6. fejezet - Kakasviadal

Lassan vil�gosodni kezdett a keleti horizont, �s az els� napsugarak szemtelen�l osontak be a neh�z, f�ldig �r� s�t�t�t�f�gg�ny�k k�z�tt h�z�d� v�kony r�sen. Egyenletes, nyugodt szuszog�s hallatszott az �gy fel�l, melynek lak�ja mit sem �rz�kelt a kezd�d� napb�l.

Nyugalma nem tarthatott m�r sok�ig, hiszen kellemetlen elfoglalts�ggal kellett kezdenie a napi programot: el kellett k�s�rnie v�s�rolni egy n�nem� l�nyt. A t�ny m�r �nmag�ban is el�g lett volna ahhoz, hogy egy sor jobbn�l-jobb kifog�st tal�ljon kib�v�k�nt, de az, hogy ez a n�nem� l�ny �jdons�lt t�rsa, Hermione Granger, csak fokozta a vesz�lyess�gi faktort. Legnagyobb sajn�lat�ra azonban nem r�zhatta le a k�retlen feladatot, mivel saj�t mag�nak is be kellett szereznie egy alkalomhoz ill� �lt�zetet a b�lra.

Perselus Pitont az �breszt��ra cseppet sem diszkr�t hangja �bresztette fel. Kelletlen�l csapta le a berreg�t, �s �lmosan a fej�re h�zta a paplant, hogy a k�vetkez� pillanatban m�r ki is b�jjon al�la. Neh�z s�hajjal kelt fel, �s mez�tl�b, a sz�llodai papucsot az �gy mellett hagyva, a f�rd�szob�ba ballagott.
A t�k�rre fittyet h�nyva a tus al� l�pett, �s forr� vizet engedett mag�ra. Hossz� fekete haja egy pillanat alatt el�zott, de nem t�r�d�tt vele. A reggeli alatt lesz ideje megsz�radni. Unottan �lldog�lt a v�zsugarak alatt, hagyta, hogy j�t�konyan ostorozz�k s�padt b�r�t.

Gondolatai is �bredezni kezdtek, �s visszagondolt az el�z� napi esem�nyekre. Csakhogy nem azokra az inform�ci�kra koncentr�l�dott a figyelme, amire kellett volna… Teh�t Granger egy�tt �lt ezzel a poj�ca Szergejjel. Ez sok mindent megmagyar�z, legf�k�pp a kellet�n�l tal�n bizalmasabbnak t�n� viszonyukat. �rtelmet kapott a puszi �s az �lel�s, �s Piton sokkal jobban �rezte volna mag�t, ha a l�ny viharos szak�t�sr�l sz�mol be a b�k�s elv�l�s helyett.
Felt�nt viszont az is, hogy a fiatal orosz term�szete mutat n�mi hasonl�s�got a saj�tj�val. Nem f�lt odasz�rni a maga tal�latait, ami meglepte ugyan, de ett�l csak sz�rakoztat�bbnak tal�lta a piszk�l�d�st. Vajon hogyan tudt�k egym�st elviselni, ha Szergej is k�pes a szarkazmusra? Lehet, hogy ezen bukott meg a rom�nc? Granger nem tudta t�rni a fi� term�szet�t…
Granger… A fene bele, hogy nem azzal foglalkozik, amivel kellene. D�h�sen elz�rta a csapot, �s a f�rd�leped�be tekerve mag�t a t�k�r el� �llt. Beesett, fak�n f�nyl� szemeket, l�v�sz�rkoknak is beill� karik�kat �s ny�zott, tal�n kicsi s�padt b�rt l�tott viszont az �veglapon. Az �sszhat�st tov�bb rontotta az �ll�n k�kl� borosta is, de �gy gondolta, megengedhet mag�nak annyi lazas�got, hogy a f�rfiass�g eme jelk�p�t�l csak k�zvetlen�l a b�l el�tt szabaduljon meg. K�l�nben is, a n�k szeretik a borost�t… n�zni. Valamivel nyugodtabban visszament a szob�ba, rendelt n�mi reggelit a szobaszervizt�l, majd a recepci�s k�rd�s�re, mely szerint k�v�n-e valamilyen napilapot olvasni, k�rt m�g egy Timest.
K�nyelmesen �lt�zk�dni kezdett, �s m�r �ppen az utols� gombot gombolta be az ing�n, amikor kopogtattak. Kisim�totta m�g mindig nedves haj�t az arc�b�l, �s az ajt�hoz ment, hogy beengedje a rem�nyei szerint reggelivel �rkez� sz�llodai alkalmazottat.

Az ajt�ban a reggeli helyett a teljesen �ber Hermione �llt fekete sz�vetnadr�gban �s kr�msz�n� pul�verben.
- J� reggelt! – k�sz�nt vid�man a l�ny. – Bej�hetek?
- J� reggelt – biccentett a f�rfi, �s f�lre�llt az ajt�b�l. – Maga t�nyleg ennyire komolyan veszi a v�s�rl�st, hogy m�r most indul�sra k�sz?
- J�l aludtam �s eleget, �gy nem l�ttam �rtelm�t, hogy tov�bbra is �gyban maradjak – felelte a Granger, �s meg�llt a szoba k�zep�n.
- �rezze mag�t otthon – intett Piton az ablak mellett �ll� asztal fel�, ami k�r�l hasonl� sz�keket helyeztek el, mint amilyeneken a l�ny szob�j�ban is �ltek el�z� este. – Reggelizett m�r?
- M�g nem. Gondoltam, csatlakozom mag�hoz. Persze csak akkor, ha nem b�nja…
- Ha m�r itt van, nem fogom kidobni – vont v�llat a f�rfi, �s le�lt a l�nnyal szemben. – Rem�lj�k, b�s�ges reggelit osztanak egy szem�lyre is, �s akkor nem marad hoppon.

Ebben a pillanatban ism�t kopogtattak, �s most v�gre val�ban a reggeli �rkezett meg. A szobapinc�r csak betolta a t�lal� kocsit az asztal mell�, �s csendben t�vozott.
Hermione k�v�ncsian kukucsk�lt be a t�ny�rokat fed� b�r�k al�, �s �r�mmel l�tta, hogy kaptak el�g reggelit, hogy egyik�k se induljon el �hesen v�s�rolni. Elvett n�h�ny szelet pir�t�st, vajat �s n�mi dzsemet, majd k�nyelmesen enni kezdett. Piton egy pillanatra felvonta a szem�ld�k�t a n�kre egy�ltal�n nem jellemz� �telmennyis�g l�tt�n, de nem sz�lt semmit, csak le�lt, �s a r�ntott�t h�zta maga el�.

- Van valami elk�pzel�se, hogy hov� szeretne menni? – k�rdezte a falatoz� l�nyt�l.
- �gy gondolom, a belv�rosban biztosan tal�lok megfelel� �zletet – v�laszolta v�llat vonva Granger. – Felteszem, a maga �lt�zet�t hamarabb megtal�ljuk. Van �tlete, hogy milyet szeretne?
- Nem hinn�m, hogy t�l nagy k�l�nbs�gek vannak szmoking �s szmoking k�z�tt…
- Pedig van, higgye el – ellenkezett a l�ny egy �jabb szelet kenyeret vajazva. – Lehet, hogy a k�l�nbs�gek nem l�tv�nyosak, de a r�szletek n�ha sokkal fontosabbak. Az anyag, a szab�s pici egyedis�gei, �s m�g sorolhatn�m.
- Nyugodjon meg, Granger – pr�b�lta le�ll�tani a l�zba j�tt l�nyt. – Ki tudok v�lasztani magamnak egy maxim�lisan megfelel� szmokingot. Ha v�gzett, ak�r indulhatunk is. Szeretn�k eb�d el�tt v�gezni…
- Mi�rt ne v�gezn�nk eb�dre? – k�rdezte �rtatlan arccal Hermione.
- Erre ink�bb nem v�laszolok – morogta Piton a k�v�scs�sze m�g�l.
Granger felnevetett, �s � is megitta a k�v�j�t.

***

Hermione finomabbn�l finomabb anyagokb�l k�sz�lt ruhak�ltem�nyek k�z�tt v�logatott. N�melyik olyan sz�nben pomp�zott, amit k�ptelen volt megnevezni, �s az elad� is csak a v�ll�t vonogatta a k�rd�sre. El�gedetten l�tta, hogy t�rsa pontosan a v�rt unott arckifejez�ssel t�bl�bol a sz�m�ra �rdektelen �lt�z�kek k�z�tt.
Kiv�lasztott n�h�ny est�lyit, �s a pr�baf�lke mag�ny�ban elkezdte sorra mag�ra �lteni �ket. Az els� ruha, amit kiv�lasztott, halv�ny kr�msz�n� selyemb�l k�sz�lt, rajta v�kony, fekete mint�val, melyek �gy futottak k�rbe a ruh�n, mintha ind�k font�k volna k�rbe. A bok�ig �r� szoknya halkan susogott minden mozdulat�ra, ahogy k�rbefordult a hatalmas, h�romr�szes t�k�r el�tt. Amikor kigy�ny�rk�dte mag�t a k�pm�s�ban, f�lretette, �s a k�vetkez��rt ny�lt.

A m�sodik m�r komolyabb darab volt, a b� szoknyar�szhez abroncs is tartozott. Kisebb neh�zs�gek �r�n beleb�jt a borosty�nsz�n, neh�z kelm�b�l k�sz�lt ruh�ba, �s olyan �rz�se t�madt, mintha egy koszt�m�s filmb�l l�pett volna ki. Elmosolyodott a gondolatra, hiszen kedvelte az ilyen filmeket, de gondolnia kellett arra is, hogy ez a b�l sz�m�ra els�sorban nem a sz�rakoz�st fogja jelenteni. K�nnyen lehet, hogy sietve kell majd t�vozniuk, �s akkor jobban j�r, ha olyan ruh�t v�laszt, ami t�gabb mozg�steret biztos�t. Az abroncsos-als�szokny�s kre�lm�ny nem nevezhet� �ppen menek�l�-ruh�nak. S�hajtva vette le a d�szes �lt�z�ket, �s kez�be vette a harmadik kiv�lasztottat.

�vatosan kik�mlelt a f�gg�ny mellett, hogy megn�zze, Piton mit is csin�l, am�g � el van foglalva. A f�rfi az egyik fotelben �ld�g�lt elr�ved� arccal, �s �ppen a falat tanulm�nyozta. Granger gonosz mosollyal fordult a kez�ben tartott est�lyihez, ami egy m�regz�ld anyagb�l k�sz�lt darab volt. Az anyag finom �s puha volt, teljesen felvette az alakja vonal�t, amikor beleb�jt. Az ez�sttel h�mzett fels�r�sz szabadon hagyta a v�llait, ahogy eligaz�totta mag�n. A dekolt�zs finoman emelte ki domborulatait, ink�bb csak sejtetni engedett, mint mutatott, �s ez nagyon tetszett neki. A bok�ig �r� szoknyar�szt el�g b�re szabt�k, �s ahogy k�rbefordult a t�k�r el�tt, alig f�rt el a f�lk�ben, annyira hull�mzott. Az eleg�ns, k�ny�kei f�l� �r� keszty� ugyanabban a m�regz�ld sz�nben pomp�zott, mint a ruha, �s v�kony ez�stsz�llal h�mezt�k bele a tekerg�z� mint�kat. A hozz� tartoz� st�l�t a v�ll�ra ter�tette, �s �gy n�zegette mosolyg� t�k�rk�p�t. El�gedett volt a k�ppel, de m�g volt egy ruha, amit mindenk�pp meg szeretett volna n�zni mag�n.
Az utols�k�nt v�lasztott ruha fekete volt, csupa-csupa flitter �s strasszk�, amelyek spir�l alakban futottak k�rbe a ruh�n a mell�t�l eg�szen a bok�ig �r�, sz�kre szabott szoknya alj�ig. A nyakr�sz teljesen z�rt volt, m�g a h�ta majdnem der�kig szabadon maradt. Hossz� ujjain szint�n flitterrel d�sz�tett�k, �s el�g �rdekes hat�st keltett, ahogy el�l teljesen z�rt, m�g h�tul szinte teljesen nyitott volt.

R�vid gondolkod�s ut�n visszavette eredeti �lt�z�k�t, �s felnyal�bolva a felpr�b�lt darabokat az elad� fel� igyekezett.
- Siker�lt d�nt�st hozni v�gre? – hallotta a rem�nyked� hangot a h�ta m�g�l.
- Igen, megvan a megfelel� est�lyi – sz�lt vissza vid�man Pitonnak, majd ism�t az elad�hoz fordult. – Ezt a z�ldet szeretn�m minden kieg�sz�t�j�vel. K�sz�n�m.
- Ugye, nem azt a fertelmes sz�n� ruh�t akarja felvenni? – k�rdezte k�tkedve a f�rfi, amikor oda�rt mell�.
- Melyikre gondol? – Hermione nem �rtette, hogy melyik sz�n nem tetszik Pitonnak, �gy t�tov�n ny�lt a pultra ter�tett est�lyik fel�.
- Arra a z�ldre ez�st mint�val – intett fej�vel az eml�tett ruhadarab fel�.
- Mi baja vele? – Granger m�r teljesen tan�cstalan volt, hogy mi lehet a baj a z�lddel. – Szerintem gy�ny�r�.
- Ugye, csak viccel?! – k�rdezte felh�borodottan, �s egyre t�relmetlenebb�l Piton. – A fekete mi�rt nem j�? Biztosan nem olyan hivalkod� �s felt�n�, mint az a z�ld… Nem az a c�l, hogy mindenki eml�kezzen mag�ra a vend�gek k�z�l.
- Meglehet, csakhogy egy nyakt�l bok�ig z�rt ruh�ban nem val�sz�n�, hogy… �szrevesz az, akit kin�ztem magamnak. – Granger igyekezett �vatosan fogalmazni, elv�gre nemcsak egym�s k�z�tt besz�lgettek. – A z�ld sem olyan felt�n� m�g az ez�st mint�zat ellen�re sem, viszont ezzel a sz�nnel nem t�n�k el a t�megben, amikor minden harmadik n� fekete est�lyit fog viselni.

Az �gyn�k r�sz�r�l csak morg�s volt a v�lasz, �s Granger el�gedetten vette �t a csomagot a megszeppentnek l�tsz� elad�t�l. Elhagyt�k az �zletet, hogy egy r�vid s�ta ut�n bet�rjenek egy m�sikba, ahol Pitonnak v�laszthattak �lt�z�ket.
A f�rfi c�lir�nyosan a fekete szmokingokat felvonultat� sor fel� indult, Hermione pedig szorosan a nyom�ban maradt.
- Tudok �n�ll�an d�nteni – mordult Piton hirtelen megtorpanva.
- Nem gondoltam, hogy nem tud, csak szeretn�m l�tni, mit v�laszt – mosolygott �rtatlanul a l�ny.
- Ah… n�k… – f�st�lg�tt az orra alatt, majd leemelt egy v�llf�t a tart�r�l.
Ellen�rizte a m�retet, majd elindult a pr�baf�lke fel�. Hallotta a l�pteket a h�ta m�g�tt, �gy ism�t meg�llt, �s szemtelen�l megvillan� tekintettel a l�nyra n�zett.
- A pr�baf�lk�be is velem tart? – k�rdezte. – Nem el�g, ha akkor sz�lok, amikor fel kell h�zni a zipz�rat?
- Oldja meg egyed�l – vigyorodott el Granger. – Engem m�r csak a v�geredm�ny �rdekel.

Piton elvonult, �s gyorsan felvette a pr�b�ra sz�nt szerel�st. �gy �t�lte meg, hogy hat�rozottan j�l v�lasztott, �s el�gedetten kezdte kigombolni a nadr�got.
- Na, milyen? – hallotta Hermione k�v�ncsi hangj�t. – Megn�zhetem?
- Nem tartok divatbemutat�t m�g a maga kedv��rt se, Granger! – felelte, �s leh�zta a zipz�rat.
- Pedig �n szeretn�m l�tni – mondta hat�rozottan a l�ny, �s f�lreh�zta a f�gg�nyt.
- M�gis mit k�pzel? – h�borodott fel a f�rfi. – T�n�s a f�lk�b�l, Granger!
- Hm… nem rossz, de valahogy nem az igazi – m�rte v�gig kritikus szemmel az �gyn�k�t, tudom�st sem v�ve a d�ht�l egyre pirosabb� v�l� arcr�l.
- Nem hallotta, mit mondtam? Kifel�! – sziszegte Piton. – Milyen nyelven k�v�nja, hogy elism�teljem?
- Ne hisztizzen m�r! – intette le a l�ny. – Szerintem n�zz�nk meg m�g egyet. V�rjon csak…
- Nem n�z�nk meg semmit, ez t�k�letesen megfelel� lesz! Granger, hov� megy? – sz�lt a l�ny ut�n, aki m�r a felakasztott darabok k�z�tt v�logatott. – Ide ne merjen hozni m�g egyet!

Hermione l�that�an nem foglalkozott vele, �s r�vid keresg�l�s ut�n m�r visszafel� tartott, kez�ben egy r�n�z�sre teljesen ugyanolyan szmokinggal, mint ami m�g rajta volt.
- Tess�k – nyomta a kez�be –, ezt pr�b�lja fel. T�k�letes lesz, �rzem.
M�r �ppen vissza akarta adni az �jabb v�llf�t, amikor a l�ny beh�zta a f�gg�nyt, �s � ism�t egyed�l �llt a f�lk�ben. A plafonra emelte a tekintet�t, �s azon vacill�lt, hogy kidobja-e a kez�ben szorongatott szmokingot a f�lk�b�l, vagy felpr�b�lja. S�hajtott egyet, majd gondolatban el�tkozva Grangert megadta mag�t. R�sand�tott a zak� nyak�ban l�v� c�mk�re. Armani… V�g�l is, ez sem rosszabb m�rka, mint amit mag�nak v�lasztott.
�t�lt�z�tt, �s belen�zett a t�k�rbe. El kellett ismernie, hogy nem tud belek�tni, s�t, val�ban j�l �ll rajta. Tal�n picivel jobban, mint az el�z�, de nem fogja el�rulni a l�nynak, hogy az � v�laszt�sa jobb, mint a saj�tja.
- Na? Elk�sz�lt? – k�rdezte Granger a f�gg�ny t�loldal�r�l.
- Teljesen…
- Akkor l�ssuk! – Ism�t elt�nt a f�gg�ny, �s megjelent a t�rsa a f�lke ajtaj�ban. – Remek! Tudtam, hogy jobb lesz, mint a m�sik!
- Pontosan olyan, mint a m�sik – v�gott vissza a lelkesed� l�nynak.
- Mir�l besz�l? Egy Armani mindenn�l jobb! Ezt vegye meg! – mondta elt�k�lten, �s ism�t elt�nt a f�lk�b�l.
- Ez rosszabb, mint mikor m�g any�m mondta meg, hogy mit kell felvennem… – morogta a pr�baf�lke mag�ny�ban.

Miut�n �t�lt�z�tt, �s elhagyta a pr�baf�lk�t, r� sem n�zve Hermion�ra a p�nzt�rhoz sietett.
- Ezt k�rem – tolta az elad� el� az Armanit �s a hitelk�rty�j�t.
Amint megkapta a becsomagolt holmit, azonnal a kij�rat fel� indult, nyom�ban az �tszellem�lten mosolyg� l�nnyal.
- Rem�lem, el�gedett – sz�lt h�tra a v�lla felett, miut�n kil�ptek az �zletb�l.
- Majdnem… Nekem m�g sz�ks�gem van egy p�r cip�re �s egy t�sk�ra. – Hermione felz�rk�zott mell�, �s csillog� szemekkel n�zett r�.
- �s hol �hajtja beszerezni �ket? – k�rdezte lemond�an Piton. Egyre biztosabb volt abban, hogy nem fognak eb�dre v�gezni.
- Itt – mosolyogta, �s m�r be is l�pett az �zletbe, aminek az ajtaja el� �rkeztek.

Pitonnak nem volt kedve m�g egy pr�b�l�si proced�r�t v�gig�lni egy sz�m�ra v�gtelen�l unalmas, a n�i ig�nyek kiel�g�t�s�re berendezkedett �zletben, �gy kinn maradt, els�t�lt a k�zeli �js�g�rushoz, majd a frissen szerzett napilappal le�lt egy k�zeli padra.
Granger szemmel l�that�an �lvezte a v�s�rl�st, elem�ben �rezte mag�t, ezt nem is tagadhatta volna le. Szerencs�re az � ruh�j�nak megv�tel�vel m�g �gy is rengeteg id�t megsp�roltak, �s j� es�ly�k volt, hogy tal�n m�g elcs�pik az eb�det a sz�llod�ban.

Legnagyobb meglepet�s�re a l�ny n�h�ny perc m�lva megjelent k�t �jabb dobozzal megpakolva, �gy m�r vissza is t�rhettek a sz�llod�ba. A recepci�n egy �zenet v�rta �ket Szergejt�l, mely szerint eb�d ut�n �rkezik. Nem �r�lt t�lzottan, de nem adta jel�t nemtetsz�s�nek.

***

Piton kezdte �gy �rezni, hogy Szergej rendelkezik valamilyen l�thatatlan �rz�kel�vel, mivel alig t�rek vissza Grangerrel a szob�j�ba az eb�dr�l, m�ris kopogtattak az ajt�n. Fel�ltve a k�l�n Szergejnek tartogatott mosolyt beengedte a fiatalembert, �s hellyel k�n�lta.

- Siker�lt bev�s�rolni a b�lra? – k�rdezte az ifj� orosz, miut�n le�lt az ablak melletti asztalhoz.
- Igen, megvannak a ruh�k, meg ami kell – b�lintott Hermione. – Te hogy haladsz?
- M�r beszereztem a f�lklipszeket, amiken kereszt�l hallani fogjuk egym�st – magyar�zta Szergej. – A megh�v� m�r le van tudva, �gy azzal nincs is t�bb gondunk. Megvan a kocsi, amivel meg�rkeztek a k�vets�gre, illetve ami az �n f�hadisz�ll�som lesz egy k�zeli utc�ban. B�ven lesz id�nk, mivel �rtes�l�seim szerint a c�lszem�ly csak tizenegy k�r�l fog meg�rkezni.
- Igaz�n leny�g�z� – jegyezte meg Piton.
- K�sz�n�m, Mr. Piton, megnyugtat� az el�gedetts�ge – mosolyodott el Szergej.
- Akkor menj�nk v�gig a programon – javasolta az �gyn�k, elengedve a f�le mellett a cinikus megjegyz�st.

- �rkez�s a k�vets�gre pontban este kilenckor. – Hermione sz�r�s pillant�st vetett Pitonra, mik�zben a menetrendet ismertette. – Elvegy�l�nk a t�rsas�gban, de folyamatos kapcsolatban lesz�nk az ad�vev�k�n kereszt�l. Malfoy val�sz�n�leg tizenegykor �rkezik test�rei k�s�ret�ben, �s akkor kell a k�zel�be f�rk�zn�m. T�ncolok vele, megh�v egy italra, �s mindent meg fogok tenni, hogy min�l t�bb figyelmet szenteljen nekem.
- Nem lesz neh�z dolgod, Hermione – vigyorodott el Szergej, mire k�t gyilkos pillant�ssal gazdagodott.
- Sz�val, ha m�r kell�n sokat ivott… T�nyleg, mennyire b�rja Malfoy az italt? – szak�totta f�lbe mag�t a l�ny. – Igen kellemetlen lenne, ha annyit kellene pezsg�zn�m, hogy ne tudjak a feladatra figyelni.
- Hm… El�g j�l b�rja, amennyire tudom – felelte Szergej.
- Majd visszafogja mag�t – jegyezte meg cs�p�sen az �gyn�k. – Nem sz�rakozni megy oda.
- K�sz�n�m, hogy eml�keztet r�, Perselus, de t�k�letesen tiszt�ban vagyok vele – v�gott vissza Hermione, majd s�hajtott egyet. – J�l van, nem kell a fesz�lts�g. Teh�t ha Malfoy eleget ivott, �s megh�v a szob�j�ba, akkor beadom neki az altat�t.
- �n maguk ut�n megyek – folytatta Piton –, �s mire a szob�hoz �rek, addigra Malfoy rem�lhet�leg ki�tve hever majd. Ha m�gsem, majd gondoskodunk r�la, hogy �lomba mer�lj�n. Kifosztjuk a g�p�t, �s lel�p�nk.
- Az adatok let�lt�s�t a neten kereszt�l v�gezz�k, most nem r�szletezem, hogy pontosan hogyan – vette �t a sz�t az orosz. – Nem fogj�k tudni, hogy a g�p�ben j�rtam, de ha m�gis r�j�nn�nek, nincs az a rendszergazda, de m�g hacker sem, aki a nyomomra bukkanna, �s beazonos�tana, mint fogad� c�met. Ha �tj�tt minden, visszamentek a t�rsas�gba, hogy m�g l�ssanak titeket, azt�n csendben t�voztok, �s itt tal�lkozunk, hogy �tadjam az anyagot. Ha megfelel.
- Megfelel – b�lintott r� Piton, majd a l�nyhoz fordult. – Megvan a jel�l�-spry, amit Q-t�l kapott Londonban?
- Persze. Tegnap este ellen�riztem, �s tal�ltam n�h�ny p�r kontaktlencs�t is. Felteszem, hogy ezek az �p�leteken bel�li haszn�lathoz sz�ks�gesek, m�g a szem�vegek ink�bb a szabadt�ri k�vet�sre.
- Hm… Q kezd kiss� szenilis lenni, ha ezt nem eml�tette – nyomott el egy mosolyt Piton. – A sprayvel megjel�lj�k a test�r�ket, hogy tudjuk, kire kell figyelni. Egy id� ut�n �gyis elvesznek majd a t�megben…
- Remek �tlet – ismerte el Granger. – Van m�g valami, amit el� kell k�sz�ten�nk?
- Az altat�?
- Van n�h�ny ampull�m, bivalyer�s – felelte a l�ny.
- Valamilyen �nv�delmi fegyver? – k�rdezett tov�bb az �gyn�k.
- Ne agg�djon, lesz fegyverem – mondta sejtelmes mosollyal Granger.
- Rendben – b�lintott el�gedetten a f�rfi. – Akkor azt hiszem, v�gezt�nk is.
- Remek – �llt fel Szergej a sz�kr�l –, akkor �n megyek is, �s kialak�tom a v�dvonalat az adatment�shez.
- Kik�s�rlek – �llt fel Hermione is.
- Viszl�t, Perselus – k�sz�nt el az orosz Pitont�l.
- Viszl�t holnap, Szergej – felelte j�l hallhat� �r�mmel a hangj�ban a f�rfi.

- Hermione… – �llt meg Szergej az ajt� el�tt, hall�t�vols�gon k�v�l Pitont�l. – R��rn�l ma velem vacsor�zni?
- Persze – mosolyodott el a l�ny. – Legal�bb besz�lget�nk egy kicsit.
- Remek – mosolygott vissza a fi�. – Akkor h�tre �rted j�v�k.
- Rendben. Akkor h�tkor.
- Szia – b�cs�zott el Szergej egy puszit nyomva a l�ny arc�ra, majd elhagyta a szob�t.


A d�lut�n gyorsan telt Hermione �s Piton sz�m�ra. Igyekeztek a legapr�bb r�szletekig kidolgozni �s megtervezni a b�lt, sz�m�t�sba venni minden lehets�ges k�r�lm�nyt.
Hermione gondolatai olykor elkalandoztak az esti vacsora fel�. �r�lt, hogy Szergej megh�vta, hiszen az elm�lt k�t �vben nem tal�lkoztak, �gy igaz�n lesz mir�l besz�lgetni�k. Sejtette, hogy Perselus nem fog repesni az �r�mt�l, ha k�zli vele, hogy az ifj� orosszal fogja t�lteni az est�t, de nem zavarta. Nem akart vele �sszeveszni emiatt, de b�rmit is mond, nem fogja lemondani a vacsor�t.

- Hallja, amit mondok, Granger?
- Tess�k? – ocs�dott fel gondolataib�l. Fogalma sem volt, mennyit mulasztott el a f�rfi szavaib�l, de rem�lte, hogy nem sokat.
- Ne most �lmodozzon a sz�ke hercegr�l – k�z�lte g�nyos mosollyal Piton, mik�zben �lvezte az arc�ra ki�l� kiss� zavart kifejez�st. – Azt k�rdeztem, hogy milyen fegyvert akar mag�val hozni, �s hov� sz�nd�kozik azt elrejteni.
- Nem �lmodoztam, hanem gondolkodtam – h�r�tott siet�sen. – Q fegyvert�r�b�l v�laszthattam n�h�ny apr�s�got, �s egy csinos t�r lesz n�lam.
- �rtem – b�lintott lassan a f�rfi. – �s hov� sz�nd�kozik elrejteni? A t�sk�j�ba? Net�n csizm�t fog viselni? Mert annak a sz�r�ban esetleg m�g el tudom k�pzelni. Egy v�llra csatolhat� tok nem hiszem, hogy menne a ruh�j�hoz…
- L�tott m�r westernfilmet, Perselus? – szak�totta f�lbe a sz��radatot. – Ha igen, nyilv�n r�mlik, hogy a cowboyok milyen pisztolyt�sk�kat haszn�ltak. Nekem is van egy hasonl�, combon r�gz�thet� tokom, amit direkt ilyen esetekre k�sz�tettek.
- Ez nem semmi… K�stok a harisnyatart�ban! – vigyorodott el kaj�nul Piton. – Maga egyre nagyobb meglepet�seket okoz nekem, Granger! Ugye megmutatja, ha a hely�n lesz?
- Ne is �lmodjon r�la – nevetett fel Hermione. – Az se biztos, hogy akkor l�tni fogja, amikor haszn�lnom kell…
- Nocsak, ilyen profik vagyunk? Ki hitte volna… M�g a v�g�n kider�l, hogy egy kommand�s a t�rsam.
- Nem vagyok kommand�s, de �rtek ehhez-ahhoz – vont v�llat.
- Hm… J�l van. Rem�lj�k, hogy nem ker�l sor arra, hogy megmutathassa a tud�s�t. – Piton fel�llt, �s kiny�jt�ztatta tagjait. – Most megyek, hogy vacsora el�tt m�g �tn�zzek p�r dolgot.

Elhagyta a szob�t, Hermione pedig egy s�hajjal k�sz�l�dni kezdett a tal�lkoz�ra Szergejjel.

***

Piton �t�lt�z�tt a vacsor�hoz, majd elindult Granger szob�j�ba, hogy egy�tt menjenek le a sz�lloda �tterm�be. Bekopogott, majd v�laszt sem v�rva bel�pett az ajt�n. Hermione a szoba k�zep�n �llt �ppen, �s a t�sk�j�ban kotor�szott. Legnagyobb meglepet�s�re nem a megszokott egyszer� sz�vetnadr�g �s pul�ver volt rajta, hanem egy csinos, fekete kokt�lruha. A haja felt�zve, az arc�n diszkr�t smink, a l�b�n eleg�ns fekete cip�.
Felvont szem�ld�kkel s�t�lt k�zelebb, �s titkolatlanul v�gigm�rte a fiatal n�t tet�t�l talpig, majd vissza.
- Hm… nem tudtam, hogy ma este randizunk – jegyezte meg. – Hoztam volna vir�got…
- Nem randizom senkivel, pl�ne nem mag�val – n�zett fel a t�sk�j�b�l. – Nem r�mlik, hogy mondtam volna, hogy bej�het…
- M�r mindegy, nem megyek ki, hogy beengedhessen – vont v�llat a f�rfi, �s tov�bbra is leplezetlen�l figyelt meg minden apr� r�szletet az el�tte �ll� l�nyon. – Sz�val, ha nem randi, akkor mi�rt ez az �lt�zet?
- Szergejjel vacsor�zom – k�z�lte egyszer�en Granger, �s v�rta a reakci�t.

Piton m�r �pp automatikusan akart v�laszolni valami g�nyosat �s cs�p�set, �m amikor teljesen �rtelmet nyert mindk�t sz�, amit a l�ny mondott, elakadt a szava. Szergejjel vacsor�zik… Egy sz�m�ra idegen emberrel, akir�l � nem tud szinte semmit. Mindezt az akci� el�est�j�n…

- Nem mond semmit? – k�rdezte Granger. – Semmi g�nyos megjegyz�s, sem leteremt�s, se felh�borod�s?
- Azt pr�b�lom eld�nteni, hogy mindezen lehet�s�gek k�z�l melyiket v�lasszam – v�laszolta Piton kim�rtnek sz�nt hangon. – Azt viszont hat�rozottan kijelenthetem, hogy nem �r�l�k a fejlem�nynek. Rem�lem, a sz�llod�ban maradnak.
- Nem, azt hiszem, Szergej egy v�rosi �tteremben foglaltatott asztalt.
- �s ezt csak �gy k�zli? – k�rdezte hirtelen felh�borod�ssal a f�rfi.
- Net�n �r�sba kellett volna adnom? Vagy enged�lyt kellett volna k�rnem? Feln�tt ember vagyok, aki…
- Igen, lehet, hogy feln�tt, de meglehet�sen gyerekesen tud viselkedni – v�gott a szav�ba Piton. – Arra nem gondol, hogy nem lenne tan�csos a v�rosban k�ric�lnia?
- Mi bajom eshet? Maximum annyi, hogy nem fog �zleni a vacsora – k�z�lte a l�ny, mik�zben letette a t�sk�t, �s a f�rd� fel� indult. Az �gyn�k ism�t k�zbe akart v�gni, de Granger nem engedte. – Nyugodjon meg, Perselus, nem lesz gond. �s… ha m�g sok�ig ellenkezik, azt fogom hinni, hogy agg�dik �rtem…
R�vigyorgott a m�rgel�d� f�rfire, majd elt�nt a f�rd�szobaajt� m�g�tt.
Piton d�h�ben kiviharzott a szob�b�l, orr�t m�g csiklandozta a parf�millat, �s ahogy ber�ntotta maga m�g�tt az ajt�t, majdnem neki�tk�z�tt egy nagy csokor, buj�n illatoz� vir�gnak.
- Oh, bocs�nat – hallotta az orvul t�mad� n�v�nyek m�g�l. – Maga az, Perselus?
- Ugyan ki m�s lenne, Szergej?! – mordult r� a fiatal oroszra, majd szem�gyre vette a vir�gokat. – Mi az, kifosztott egy kert�szetet? Csak nem ezzel a gazzal akarja levenni Grangert a l�b�r�l? Nem hiszem, hogy menni fog – vigyorodott el gonoszan.

Szergej r�n�zett a kez�ben tartott r�zs�kb�l, liliomokb�l �s egy�b vir�gokb�l �ll� kompoz�ci�ra, majd a hossz� haj� f�rfi szem�be n�zett.
- Honnan veszi, hogy nem tudom elcsavarni a fej�t egy csokor vir�ggal �s m�g n�h�ny apr�s�ggal? – k�rdezte cinkos mosollyal, majd k�zelebb hajolt, �s lehalk�totta a hangj�t. – Ismerem Hermione gyeng�it, tudom, mivel lehet r� hatni, mit�l gyeng�l el. �n m�r tudom az utat az �gy�ba, ha �gy akarom… �s ha � is �gy akarja.
- Az�rt �n nem venn�k r� m�rget, hogy a r�gi tr�kk�k m�g ma is m�k�dnek – duruzsolta vissza Piton. – Lehet, hogy az apr�s�gaival ink�bb t�volodik att�l az �gyt�l, mintsem k�zelebb ker�lne hozz�.

Szergej mosolyra h�zta a sz�j�t, �s az ajt�hoz l�pett, hogy bekopogjon. Piton megfogta a karj�t, mire visszafordult a f�rfi fel�.
- Egy darabban �s id�ben k�rem vissza a h�lgyet – mondta halk, hideg hangon. – M�g feladatunk van, amit vele kell elv�geznem.
- Ne agg�djon, �jf�lre hazahozom – vigyorodott el Szergej, majd lenyomta a kilincset, �s elt�nt az ajt� m�g�tt.

Miut�n mag�ra maradt a folyos�n, Perselus egyed�l ment le az �tterembe vacsor�zni. H�sz perccel k�s�bb a k�tsz�rny� �vegajt�n kereszt�l m�g l�tta, ahogy Hermione �s Szergej mosolyogva kil�p a liftb�l, �s a kij�rat fel� sietnek. Szemmel l�that�an vid�m hangulatukt�l azonnal elment az �tv�gya, �s kelletlen�l l�kte az ev�eszk�z�ket a t�ny�r sz�l�re, szalv�t�j�t az asztalra dobta, �s kiviharzott a helyis�gb�l.
Visszat�rve a szob�j�ba le�lt a pap�r�kkal zs�fol�sig megrakott asztal mell�, �s �jra adatelemz�sbe kezdett. Ism�t �tn�zte a n�gy tud�s anyag�t, mag�r�l a fegyverr�l sz�l� jelent�st, �s hozz�vette azokat az inform�ci�kat, amiket a tud�sokt�l kaptak. Pr�b�lt r�j�nni, hogy ki lophatta el, �s mit akarhat vele kezdeni, de m�g t�l sok hom�lyos folt volt az �gyben, �gy hi�ba a plusz inform�ci�k, f�l�ton elakadt.

Ahogy teltek az �r�k, m�r minden figyelme az el�tte tornyosul� pap�rokra �sszpontosult, �s lassan teljesen lenyugodott. Ez a nyugodts�g eg�szen addig tartott, am�g kez�be nem vette a Lucius Malfoyr�l sz�l� akt�t, amelyben n�h�ny oldalon sz�ljegyzeteket fedezett fel, amiket nyilv�n Granger �rt oda.
Visszat�rt minden els�llyesztett gondolata. Ism�t �tkozni kezdte M �tlet�t, ami�rt egy ilyen t�rsat tett mell�. Ha m�r mindenk�pp ki akart vele sz�rni azzal, hogy nem engedi egyed�l dolgozni, igaz�n tal�lhatott volna egy profit is, aki tudja, hogy mikor mit lehet �s mit nem. Egy profi nem ment volna el egy idegennel vacsor�zni egy fontos akci� el�est�j�n. Jobban mondva csak neki idegen, a l�nynak nem… de akkor is…
F�lrel�kte Malfoy anyag�t, �s j�rk�lni kezdett. Mi a fen�nek kellett elmennie vacsor�zni azzal a boh�ccal, r�ad�sul egy v�rosi �tterembe? Mi�rt nem volt j� a sz�lloda? Mi van akkor, ha figyelik �ket? B�rki r�juk �ll�thatott egy megfigyel�t, esetleg t�bbet is. Ott van mindj�rt Karkarov, aki ha t�nyleg s�ros, m�g el�g cs�ny�n keresztbe tehet, az erd�ben levert maffi�sr�l m�r nem is besz�lve, �s akkor m�g ott vannak azok is, akikr�l nem is tud.
Lehet, hogy a KGB is figyelteti �ket puszta �vatoss�gb�l, �s hogy a lehet� legnagyobb r�l�t�suk legyen a k�ls� seg�t�k t�nyked�s�re. Ki tudja, mire akarj�k majd a j�v�ben felhaszn�lni a megfigyel�s eredm�nyeit…

A szekr�nyhez ment, �s el�vette azt a t�sk�t, amiben Q apr� adom�nyai lapultak. Ha m�r nem tud mit kezdeni a tengersok szabadidej�vel, legal�bb p�r dolgot el�k�sz�t a m�snap est�re. Kipakolta az �gyra szinte az �sszes holmit, majd fejben ism�t elkezdte v�gigvenni a m�snap esti tervet.
Sz�ks�g�k lesz a kontaktlencs�kre, amivel majd a megjel�lt test�r�ket tudj�k szemmel tartani. A jel�l�folyad�k Grangern�l lesz, indul�s el�tt majd ellen�riznie kell. Azt�n az altat�, amit megitatnak Malfoyjal… az is Grangern�l lesz. Az viszont m�g k�rd�ses, hogy hogyan tudja majd beadni a f�rfinek. Ha sikere lesz, felkeltheti majd Malfoy �rdekl�d�s�t annyira, hogy ne csak egy t�ncnyi id�t t�lts�n el az ismeretlen, �mde rendk�v�l dekorat�v ifj� h�lggyel, hanem igyekezzen elm�ly�teni a friss ismerets�get egy f�lrees� szob�ban…
Neki pedig ott kell lennie a nyom�ban, hogy a kell� pillanatban �rkezhessen. A kell� pillanatban… m�g miel�tt Malfoy r�m�szna Grangerre… Ehhez pedig be kell jutnia a szob�ba, amit rem�lhet�leg nem z�r be a tisztelt nagyk�vet �r.
Megakadt a szeme n�h�ny apr�, z�rak nyit�s�ra szolg�l� robban�szerkezeten. A kez�be vette az egyiket, �s felid�zte Q magyar�zat�t, mely szerint ezek a kis ketyer�k szerencs�re minim�lis zajt csapva teszik lehet�v� a bejut�st b�rhov�. Ezekb�l is eltesz majd n�h�nyat sz�ks�g eset�re. Ha Malfoy irod�ja z�rva lesz, �s �k nem tudnak kulcsot szerezni, akkor j�l fog j�nni, valamint ha z�rt ajt�k m�g�l kellene Grangert kimentenie, mert lassan hat az altat�.

Elk�pzelte, hogy hogyan t�rt�nhetnek a dolgok. Grangernek siker�l beadnia az altat�t, majd elvonulnak a t�meg mindent l�t� tekintete el�l. Tal�n bez�rk�znak, majd Malfoy k�zeledni kezd Hermion�hez, aki b�zva abban, hogy az altat� �gyis mindj�rt ki�ti a f�rfit, belemegy a j�t�kba a l�tszat kedv��rt. Csakhogy az altat� nem hat, �s mire ez tudatosul a l�nyban, addigra Malfoy tal�n m�r a ruh�ja alatt fog j�rni, �s � m�g mindig nem lesz ott, hogy �tmenetileg kivonja a f�rfit a forgalomb�l, mert az ajt� z�rva.
Teh�t a l�nyeg, hogy Malfoy be�jul, �s �k vill�mgyorsan megkeresik az irod�j�t, �s felt�rik a g�p�t. Neki csak az adathordoz�t kell vinnie, hogy biztons�gi megold�sk�nt dupl�n menthess�k az adatokat. Bekapcsolj�k, Szergej az interneten kereszt�l bejut a g�pbe, let�lti, amit kell, m�g � maga is kim�solja �ket. Amint k�szen vannak, iszkiri, min�l messzebbre.

Az �r�j�ra n�zett, �s meglepetten vette �szre, hogy m�r h�romnegyed tizenkett� van. Grangernek hamarosan vissza kell �rnie. Megpr�b�lt rendezett form�t adni az asztalon tornyosul� pap�rhalomnak, visszatette a t�sk�ba Q aj�nd�kait a m�snapra sz�ks�ges dolgok kiv�tel�vel, majd a t�sk�t visszas�llyesztette a szekr�ny alj�ba. T�lt�tt mag�nak egy poh�r italt, �s a fotelbe telepedve v�rakozott. Ha m�r eddig �bren volt, megv�rja, hogy a sz�ke herceg hazak�s�rje Hamupip�k�t.

Hamupip�ke azonban nem �rkezett meg, amikor a k�zeli templom harangja el�t�tte az �jf�lt. Nem �rkezett meg m�g akkor sem, amikor f�l �r�val k�s�bb m�g mindig nem �rkezett v�lasz a kopog�sra a szomsz�d szob�ban.
Ennyit arr�l, hogy id�ben visszaj�nnek… Perselusban egyre magasabbra csaptak a d�h hull�mai, ahogy hat�rozott l�ptekkel vonult vissza a saj�t lakoszt�ly�ba. Ez a p�khendi orosz biztosan visszatartja a l�nyt att�l, hogy visszat�rjen a sz�llod�ba. Minden bizonnyal beveti apr� tr�kkjeit, hogy levegye Grangert a l�b�r�l, lehet�leg egy alkalmas �gy mellett, �s a t�rsa sem val�sz�n�, hogy t�lzottan tiltakozna egy kellemes �jszaka ellen.
Mindez nagyon sz�p �s sziruposan romantikus, csakhogy � nem az�rt van a maffiaf�szek szomsz�ds�g�ban, hogy ennek a meggondolatlan n�szem�lynek assziszt�ljon egy r�gi kapcsolat felmeleg�t�s�hez. Csak tudjon besz�lni a k�zponttal, M nem teszi zsebre, amit kapni fog t�le… Majd � elmondja neki, hogy am�g � maga azzal foglalkozott, hogy minden megfelel�en k�szen legyen, addig a kisasszony �jjeli randev�n sz�rakozott.

Annyira belelovallta mag�t a d�h�ng�sbe, hogy felkapta az els� keze �gy�be ker�l� t�rgyat, �s a szoba t�ls� sark�ba v�gta. Ez igen meggondolatlan mozdulat volt a r�sz�r�l, mivel m�r k�s�n vette �szre, hogy az eleg�ns �vben rep�l� dolog az egyik apr�, z�rnyit� ketyere.
A robban�s pillanat�ban a f�ldre vetette mag�t, �s mindk�t karj�val a fej�t igyekezett v�deni. Amint a zaj el�lt, fesz�lt f�lel�sbe kezdett, �s v�rta, hogy mikor t�ri r� a sz�lloda szem�lyzete az ajt�t. N�h�ny percig nem hallott semmit, majd egy ajt�csap�d�s, siet�sen d�ng� l�ptek zaja, �s izgatott kopogtat�s volt a v�lasz a deton�ci�ra.

- Perselus, nyissa ki! – hallotta az ismer�s hangot. – Mi t�rt�nt? Valami baj van? J�l �rzi mag�t?
Granger… itt van? De m�gis mikor j�tt vissza? Ha vissza�rt kor�bban, mi�rt nem v�laszolt a kopog�s�ra az im�nt? Ha csak sz�rakozott vele is, hogy azt higgye, m�g mindig Szergejjel van, megn�zheti mag�t.
Gyorsan talpra ugrott, �s miut�n el�rte az ajt�t, szinte felt�pte azt. Az ajt�ban val�ban Hermione �llt, de legnagyobb meglepet�s�re f�rd�k�penyben, vizes hajjal, �rtetlen �s kiss� tal�n agg�d� arckifejez�ssel.
- Mi t�rt�nt? – j�tt ism�t a s�rget� k�rd�s. – Hallottam, hogy…
- Maga mikor j�tt vissza? – v�gott k�zbe d�h�sen Piton. Halk hangja nem sok j�t �g�rt, �s l�tta, hogy a l�ny h�tr�l egy l�p�st. – Mi�rt nem v�laszolt a kopogtat�somra?
- �gy m�sf�l �r�val ezel�tt, tal�n tizenegy lehetett – felelte �rtetlen�l. – Mi�rt k�rdi? Nem is hallottam, hogy kopogtat, most j�ttem ki a zuhany al�l… Mi t�rt�nt?

Pitonnak zsongott a feje… h�ly�t csin�lt mag�b�l, r�ad�sul saj�t maga el�tt. Teljesen feleslegesen tombolta v�gig a f�l est�t; Granger m�r r�g a szob�j�ban volt, csak � nem hallotta, hogy mikor �rkezett meg. Ennyi id�be pedig nem f�r bele a p�sztor�ra, legfeljebb akkor, ha gyors�tteremben vacsor�znak. Ezt pedig – legnagyobb sajn�lat�ra vagy �r�m�re – m�g Szergejb�l sem n�zte ki. Most viszont menteni kell omladoz� renom�j�nak marad�k�t, mert Granger igyekszik a v�lla felett a szob�ba l�tni…
- Egy v�letlen baleset t�rt�nt, semmi m�s – engedte be a l�nyt.
- Jesszusom – halt el Hermione hangja, amikor megl�tta a l�bukat vesztett sz�keket, az elrongyol�dott sz�nyeget �s a felborult asztalt. – Mit m�velt? Felrobbantotta a f�l szob�t… T�nyleg, �s hogy-hogy m�g �bren van? Azt hittem, m�r r�g alszik…
- �n… el�k�sz�ltem holnapra, am�g maga sz�rakozott – v�gta ki mag�t a f�ligazs�ggal gyorsan Piton. – Elejtettem az egyik kis bomb�t, �s emiatt t�rt�nt, amit l�t.
- Megs�r�lt? – fordult vissza a f�rfi fel� Granger, �s a tekintet�ben aggodalom csillant, ahogy alaposan szem�gyre vette az el�tte �ll�t v�rnyomok ut�n kutatva.
- Nyugalom, nincs semmi bajom – h�r�totta el egy k�zmozdulattal a vizsg�latot.
Granger csal�dottan engedte le a kez�t, �s ism�t a romokra n�zett.
- Hogyan sz�molunk el ezzel a romhalmazzal a sz�lloda fel�? – k�rdezte idegesen.
- Majd M elint�zi – legyintett Piton, �s nagyon szerette volna, ha Granger v�gre mag�ra hagyja.
- Akkor �rtes�tse azonnal, m�g miel�tt rajtunk k�rik sz�mon, �s kitesznek minket az utc�ra – utas�totta a l�ny. – �s hol fog aludni? M�sik szob�ra is sz�ks�ge lesz… Itt nem alhat, m�g a vakolat is lej�tt a falr�l, �s…
- Granger, �lljon m�r le! – hallgattatta el a f�rfi a haj�ba t�rva. – Besz�lek a k�zponttal, azt�n k�rek egy m�sik szob�t reggel. A ma �jszak�nak m�r �gyis mindegy, �s nincs kedvem az �jszaka k�zep�n k�lt�zk�dni. Menjen, fek�dj�n le aludni, mert ha holnap ny�g�s lesz �s f�radt, az az akci�nk rov�s�ra fog menni.
- De…
- Nincs de! Indul�s! – terelte az ajt� fel� az �rtetlenked� Grangert. – Menjen m�r…

Mikor v�gre bez�rult az ajt�, f�radtan rogyott le az �gyra. A fene vinn� el az eg�szet… Mindenkit, Grangert, Szergejt, M-et, a maffi�t, Malfoyt �s vele egy�tt mindenkit. �gy hat�rozott, hogy nem gondolkodik az elm�lt f�l�ra esem�nyein, annak okain vagy k�vetkezm�nyein, a mi�rteken �s a v�laszokon. Sem az �szint�ken, sem pedig a hazugokon.
N�h�ny mozdulattal megszabadult a ruh�it�l, �s a szob�nak abba a bizonyos sark�ba nem is n�zve, ahol a romok, illetve a telefon volt, elvonult aludni. F�l�lomban m�g elmosolyodott egy k�sza gondolatra: a struccpolitika v�g�l is nem olyan rossz dolog…

***

Bossz�san viharzott v�gig a sz�lloda folyos�j�n valamivel reggeli ut�n. Nem akarta elhinni, hogy m�g M sem tudta elint�zni, hogy �j, saj�t lakoszt�lyt kapjon. Az igazgat� a v�ll�t vonogatva k�z�lte vele, hogy sajnos telth�zuk van, �gy egy lehet�s�g marad, ha a sz�llod�ban akar maradni: megosztozik Grangerrel az � lakoszt�ly�n.

Hi�ba vetette be minden tr�kkj�t, szabad szob�t � sem tudott el�var�zsolni. Most pedig mehet, �s k�z�lheti a l�nnyal, hogy a fennmarad� id�re k�z�s sz�ll�sra k�nyszer�lnek. Vajon melyik�knek lesz nehezebb? �gy d�nt�tt, hogy nem fogja t�lbonyol�tani a dolgot.
Visszament a saj�t szob�j�ba, f�l�n fogta az �sszes moty�j�t, �s a l�ny szob�j�hoz ment. R�vid, jelz�s�rt�k� kopog�s ut�n azonnal bel�pett, �s a szoba k�zep�re ment. Hermione feln�zett a laptopj�b�l, �s felvonta a szem�ld�k�t, amint megl�tta a felm�lh�zott f�rfit.

- Itt fogok lakni, am�g itt vagyunk – k�z�lte egyszer�en, �s ezzel elint�zettnek tekintette a t�j�koztat�st.
Granger nem adta jel�t meglepet�s�nek, ami viszont meglepte Pitont.
- Tudok r�la – felelte. – Pakoljon le vagy sz�t, �rezze mag�t otthon. Az �gy baloldal�n alszom.
- Tud r�la? Honnan?
- Nemcsak maga besz�lt Londonnal…

A f�rfi �sszer�ncolta a szem�ld�k�t, de nem f�z�tt tov�bbi komment�rt a l�ny szavaihoz. K�rben�zett a szob�ban, �s l�tta, hogy az �jonnan beszerzett est�lyi a szekr�nyre van kiakasztva. Mellette egy sz�ken a st�la �s a keszty� gondosan elhelyezve, hogy ne gy�r�dj�n, a sz�k alatt egy cip�s doboz. Tekintete visszat�rt a ruh�ra, eln�zte egy darabig, pr�b�lta elk�pzelni a l�nyon.
R�n�zett Hermion�re, aki m�r visszat�rt a munk�j�hoz, �s nem foglalkozott azzal, hogy � hogyan rendezkedik be. Egyszer� pamutnadr�got viselt egy hossz� ujj� p�l�val, haja hanyagul �sszefogva, egyik l�ba felh�zva a sz�kre, �s �pp megigaz�totta szem�veg�t. Valami furcsa volt… Azt�n visszan�zett a ruh�ra �s esz�be jutott valami.

- Most elmegyek, van egy kis dolgom – mondta a l�nynak. – Id�ben vissza�rek, hogy elk�sz�lhess�nk az est�lyre.

Hermione �pp sz�lni akart, de mire megsz�lalt volna, m�r egyed�l volt a szob�j�ban. V�llat vont, �s visszatemetkezett a munk�j�ba, nem gondolva t�bbet Piton furcsa viselked�s�re.

El�z�←…….→K�vetkez�