– Hermione! Itt vagy?! – hallott�k – a m�r szab�lyosan d�r�mb�l� – Ronald hangj�t az ajt� t�loldal�r�l.
– Mondd, hogy nem vagy itt – suttogta Draco k�ts�gbeesetten –nem gondolva v�gig mondand�ja �rtelm�t –, mik�zben neki kezdett olyan szemeket mereszteni a l�nyra, mint egy kivert kiskutya, amely �tel�rt k�ny�r�g.
– �s ha fontos? – h�zta �ssze a szem�ld�k�t Hermione, tan�cstalanul j�ratva tekintet�t az ajt�, �s a sz�ke k�z�tt. Malfoy megad�an s�hajtott, majd duzzogva le�lt az �gy sz�l�re, �s keresztbe fonta maga el�tt a karjait, ezzel lealacsony�tva fens�ges szem�ly�t egy �t �ves kisk�ly�k szintj�re.
– Mindj�rt megyek Ron, most �ppen �lt�zk�d�m! Fontos?! – ki�ltott ki Hermione az ajt� t�loldal�n m�r jav�ban az ideg�sszeoml�s fel� startol� szerencs�tlen fl�t�snak. Ugyanis a mi Rettegett Ronaldunk a h�g�val val� kobaktan�cs* ut�n egyenesen a barna ex-griffend�les szob�ja ir�ny�ba kezdte szedni trampli l�bait. A nappaliban t�rt�nt k�zj�t�kb�l levonta a megfelel� k�vetkeztet�st, miszerint a sz�ke szem�tl�da nyilv�nval�an bevette mag�t az � Szent Hermion�ja lakhelyis�g�be, �gy kifejezetten boldog lett, mi t�bb, szinte ext�zisba ker�lt, mikor meghallotta a l�ny hangj�t.
– S�rg�sen besz�lnem kellene veled! – ki�ltotta �nel�g�lten mosolyogva az ajt�nak. – Nagyon fontos!
– Mindj�rt megyek! – sz�lt ki Granger.
– A kertben megv�rlak! – mondta j� hangosan a v�r�s, majd elindult az eml�tett t�z m�terszer t�z m�teres, kertnek aligha nevezhet� dzsungel fel�.
A „kert” val�j�ban egy olyan „t�r” volt, melyet ben�pes�tett a der�kig �r� f�, megt�zdelve itt-ott gyomn�v�nyekkel, �s h�rom elkorhadt f�zf�val.

Ek�zben a harmadik emeleti z�ld tap�t�s szob�ban medd� vita kezdett kialakulni, n�mi kiab�l�ssal, �s a kiel�g�letlens�g olt�r�n fel�ldozott elmebajjal felsr�folva �jdons�lt p�runk idegeit.
– Malfoy, ez �gy nem lesz j� – n�zett m�rgesen a f�rfi szem�be a nem f�rfi. – Nem szeretn�k hazudni a bar�taimnak!
– Merlin r�gjon bok�n, Granger! – sz�rte a fogai k�z�tt Draco. – Akkor el�ruln�d, hogy m�gis mit akarsz csin�lni?!
– Megmondjuk nekik, hogy nem t�rt�nt k�z�tt�nk semmi. Ez a legtiszt�bb.
– Ugyan, ugyan, Granger – l�pett k�zelebb hozz� Malfoy. – Nem t�rt�nt semmi? – suttogta a l�ny f�l�be.
– Ne kezd megint ezt a h�lyes�get, Malfoy! – l�pett t�volabb a boszorka. – Szerintem mindketten tudjuk, hogy ennek semmi �rtelme. �s… nem hinn�m, hogy j� �tlet lenne csak az�rt lefek�dn�nk egym�ssal, mert kicsit fel vagyunk spanolva a tegnap este miatt. Nem lenne helyes.
– Granger – s�hajtotta a sz�kes�g, mik�zben egy f�radt, szenved� s�hajjal elter�lt az �gyon. – Azt hittem, te egy �rtelmes ember vagy, nem pedig egy Lavenderhez hasonl� buta kis liba, aki csak az�rt h�zza fel a pasikat, hogy azt�n hagyja �ket parlagon heverni, ez�ltal m�g intenz�vebb k�v�nalmat kiv�ltva a m�sikb�l.
Draco szavaihoz f�z�tt rem�nyei el�rt�k a k�v�nt hat�st, Hermione arca pillanatok alatt vette fel a Mikul�s kab�tj�nak sz�n�t.
– �n nem vagyok olyan, mint Lavender! – ki�ltott r� a f�rfire. – �s… �hh! Hagyj engem b�k�n! Nem hiszem el, hogy olyan agyal�gyult vagy, hogy nem fogod fel ennek a helyzetnek az abszurdit�s�t!
– Mi ebben az abszurd?
– L�ssuk csak! – v�gta cs�p�re a kez�t a boszorka. – El�sz�r is: te aranyv�r� vagy, �n egy s�rv�r�. Te mardek�ros volt�l, �n griffend�les. Te ut�lt�l engem, �n ut�ltalak t�ged. Te…
– Te n� vagy, �n pedig f�rfi – �llt fel vigyorogva Draco, �s l�pett k�zel a l�nyhoz, kezeit annak cs�p�j�n nyugtatva. – Te egy igaz�n sz�p, �s k�v�natos n� vagy, �n pedig egy adoniszi testtel meg�ldott, leny�g�z� f�rfi.
– Egoista marha – motyogta a l�ny, pr�b�lv�n eltitkolni a nyilv�nval� t�nyt, miszerint nagyon is j�l esett neki a b�k.
– Granger – emelte fel az ex-griffend�les �ll�t Draco. – Akkor benne vagy?
– Mi�rt? – s�hajtotta Hermione. – Van m�s v�laszt�som?
– Nincs – somolygott a sz�kes�g.
– Rendben. De nem fogok veled lefek�dni! – mondta nagy komolyan a l�ny, majd elszakadt Malfoy sz�rke szemeit�l, �s elindult a kertbe, hogy Ronnal tal�lkozzon.
– Dehogynem, Granger – suttogta Draco a szoba cs�ndj�be.

~D~

Ek�zben Ginny Weasley – b�tyj�val t�rt�nt megbesz�l�s ut�n – j� kedv�en caplatott el az ifjabb Malfoy szob�j�ig, ahov� bet�rve szinte azonnal vetk�zni kezdett. Ronald ugyanis �gy gondolta – tudv�n h�ga m�rhetetlen rajong�s�r�l a sz�ke g�r�ny ir�nt –, hogy m�g mindig a kisebbik rosszat v�lasztja, s Ginevr�t �ldozza fel esk�dt ellens�ge �gy�n, mintsem hogy az � dr�ga Hermion�ja v�glegesen, �s visszavonhatatlanul Drac�� legyen. Tudniillik, elk�pzelhetetlennek tartotta, s nem is hitte, hogy Malfoy-mocsok, �s Szent Hermione val�ban egy�tt j�rn�nak. Elv�gre a l�ny nem szerethet bele egy hal�lfal�ba, aki r�ad�sul nem is n�z ki j�l, mikor itt van � is, erotikusan v�r�s haj�val, �rz�ki szepl�ivel, f�rfias test�vel, izmos l�baival, bugyi-szaggat� kisug�rz�s�val. Nem igaz?

(Nem. De ezt Ronnak nem kell tudnia.)

Ginny k�nyelmesen elter�lt az �gyon, test�t mind�ssze fekete feh�rnem�je – feketenem�je – fedte. Elt�k�lt sz�nd�ka volt, hogy ezzel a szexu�lisan t�lf�t�tt be�ll�t�ssal egyetlen perc alatt levegye a Sz�ke Herceget k�v�natos l�bair�l.

~D~

Draco azonban m�g mindig Hermione szob�j�ban �ld�g�lt, �s – ha m�r a helyis�g lak�ja �gyis mag�ra hagyta – �gy d�nt�tt, k�r�ln�z egy kicsit, elv�gre minden f�rfi fant�zi�j�t izgatn� a k�rd�s, hogy egy olyan n�, mint Granger, t�z kil� k�nyv�n k�v�l mivel tud megt�lteni egy szekr�nyt, �s egy kom�dot. �gy teh�t a szekr�nyhez s�t�lt, �s egyetlen mozdulattal felt�rta azt, majd csod�lkoz�st�l elny�lt szemekkel n�zett v�gig annak tartalm�n.
Divatosabbn�l divatosabb, szebbn�l szebb ruh�k kacsintottak kac�ran a meglep�d�tt f�rfira, aki a sokkb�l kibillenve sem tudta meg�rteni, hogy ha Grangernek ilyen sok, �s ilyen sz�p ruh�ja van, ugyan mi�rt j�r a l�ny folyton folyv�st farmerben �s p�l�ban, nem kev�s n�iess�g�re k�nyszerzubbonyt h�zva ez�ltal.
Malfoy kiemelt a tem�rdek ruha k�z�l egy baracksz�n�, spagetti-p�ntos darabot, �s kedvtelve n�zegette az egyszer�, m�gis eleg�ns ny�ri ruh�t, tetszett neki, hogy az anyag nem hivalkod�, visel�j�t ink�bb szer�nynek, m�gis k�l�nlegesnek t�nteti fel.

Nem sokkal k�s�bb a kom�dhoz l�pett, �s mag�ban m�r el�re vigyorogva h�zta ki a l�ny feh�rnem�s fi�kj�t. Elny�lt szemekkel n�zett v�gig a katon�s rendben sorakoz� als�nem�k�n, melyek k�t csoportra voltak osztva: eleg�nsabb – azaz m�regdr�ga –, �s egyszer� – feliratos.
Malfoy kivett egyet–kett�t a dr�g�bb fajt�k k�z�l, �s meglepve tapasztalta, hogy az eminens, k�nyvmoly Granger nem fukarkodik a p�nzzel, ha francia tang�kr�l van sz�. A f�rfi szinte l�tta maga el�tt a l�nyt egy hasonl� feh�rnem�ben, �s m�r a gondolatra is �sszefutott a ny�l a sz�j�ban, no meg persze a v�r az �gy�k�ban.

~D~

– Mir�l szerett�l volna velem besz�lni? – k�rdezte Hermione Ront�l, mikor v�gre r�lelt az udvar s�r� n�v�nyzet�ben.
– Igaz? – k�rdezte a v�r�s, s fej�t felszegve, dacosan n�zett a l�nyra. – Igaz, hogy te, �s Malfoy �sszej�ttetek?
A l�ny nagy leveg�t vett, �s szemeit lehunyva �jra v�giggondolta a lehet�s�geket.
– Ha azt mondom: nem, azzal saj�t magam al�zom meg. Ha azt mondom: nem, �s nem is t�rt�nt k�zt�nk semmi, akkor vagy hazugnak hisznek, vagy Malfoyt s�rtem v�rig, aki a csapatvezet�m, �s nem lenne j� vele rosszban lenni. Ha azt mondom: igen, akkor nem kell sz�gyenkeznem sem, �s a t�bbiek sohasem j�nnek r� a turpiszs�gra… – gondolta mag�ban. – N�zd, Ron – s�hajtotta imm�r hangosan. – Mal… khm… Draco �s k�ztem elkezdett alakulni valami. M�g nem tudom, mennyire komoly a dolog, de…
– Ne folytasd – emelte fel a kez�t a f�rfi, mik�zben arc�n a s�rt�d�tts�g, �s a d�h v�r�s sz�ne kezdett sz�tterjedni. – Ezek szerint t�nyleg egy�tt vagytok.
– I-igen…
– Nem �rtelek, Hermione – suttogta Ron. – Hogy…? Hogy j�hetsz �ssze egy ilyen mocsokkal? H�t nem veszed �szre, hogy ez egy szem�tl�da, aki csak b�ntani tud m�sokat? Hogy se t�ged, se engem, se m�st nem n�z semmibe? � m�g mindig ugyanaz a p�ffeszked� g�r�ny, aki a Roxfortban volt – lovalta bele mag�t a szidalmaz�sba –, aki olyan nagyra volt a hal�lfal� apj�val! Malfoy is az, � is hal�lfal�, egy szem�t, egy gyilkos, egy senkih�zi pondr�!
– El�g! – t�rt ki Hermione. – Mikor �rted m�r meg v�gre, hogy M… Draco NEM hal�lfal�? Hogy nem gyilkos, �s nem egy szem�tl�da?
– Hogy fert�zhette meg a te lelkedet is az � mocska? – fintorgott Ronald, v�gign�zve a l�nyon.
– Tudod Ron – n�zett r� komolyan a l�ny –, most te viselkedsz pontosan �gy, ahogyan � az iskol�ban. Te k�tsz �lland�an bel�, te veszekszel vele, �s hordod le mindennek.
– Meg�rdemli!
– Ez nem igaz! R�gen tal�n meg�rdemelte volna, de megv�ltozott! Mi�rt nem tudod ezt elfogadni?
– Mert gy�l�l�m! – k�pte a szavakat.
– Ne tedd – n�zett r� szomor�an a barna haj� ex-griffend�les. – Nincs r� okod. M�r nincs.
– Hogyne lenne? Mindent elvett t�lem! El�sz�r �sszej�tt a h�gommal, azt�n teljesen �sszet�rte a sz�v�t, mikor k�t h�nappal k�s�bb kidobta! Elszerette t�lem az any�mat, aki, mi�ta kider�lt, hogy Malfoy nem hagyhatja el a h�zat, egyfolyt�ban azt a k�cs�g�t babusgatja…
– K�rlek, ne l�gy vulg�ris.
– … �s most m�g r�ad�sul t�ged is elvett t�lem!
– Ez butas�g, Ron – mosolygott r� a l�ny. – Nem vett el t�led. �n ugyan�gy itt vagyok neked, �s a bar�tod vagyok.
– H�t nem �rted, hogy �pp ez a baj, Hermione? – sz�lt rekedten. – Hogy csak a bar�tom vagy – azzal h�tat ford�tott Grangernek, �s szomor�an elindult vissza, a h�z fel�.

~D~

Ek�zben a sz�szi t�ltette mag�t a l�ny ruhat�r�nak soksz�n�s�g�n, �s a kom�d legals� fi�kj�ban tal�lt var�zsf�nyk�pek n�zeget�s�vel �t�tte el az id�t. Szinte mindegyik k�pen egy piszkossz�ke f�rfi szerepelt, n�hol egy apr� fi�csk�val a karj�n, m�s fot�kon Hermion�t �tkarolva, �s mindketten integettek, boldogan mosolyogtak a vil�gra. Draco hosszan n�zegette az egyik k�pet, ami valahol egy �tterem el�tt k�sz�lhetett. Az ismeretlen f�rfi sz�j�ban egy v�r�s r�zs�val t�rdelt a l�ny el�tt, j�t�kosan t�ncra k�rve �t, Hermione pedig nevetett. Malfoynak szinte a f�l�ben a csengett a csilingel�, �nfeledt kacaj, �s most j�tt csak r�, hogy mi�ta a l�ny visszat�rt Britanni�ba, soha, egyetlen egyszer sem l�tta �t igaz�n, tiszta sz�vb�l nevetni.
– Mit m�velsz?! Azonnal tedd le azokat! – Malfoy ijedt�ben kis h�j�n h�traesett. Hermione odatrappolt hozz�, �s kikapta a kez�b�l a f�nyk�pet. – Semmi jogod sincs ny�lk�lni a cuccaim k�z�tt! – f�jtatott a l�ny. Pillant�sa a kez�ben tartott fot�ra esett, �s mellkasa azonnal elnehez�lt.
Philippe… Olyan hossz� id� telt el, s m�gis, mintha csak tegnap lett volna, mikor ez a k�p k�sz�lt, az Eiffel-toronyt�l nem messze, egy eldugott, eleg�ns kis �tteremben.
Hermione az ablakhoz s�t�lt, �s kin�zett az �szi t�jra. Direkt ker�lte Malfoy pillant�s�t, nem akart a fi� szem�be n�zni, mikor lelk�nek t�krei most ezernyi �rzelemmel teltek meg. �m a f�rfi meg�rezte a fiatal n� szomork�s hangulat�t, mely szinte fojtogat�v� tette a leveg�t a szob�ban. Nem tudta, mit tehetne, hisz nem az a t�pus� ember volt, aki m�sok vigasztal�s�val t�r�dik. �t mindig �gy tan�tott�k, hogy „Seg�ts magadon, �s nem esel pof�ra”. V�g�l v�llat vont, �s elhagyni k�sz�lt a szob�t, mikor meghallotta Hermione hangj�t.
– A legjobb bar�tom volt – suttogta cs�ndesen a l�ny, m�g mindig az ablak fel� fordulva. – Nem ismertem olyan r�g�ta, mint Harryt, vagy Ront, m�gis borzaszt�an megszerettem �t. Nem is bar�t volt, sokkal ink�bb egy testv�r. Szinte minden perc�nket egy�tt t�lt�tt�k, nem csak a munk�ban, hanem a szabadid�nkben is. Ismertem a titkait, ahogy � is az eny�meket, mindent megosztottunk.
– Mi t�rt�nt vele? – k�rdezte Draco rekedten, a l�ny h�t�t figyelve.
– Meghalt. Meghalt, miattam.
– Gra…
– T�nyleg miattam halt meg – sz�lt r�miszt�en t�rgyilagosan a l�ny, majd fordult Malfoy fel�, miel�tt a f�rfi belekezdhetett volna egy semmitmond� „Nem a te hib�d volt”-monol�gba. – Az�rt, mert egy buta kis ty�k voltam, �s nem mertem ki�llni a saj�t v�lem�nyem mellett, hogy v�rjuk meg az er�s�t�st. �s, mert a d�nt� pillanatban leblokkoltam, csak mereven �lltam ott, �s v�gign�ztem, ahogy az a f�rfi meg�li. Nem tettem semmit, �s ez�rt…
Hermione nem tudta befejezni a mondanival�j�t, mert ebben a pillanatban fentr�l, Draco szob�ja fel�l meghallott�k Mrs. Weasley vel�tr�z� sikoly�t.
Azonnal nekiiramodtak, a sz�kes�g p�lc�j�t el�r�ntva v�gtatott fel az emeletre, nyom�ban a harcra k�sz l�nnyal.

Molly Weasley ekkor m�r a folyos�n, a padl�n �lt, �s kez�t a sz�v�re tapasztva kapkodott leveg� ut�n.
Malfoy �rt oda els�k�nt, �s megd�bbenve pillantotta meg ex-bar�tn�j�t a szoba ajtaj�ban, amint �ppen t�ga m�dj�ra teker maga k�r� egy feh�r leped�t.
– Mi folyik itt? – k�rdezte �lesen Ginnyt�l. A v�r�s haj� d�mon l�that�an m�rhetetlen zavarban volt.
– �h… �h�h�n…. �n csak be akartam vinni… a friss t�r�lk�z�ket – motyogta maga el�, zokogva Mrs. Weasley.
– Ginevra? – n�zett a l�nyra nagyon cs�ny�n, szem�ld�k �sszeh�z�san Draco.
– Csak meg akartalak viccelni – v�gta ki mag�t a helyzetb�l egy �tl�tsz� hazugs�ggal Ginny.
– �rtem – morogta a sz�szi, majd �gy d�nt�tt, itt az ideje a sz�nj�t�k elkezd�s�nek, �gy a m�g�tte d�bbenten �csorg� Hermion�hoz fordult. – �desem, megtenn�d, hogy seg�tesz nekem lek�s�rni Mollyt a konyh�ba? Azt hiszem, nem �rtana neki most valami er�sebb ital…
– Pe… Persze – mondta a l�ny.
Drac�val ketten felseg�tett�k az idegsokkos asszonyt a f�ldr�l, �s n�h�ny szomor� t�r�lk�z�t, valamint a d�ht�l fortyog� Ginevr�t maguk m�g�tt hagyva k�s�rt�k le az asszonyt a f�ldszintre.

~D~

Aznap este Malfoy a szob�j�ban �ld�g�lt, �s h�l�t adott az �gnek, hogy v�gre siker�lt megszabadulnia a t�bbi lak�t�l, akik k�z�l a n�nem�ek egyfolyt�ban r�la, �s Grangerr�l faggat�ztak, m�g Harry �s Blaise mindentud�an somolyogtak nem l�tez� bajszuk alatt. Potter tekintete azt �g�rte a sz�k�nek, hogy hamarosan elbesz�lget�sre ker�l a sor, elv�gre � �s Zambini tiszt�ban voltak vele, hogy mire is kell Drac�nak a barna haj� l�ny.
A f�rfi eleinte csod�lkozott, hogy Harry nem v�di foggal-k�r�mmel Hermione er�nyeit, de mint azt a fekete haj� f�rfi kifejtette: nincs joga belesz�lni bar�tn�je pasi-�gyeibe, Granger m�r feln�tt n�, joga van eld�nteni, hogy mikor, kivel, hol, �s mit csin�l.

Draco az �r�j�ra pillantott, �s boldog mosollyal az arc�n konstat�lta, hogy el�rkezett a nyolc �ra, elj�tt az akci� ideje. �gy h�t megitta az asztalra k�sz�tett, v�r�s sz�n� b�jitalt, a t�k�r el�tt m�g egyszer megigaz�totta a haj�t, majd v�gign�zett mag�n, k�ld�tt egy cs�bos mosolyt a t�k�rk�pe fel�, �s elindult, hogy megl�togassa „bar�tn�j�t”.

– Mit akarsz? – k�rdezte f�radtan Hermione, mikor kinyitotta az ajt�t. – F�radt vagyok, hossz� napom volt, �s olvasni szeretn�k – dar�lta.
– Nem zavarlak sok�ig – kacsintott r� a f�rfi, majd invit�l�s n�lk�l bel�pett mellette a szob�ba.
A l�ny v�llat vont, �s k�d�s tekintettel s�t�lt vissza az �gyhoz. Malfoy a l�ny ut�n l�pett, �s h�tulr�l kapta el annak karjait.
– Most nem menek�lsz, Granger – suttogta a f�l�be k�jesen.
– Mondtam, hogy nem fekszem le… oh – Hermione szava elakadt, amikor valami a fenek�hez nyom�dott, ahogy Malfoy szorosan �tkarolta.
– Bizony oh - vigyorgott Draco, �s non-verb�lis h�l�t adott Merlinnek, ami�rt esz�be jutott, hogy a feromon alap� afrodizi�kumok nem csak a fogyaszt� v�gy�t gerjesztik �teri magass�gokba, hanem a partnerre is hasonl� hat�st gyakorolnak.

Ez a t�ny szinte azonnal be is bizonyosodott, mert Granger megfordult, �s a f�rfi ajkaira vetette mag�t, mik�zben egyetlen r�nt�ssal let�pte r�la a fekete inget.
Draco tiszt�ban volt vele, hogy eg�szen addig nem engedheti a l�nynak, hogy elt�vol�tsa r�la az atl�t�t, m�g az egy� v�l�s be nem k�vetkezik, �m miut�n ez megt�rt�nt, s elt�nt test�r�l a heg, az aktus tov�bbi r�sz�ben annyit meztelenkedhet, amennyit csak akar. �gy elkapta a l�ny kutakod� kezeit, �s felemelve az �gyhoz l�pkedett vele, hogy azt�n led�nthesse r�, s �r�lt szenved�llyel cs�kolja.
Hermione a f�rfi ez�st�s haj�ba t�rt, a v�ll�ba mart, nyak�ba harapott. Test�n olyan m�rt�kben eluralkodott a v�gy, hogy semmi m�st nem akart, csak, hogy v�gre mag�ban �rezhesse ezt az embert, akit nem szeret, de m�gis egyfolyt�ban k�v�n. Nem t�r�dve azzal, hogy milyen szem�rmetlennek, mocskosnak t�nik, kapkodva kibontotta Draco �v�t, �s zipz�rj�t leh�zva a t�rd�ig tolta a nadr�got, als�val egy�tt.
Malfoy egy pillanatra meglep�d�tt ezen a mozdulaton, �m a k�vetkez�ben m�r eszeveszetten szaggatta le a l�nyr�l a nadr�got, majd a bugyi „ Az alag�t lez�rva” felirat�val mit sem t�r�dve t�pte kett� az olcs� anyagot. Elhelyezkedett a l�ny felett, ajkaival ism�t az ex-griffend�les�re tapadt, s lelkiekben felk�sz�lt a behatol�s m�mor�t� �rz�s�re, mikor kiny�lt az ajt�, s felhangzott egy m�ly, n�i hang.

– Draco Malfoy! De r�g l�ttalak!

Azzal Millicent Bullstrode – Hermione r�m�lt sikoly�val, �s Draco hal�lh�rg�s�vel mit sem t�r�dve –, „kicsi a rak�s”- st�lusban a szerencs�tlen�l j�rt p�rosra vetette mag�t.



*kobaktan�cs = a kupaktan�csb�l k�pzett sz� :D

Szerz� megjegyz�se: Friss�t�s 2008. febru�r 12-�n (kedd, holnap) v�rhat�.

El�z�←…….→K�vetkez�