel, �s Tonksszal v�s�rolni.
– J�, semmi g�z, akkor majd Lupinnak sz�lok.
Az egyre ink�bb v�r�sl� arc�, f�jtat� kismama csak megr�zta a fej�t.
– A kurva �letbe, h�t senki sincs ebben a kibaszott nagy h�zban?!
– NE �V�LTS VELEM! – rikoltotta a fekete haj� n�.
– Ok�, ok�, nem �v�lt�k – pr�b�lt mag�ra nyugalmat er�ltetni Draco, kev�ske sikerrel. – Nem tudod visszatartani, am�g ker�tek valakit? A t�bbiek biztos nemsok�ra megj�nnek…
– MALFOY! �PPEN SZ�L�K, TE BAROM! K�PZELD: NEM TUDOM VISSZATARTANI!
– Na tess�k, most meg te �v�lt�z�l!
– FOGD BE! Csi… csin�lj valamit Harryvel! �BRESZD FEL! Azt akarom, hogy itt legyen velem…
– Te azt�n sz�p apa-jel�ltet tal�lt�l. M�r a startn�l kid�l… – morgol�dott a sz�kes�g, mik�zben odal�pett Potterhez, �s a p�lc�ja seg�ts�g�vel egy kis vizet spriccelt a f�rfi arc�ba. Amint a Kis T�l�l� �ledezni kezdett, Malfoy azonnal megragadta a v�llait, �s r�ngatni kezdte: – Hah�, Potter! �breszt�! Most nem alhatsz, te seggfej, �ppen sz�lni k�sz�l�nk!
Harry szemei az utols� mondatra olyan t�gra ny�ltak, hogy teljes m�rt�kben felforgatt�k az orvostudom�ny jelenlegi �ll�spontj�t a szem t�rfogat n�veked�s�nek hat�rair�l. A k�vetkez� pillanatban olyan eszement m�don, kapkodva pr�b�lt k�zelebb araszolni a kanap�hoz, hogy k�zben m�g a l�b�t is kis h�j�n a saj�t nyak�ba akasztotta.
– J�v�k m�r… j�v�k m�r… itt vagyok, Pansy!
Azonban az er�teljes f�jdalmakkal k�szk�d� n� ahelyett, hogy �r�mujjong�ssal fogadta volna Potter visszat�rt eszm�let�t, egyszer�en megfogta a f�rfi tork�t, �s fojtogatni kezdte.
– IDE FIGYELJ, TE FASZKALAP! SZ�L�K, FELFOGTAD?! HA M�G EGYSZER EL MERSZ �JULNI, �N ESK�SZ�M, HOGY MEG�LLEK! FOGOM A HEREZACSK�IDAT, �S A FEJEDRE H�ZOM �KET, AZT�N KIV�GOM A NYELVEDET �S A SEGGEDBE DUGOM! MEG�RTETT�K EGYM�ST?!
– I… ii… igen…
– REMEK!
– P… Pan… eh… ehengehedd ehl a nyhakham…
– NEM ENGEDEM!
– Pansy, k�rlek, engedd el Harry nyak�t – l�pett k�zelebb Draco, majd megpr�b�lta a g�rcs�s ujjakat lefejteni az eml�tett, sokat szenvedett gig�r�l. Ennek az lett a k�vetkezm�nye, hogy a kismama az � ujjait ragadta meg, �s azzal a lend�lettel el is t�rt minimum kett�t, amit a sz�kes�g egy artikul�latlan �v�lt�ssel k�sz�nt meg.

Ek�zben Potter �r�mcs�rd�st j�rt afelett, hogy �jra �ramlik t�dej�ben a leveg�, majd felpezsd�lt v�r�nek tisztelegve rohant fel a Pansyvel k�z�s szob�jukba, mik�zben lelk�ben a „Gyerekem lesz! Apa leszek!” trill�z� dallama csend�lt fel. Alig tizen�t m�sodperccel k�s�bb egy k�nyvvel v�gtatott vissza a nappaliba, ahol Malfoy �pp t�r�tt ujjai f�l�tt sajn�lkozva ord�tozott a leend� anyuk�val, akinek viszont l�that�an n�mi megnyugtat�sra lett volna sz�ks�ge.
– Itt a k�nyv! – mutatta fel Potter a szerzem�ny�t olyan arckifejez�ssel, mint egy kisfi�, aki megtal�lta a papus elveszett pip�j�t.
– Milyen k�nyv? – k�rdezte Draco.
– GRATUL�LOK, HARRY! �N �PPEN SZ�L�K, �S K�T ILYEN IDI�T�RA VAGYOK UTALVA, TE MEG J�SSZ EGY TERHES N�KNEK SZ�L� K�NYVVEL!
– Pansy, ebben minden benne van! Csak megn�zz�k, hogy hogy kell sz�lni, �s k�sz!
– RENDBEN! – �v�lt�tt tov�bb a n�. – AKKOR K�RLEK LAPOZZ A „HOGYAN SZ�LJ�NK K�T SEGGFEJ SEG�TS�G�VEL GYEREKET!” C�M� FEJEZETHEZ!
– Nem kellene bevinn�nk a Szent Mung�ba? – k�rdezte Draco, mik�zben elborzadva figyelte a fiatal n� hal�nt�k�n dudorod� ereket.
– Fantasztikus �tlet, Malfoy! – sz�lalt meg rezign�ltan Harry. – Vigy�k be sz�pen az ispot�lyba, ahol azt�n percek alatt mindenki megtudja, hogy egy k�r�z�tt hal�lfal� l�nya �ppen gyereket sz�l Harry Kicseszett Potternek, �s �gy Voldemort majd minden er�lk�d�s n�lk�l MEG�LHETI A GYEREKEM!
– Sz�val �gy �llunk! – jegyezte meg Pansy komor hangon. – �n neked csak egy k�r�z�tt hal�lfal� l�nya vagyok!
– Jajj, Pan, �desem, ez nem �gy van, te is tudod! Nem az�rt mondtam!
– ���H!
A k�t var�zsl� sz� szerint a p�nikroham k�sz�b�n �llt, elm�ly�lt retteg�ssel figyelt�k a r�juk b�zott terhes asszony f�jdalmait. De tal�n �ppen ez volt az a fen�kbe billent�s, ami er�t adott nekik ahhoz, hogy kiss� �sszeszedj�k magukat, �s k�pesek legyenek a ment�lis sz�tes�s lehet�s�ge n�lk�l cselekedni.
– Vigy�k fel a szob�tokba – jelentette ki Draco, majd Harryvel k�z�sen felemelt�k a kanap�r�l a l�nyt, �s amilyen gyorsan, legal�bb olyan �vatosan haladtak a kijel�lt helyis�g fel�.

A sz�kes�g r�g�ta nem j�rt m�r ebben a szob�ban, �gy bel�pve egy pillanatra igencsak meglep�d�tt. A babav�r�s jelei egy�rtelm�en itt �tk�ztek ki a legjobban.
Jobboldalon foglaltak helyet a sz�l�k dolgai, t�bbek k�z�tt az �gy, k�t szekr�ny, �s egy �r�asztal, m�g baloldalon rengeteg babaholmi, kis�gy, pelenk�z� asztal, �s egy nagy halom pelenka, j�t�k, �s b�biruha tal�lt mag�nak placcot.
A f�jtat� Pansyt a k�t f�rfi az �gyra fektette, majd Draco javaslat�ra Harry fellapozta a k�nyvet ann�l a r�szn�l, mely a sz�l�s folyamat�t k�z�lte le.
– A francba! Ez nem �r semmit arr�l, hogy mit csin�ljunk, csak valami �sszeh�z�d�sokr�l hadov�l, meg a h�velyt�gul�sr�l!
– Mit �r a h�velyt�gul�sr�l?
– Azt, hogy van! – ki�ltotta a fekete haj� var�zsl�, majd a sarokba v�gta a kiadv�nyt, �s let�rdelt Pansy mell�.
– Ok�, a l�nyeg, hogy maradjunk nyugodtak – mondta a sz�szi, aki l�that�an minden volt, csak nyugodt nem. – Pansy, te t�bbsz�r is besz�lt�l Madam Pomfrey-val, � mit mondott?
– Cseszd meg! – kapott a fej�hez Harry. – Madam Pomfrey! Madam Pomfrey! Meg vagyunk mentve!
Malfoy egy pillanatig csak �llt, �s k�tked� tekintettel pillantott bar�tj�ra, �m lassan n�la is leesett a tantusz, de akkorra m�r csak Potter h�t�t l�tta, amint a fekete haj� var�zsl� kisz�guldott az ajt�n, le a nappaliba.
– Most hov� megy? – ny�gte Pansy.
– Megn�zi, hogy Madam Pomfrey el�rhet�-e a Roxfortban. Addig figyelj r�m: mit mondott neked a Madam, mikor a sz�l�sr�l besz�lgettetek?
– Nem… nem tudom! Draco, ez nagyon f�j!
– Ok�, ok�, nyugi – fogta meg a n� kez�t a sz�kes�g.

Mikor Potter p�r perccel k�s�bb vissza�rt, lemond�an r�zta meg a fej�t.
– Madam Pomfrey �ppen McGalagonnyal �s Dumbledore-ral van, Wiltshire-be mentek, k�t rendtag megs�r�lt tegnap egy akci� sor�n, �ket k�rdezik ki, �s l�tj�k el.
– A francba!
– �n is �gy gondoltam – vont v�llat a fekete haj�.
– J�l van, Potter, akkor most gyere ide, �s fogd meg Pansy kez�t, �n meg megn�zem azt az istenverte k�nyvet, h�tha tal�lok benne valami haszn�lhat� inform�ci�t.

~D~

– Ok� – s�hajtotta Draco majd’ egy �ra m�lt�n. Pansy ekkorra m�r apait, anyait beleadva k�zd�tt, valamint folyamatosan f�jdalomcsillap�t�s�rt, konyhak�s�rt, �s az eszm�letlens�g�rt �v�lt�tt. – �tolvastam az eg�sz k�nyvet. Azt �rja, hogy a sz�l�s t�bb �r�n �t eltarthat, f�leg az els� gyerekn�l…
– EZ LESZ AZ ELS�, �S AZ UTOLS�! – v�gott k�zbe a l�ny.
– … �s, hogy a n�k gyomorsz�ja, valamint az eg�sz hasfala izmosabb, mint a f�rfiak�, mivel m�r sz�let�s�kt�l fogva felk�sz�l a test�k a gyereksz�l�sre. �ppen ez�rt egy sz�l� asszonyon tilos olyan b�b�jokat alkalmazni, amelyek az izomzatra hatnak.
– �rtem – b�lintott a felt�n�en falfeh�r Harry. – Akkor ezek szerint a f�jdalomcsillap�t�s kiz�rva, mivel az ilyen b�b�joknak pont az a l�nyege, hogy elernyesztik az izmokat.
– �gy van – b�lintott a sz�szi. – Sz�l�sn�l �ppen az izmok munk�j�ra van sz�ks�g, kezdve a h�velyizmokt�l eg�szen a hasizomzatig. Tov�bb�, egy sz�l� n� h�velye a sz�l�s valahanyadik szakasz�ban t�gulni kezd, �s k�zvetlen ezut�n j�nnek majd a tol�f�j�sok, vagyis ilyenkor kellene kipr�selni a gyereket valahogy.
– K�SZ�NJ�K SZ�PEN AZ EL�AD�ST, MALFOY GY�GY�T�! DE MOST MEGTENN� VALAMELYIK�T�K, HOGY KIV�GJA BEL�LEM EZT A KIS �RD�GFI�K�T?!
– Nem, Pansy, nem fogunk felv�gni. Sz�pen megsz�lj�k a kisbab�nkat!
– POTTER! HA ELFELEJTETTED VOLNA, TE M�VELTED EZT VELEM! HA EGY KICSIT K�ZELEBB J�NN�L, HOGY EL�RHESSEM A NYAKADAT, �N MEG�LN�LEK!
– Harry! – fogta meg bar�tja v�ll�t Draco. – Most m�ssz Pansy l�bai k�z�, �s n�zd meg, hogy mennyire t�gult ki.
– Hogy mit csin�ljak?!
– H�t, az ujjadat… tudod… oda, �s n�zd meg, hogy mennyi f�r bele.
– PERVERZ �LLATOK!

A fekete haj� var�zsl� igyekezett eleget tenni bar�tja utas�t�s�nak, �gy m�g Draco lefoglalta a boszork�t, �s b�tor�t� szavakat suttogott neki, addig a f�rfi felhajtotta a l�ny szokny�j�t, majd lek�zdve a feh�rnem� �ll�totta akad�lyt, bekukucsk�lt.
A k�vetkez� pillanatban felkelt az �gyr�l, felmutatta jobb kez�nek kisujj�t, majd �jfent el�jult.

Draco len�zett a k�ts�gbeesett tekintet� Pansyre, majd a f�ld�n fekv� Pottert finoman oldal r�gva belevetette mag�t a feladatba, mely kebelbar�tj�t padl�ra k�ldte.

~D~

Alig k�t �r�val k�s�bb siker�lt Pottert f�lig-meddig haszn�lhat� �llapotba pofozni, �gy am�g az ifj� apuka Pansy kez�t fogta, �s vele egy�tt �v�lt�zve k�sz�nt�tte a tol�f�j�sokat, addig Malfoy er�teljes rosszull�ttel k�szk�dve, Pansy l�bai k�z�tt olyan dolgokban tocsogott, amelyekr�l jobb eml�t�st sem tenni.
– Most nyomjad!
– DE MIT NYOMJAK, TE BAROM?!
– A gyereket! Pr�seld!
Pansy pedig minden erej�t bevetve pr�selte. �s csak pr�selte, �s pr�selte, �s pr�selte.
– J�zusom… - suttogta Draco. – Ez… ez j�n… kifel�… onnan… j�n… valami…
– AZ NYILV�N A GYEREK! DE AZ IS LEHET, HOGY A VIL�G LEGNAGYOBB DINNY�JE!
– H�t – h�zta a sz�j�t Draco –, innen n�zve �n ink�bb az ut�bbira szavazok.
– KUSS!
– Ok�, �n ezt nem b�rom tov�bb – ny�gte a sz�kes�g. – Potter, gyere ide, �s tartsd a frontot!
– Mi�rt, te hov� m�sz?
– Azt hiszem, h�nyni fogok.
Azzal a sz�szi var�zsl� m�r fel is pattant, �s a mosd� fel� iramodott.

Percekkel k�s�bb, mikor viszont l�tott olyan dolgokat, amiket nem szeretett volna, Pansy �v�lt�s�t hallotta meg.
– DRACO! AZONNAL GYERE IDE! MOST!
Nem t�l lelkesen, �s felk�sz�lve a legrosszabb dolgokra indult vissza a szob�ba. Sejt�sei javar�szt beigazol�dtak, m�r ami Potter ment�lis �llapot�t illeti, ugyanis az jelenleg el�gg� inakt�v volt.
– Ok�, Pansy, nyugodj meg, itt vagyok, �s kiszedem bel�led azt a valamit – mondta komoly hangon, majd a f�ld�n kiter�lt Potteren �tl�pve ism�t visszat�rt a n� l�bai k�z�.
A fiatal n� csak b�logatott, majd Malfoy „Nyomj!” parancs�ra minden erej�t �sszeszedve nyomni kezdett.
Kicsivel k�s�bb Harry Potter is �jfent visszat�rt az eszm�letlens�g megnyugtat� �llapot�b�l, �gy �ppen hallhatta, amint gyermeke �let�ben el�sz�r fels�r.

~D~

– Gratul�lok, Potter! – n�zett le a fekete haj� var�zsl�ra az undorod� arckifejez�s� Malfoy, mik�zben kez�ben, egy pokr�cba csomagolva tartott valamit. – Sz�letett egy… gy�m�lcsfagyid… vagy valami hasonl�… minden esetre szerintem fonnyadt… - m�regette Draco a csecsem� r�ncait.
Potter azon nyomban felpattant az �gyra, �s a kimer�lt Pansy l�bai k�z� t�rdelve megpr�b�lta �tvenni a sz�kes�gt�l a gyermeket.
– Fi�, vagy l�ny?
– Nem tudom… l�ty�g itt valami, de nem k�ne ennek nagyobbnak lennie…?
Miut�n Harry egy „ha nem fogod be, megfojtalak, az �n gyerekem t�k�letes, semmi sem t�l kicsi, vagy t�l nagy rajta” – pof�zm�nnyal illette bar�tj�t, kez�be akarta venni a kisfi�t.
– V�rj�l, l�g itt bel�le valami madzag! – jegyezte meg Malfoy.
– Te barom, az nem madzag, hanem a petevezet�k!
– �R�LTEK! AZ A K�LD�KZSIN�R! AZONNAL ADD IDE A GYEREKEMET! – sivalgott Pansy.
– Jah… ahha, akkor ez az, amit el kell v�gni. Potter! V�gd el!
Amint felmutatta a ny�kos zsineget, Pansy azonnal felki�ltott:
– NE!
De m�r k�s� volt. Gondolom, mind kital�lt�tok, hogy Harry eszm�lete r�videbb id�re t�vozott k�z�l�nk, a f�rfi teste pedig k�zvetlen Pansy mell� hanyatlott, az �gyra.

Draco ek�zben ide-oda forgatta a gyereket, pr�b�lv�n kital�lni, hogy mik�nt is tartsa azt, am�g a k�ld�kzsin�rt elmetszi.
– A FEJ�T FOGD!
– DE MELYIK A FEJE?! – �v�lt�tt vissza Malfoy, �m ezzel csak annyit �rt el, hogy a gyermek m�g hangosabb o�z�sba kezdett.

Miut�n siker�lt megtal�lni a megfelel� helyzetet, �s a k�ld�kzsin�r elv�g�sra ker�lt, a gyermek v�gre elfoglalta j�l meg�rdemelt hely�t pityerg� �desanyja, �s eszm�letre t�rt, k�nnyes szem� �desapja k�z�tt, Pansy mellkas�hoz �lelve.

~D~

Amint az idilli csal�di portr� betet�z�tt, Draco egy „Sz�zany�m!” felki�lt�ssal kis�t�lt a szob�b�l, majd megl�togatta kedvenc mosd�j�t, ahol t�bb, mint m�sf�l �r�n �t tart�zkodott, hogy a zuhany alatt lemossa mag�r�l a gyereksz�l�s minden mocsk�t. Mikor �gy �rezte, kell�en tiszta, �de, �s friss, visszalop�zott az ifj� sz�l�k szob�j�hoz, �s bekukkantott az ajt�n.

Azt hiszem, nincs mit csod�lkozni azon, hogy a l�tv�ny alaposan mellbe v�gta a f�ggetlens�g��rt olyannyira k�zd� sz�ke f�rfit. Harry �s Pansy a hatalmas �gyon elter�lve aludtak, m�g �jsz�l�tt gyermek�k, akit Draco halov�ny eml�kei szerint Calebnek neveztek el, k�z�tt�k pihent anyja mellkas�n, hatalmas, halv�nyk�k, csillog� szemeit a sz�kes�g�be f�rva.
Az �veken �t b�lv�nyozott, �teri magass�gokba emelt hitben, mely szerint egy f�rfit a csal�d csak h�tr�ltatni, visszah�zni k�pes; egy feles�g, �s egy gyermek csup�n a f�rfiember ny�gje, �let�nek megkeser�t�je, Draco Malfoy meginogni l�tszott.

A var�zsl� k�zelebb s�t�lt a kis csal�dhoz, majd �vatosan karj�ba vette a gyermeket, �s letelepedett vele a sarokban �ll� hintasz�kbe.
– Nah, ezek sz�pen magadra hagytak t�ged. Vagyis r�m. N�zz csak k�rbe. Az, aki ott fekszik az �gy bal oldal�n, nem m�s, mint a dr�ga ap�d. Rendes fazon, csak nem b�rja a v�rt, meg a fesz�lts�get. Meg egy kicsit papucs is, �gy ugr�l, ahogy any�d f�ty�l. Az meg ott, aki mellette fekszik, nah, az az any�d. Vis�tani m�r hallottad, sz�val meg is van az ismerets�g alapja. Mivel az �v�lt�z�sen k�v�l m�st �gysem nagyon tud csin�lni, legal�bb m�r most biztos, hogy nem fogod elhagyni a t�megben. Persze, mikor m�r nagy, �s er�s f�rfi leszel, �s csajozni akarsz, akkor kicsit nehezebb lesz vele b�nni, de majd ketten megoldjuk a dolgot. Jah, bocs. Magamat elfelejtettem bemutatni. Draco Malfoy vagyok, �rvendek – fogta meg a sz�kes�g a b�bi praclij�t, �s kezet r�zott az �rdekl�d� tekintet� cs�pps�ggel. – �n vagyok az a fazon, aki majd seg�t neked, �s ellens�lyozza dr�gal�tos sz�leid akad�koskod�s�t. �n vagyok az egyik legjobb pasi Eur�p�ban, d�glenek ut�nam a n�k. Ezt a reakci�t nyilv�nval�an a remek humorom, a t�k�letes viselked�sem, az eleganci�m, �s a velem sz�letett cs�bom v�ltja ki bel�l�k. �rzed magad megtisztelve, hogy ismerhetsz. H�t, ez itt a mi vil�gunk. Tudom, el�gg� r�z�s utad lehetett, de n�zd el nek�nk, m�g sohasem sz�lt�nk. Mellesleg bocs, hogy azt mondtam r�d, ronda vagy, b�r t�nyleg nem festett�l t�l j�l lil�n �s b�mb�lve. De �gy, letisztogatva, �s bidres-bodros ruh�ba b�jtatva eg�sz j�k�p� vagy. M�r most tutira veszem, hogy ap�dhoz hasonl�an te is a n�k b�lv�nya leszel…

Azt�n csak mondta, mondta, �s mondta. Eg�szen addig, m�g a legifjabb Pottert lek�r�zve el nem nyomta az �lom. De m�g el�tte, valahol m�lyen megfogalmaz�dott benne egy r�pke gondolat, hogy tal�n azzal, hogy apja ir�ny�t�sa al�l kiszabadulva olyannyira k�zd a szabads�g��rt, valami olyanr�l mond le, ami mindenn�l t�bbet jelenthet.

~D~

– N�zz r� – suttogta a n�. – Sohasem l�ttam m�g ilyennek.
– H�t, az m�r biztos, hogy ritka pillanatnak lehet�nk szemtan�i – mosolygott Harry, ahogy a hintasz�kben szuny�k�l� Malfoyt figyelt�k, karj�ban a gyermekkel. – Szerinted elv�llalja?
– Szerintem igen. �s azt hiszem, igazad volt, mikor azt mondtad, hogy � lesz a legjobb v�laszt�s.







Szerz� megjegyz�se: Friss�t�s 2008. j�lius 22- �n (j�v�h�t kedden) v�rhat�, valamint ekkor fog felker�lni egy �jabb novella is. Ugyanis, n�h�ny hete felker�lt az Enchanting-novell�k els� r�sze!
Megtal�lhat� itt: http://fanfic.hu/merengo/viewstory.php?sid=37424

Tudom, r�gen tal�lkoztunk m�r. �szint�n, �s t�nyleg nagyon �szint�n bocs�natot k�rek �rte. Szeretem �rni ezt a reg�nyt, de jelenleg is feje tetej�n �ll az �letem, �s nem tudom, mikor r�z�dom majd helyre annyira, hogy minden sim�n menjen. M�r nincs sok h�tra a v�g�ig, �s szeretn�m ezt a reg�nyt m�lt�k�ppen befejezni.
P�ran besz�ltek sz�nvonalroml�sr�l. Ez �gy van, al��rom, fejet hajtok. De k�rlek, vegy�tek figyelembe, hogy az Enchanting term�szet�n�l fogva komikus, kicsit parodisztikus, alapvet�en a p�rbesz�dekre �s a helyzetkomikumra �p�l� �r�s, de nekem sem lehet minden �ldott nap j� kedvem, f�k�nt �gy, hogy a reg�ny 80%-�t napr�l napra �rtam meg. Amint feltettem egy fejezetet, m�ris menten �rni a m�snapit. Nem kezdtem el beleunni, err�l sz� sincs, csak valamilyen szinten ki�gtem.
Amikor elkezdtem �rni, valami olyat akartam, ami �t. Nagyot. Nem tudom, siker�lt-e, de azt tudom, hogy t�nyleg im�dom ezt a reg�nyt, az els� olyan �r�som, amiben egy olyan Drac�t tudtam "teremteni", akit t�nyleg szeretek. Nem akartam humorosra �rni, de azt�n megsz�letett az els� mondat, a m�sodik, �s mostm�r nem b�rom abbahagyni, m�g ha nem is akkorra h�vvel csin�lom, mint az elej�n. Ezt bocs�ss�tok meg nekem. Igyekszem visszar�z�dni, de szeretn�m, hogy amikor majd felker�l a legutols� fejezet, akkor ha nem is mindannyian, de a legt�bben �gy �lljatok fel a g�p el�l, azzal az �rz�ssel, hogy ezt a reg�nyt �rdemes volt elolvasni, �s tal�n m�g n�h�nyszor neki�lljatok �jra.

Csak ennyit szerettem volna nektek mondani. K�sz�n�m, hogy olvass�tok, �s szeretitek, mert ez nekem a legnagyobb kit�ntet�s, amit �r�ilag kaphatok.

Ficblog: Mereng� -> F�rum -> Ficblog avagy hogy �ll a k�vetkez� fejezet -> Drachiss �r�sai
Itt j�hettek hozz�m k�rd�sekkel, �tletekkel az Enchantinghoz kapcsol�d�an, �s minden olyan dologgal, amit kritik�ban hossz� lenne, vagy nincs kedvetek megosztani.

�dv�zlettel:

Drachiss, a Firk�lgat�

El�z�←…….→K�vetkez�