Perselus Piton, levit�zlett hal�lfal�, ex-b�jitaltantan�r �s hivat�sos szexszimb�lum, sietve �rkezett meg kedvenc kocsm�j�ba a h�ts� ajt�n kereszt�l. Odakint a balkonon Celestina Maggica trill�zta a Don’t Cry For Me All You Snape Fans c�m� sl�gert a zokog� rajong�k t�megeinek. (A dal sz�veg�t a bukott fanfic-�r�, Avednay Philips szerezte, aki betegre kereste mag�t a jogd�jakon, �s akkort�jt �pp Tahitin s�ttette a has�t.)

Piton �jfekete k�p�nyege komoran lebbent a komor �szi sz�lben, szem�ld�k�t komoran �sszeh�zta, m�g a csizm�ja is komoran kopogott a k�veken. Mindent �sszevetve, nem volt t�l r�zs�s kedv�ben. �tja az egyik asztalhoz vezetett, ahol n�gy koll�g�ja v�rta t�relmetlen�l. Lucius Malfoy �pp kecsesen les�p�rt a v�ll�r�l egy holdez�st hajsz�lat, amit a szem�lyzet �lelmes tagjai azonnal felszedtek, hogy majd j� p�nz�rt els�zz�k a k�vetkez� �rver�sen. Igor Karkarov unottan n�zel�d�tt, h�tha megl�t egy n�t a teremben, aki m�g nem volt meg neki. Sirius Black sz�rakozottan d�fk�d�tt a fogpiszk�l�j�val egy apr� viaszbab�t, ami legink�bb egy bizonyos sz�ke, angol �r�n�re hasonl�tott. Remus Lupin a gondolataiba mer�lve k�ny�k�lt az asztalon. Azon t�n�d�tt, skizofr�n rajong�t�bora eld�nti-e valaha is, hogy Siriust vagy Tonksot szereti igaz�b�l.

- K�st�l, Perselus – vetette oda h�s�nknek Lucius.

- Feltartottak – v�laszolta a mogorva f�listen, s az asztal mell� roskadt. Fekete hajf�gg�nye balj�san hullott a szem�be. A vak is l�thatta, hogy s�lyos titkok nyomasztj�k f�rfias v�ll�t. – Ez az �llapot… egyszer�en elviselhetetlen.

- T�nyleg elviselhetetlen lehet – b�logatott Sirius. – Ennyi �v alatt sem tal�lni egy zs�rosod�st g�tl� sampont…

Piton gyilkos pillant�st vetett r�. Ha lett volna egy balj�san lebeg� f�gg�ny a k�zelben, Sirius nem �ssza meg sz�razon. De szerencs�j�re nem volt.

- Mint mondtam, elviselhetetlen, ami jelenleg folyik - kezdte �jra Piton megrov�an. Sz�ja sark�ba a meg nem �rtett zsenik sanyar� sorsa sz�tt komor p�kh�l�t apr� r�ncok form�j�ban.

- Kiny�g�d m�g ma, hogy mi a k�nod, vagy aludjunk r� egyet el�bb? – �s�totta Karkarov.

- A rajong�k, Igor. Meg�rj�tenek – sziszegte az orosz svindler arc�ba Piton.

�, h�ny rajong� adta volna oda a f�l karj�t, hogy Piton az � arc�ba sziszegjen ilyen k�zvetlen k�zelr�l! Karkarov persze nem �rt�kelte ezt a nagy tisztess�get.

- Sz�jvizet k�ne haszn�lnod, Piton.



Lupin �lmatagon felemelte a fej�t.

- Mi a baj, Perselus? A rajong�k eddig is meg�rj�tettek minket, nem?

- Ez most m�s! Sokkal rosszabb! H�t nem hallj�tok? – az ablak fel� intett, ahol Celestina dal�hoz halk, m�la zokog�s adta az al�fest� zen�t. – Engem gy�szolnak! �s sokan magukat is.

- Magukat? – r�ncolta a homlok�t Lucius.

- Igen, mert megingott a r�lam alkotott k�p�k. �s most nem tudj�k feldolgozni az �j inform�ci�kat.

- M�rmint azt az inform�ci�t, hogy Lily Evans ut�n futott�l, mint egy kiskutya?

- T�bbek k�zt. Meg azt, hogy ilyen dicstelen v�get �rtem.

- N�zz�nk szembe a t�nyekkel, Piton: orbit�lis l�zer vagy – sz�gezte le Karkarov. – H�t milyen v�get kellett volna �rned, �gy m�gis?

- Nekik �n Heathcliff vagyok – mutatott lemond�an az �rj�ng� t�meg fel� Piton.

- Heathcliff. Az eszem meg�ll! – f�st�lg�tt Sirius. - Engem mi�rt nem hasonl�tanak, mondjuk James Deanhez, te kehes b�reg�r? �n vagyok a legmen�bb szerepl�. A vag�ny. A l�zad�. A…

Lucius g�nyosan k�hintett n�h�nyat, ami eg�szen �gy hangzott: „Oldman”. Sirius panasz�radat�t v�g�l a pinc�rn� �rkez�se szak�totta f�lbe.

- Mit hozhatok, uraim? H�lgyem? Uh... eln�z�st Mr. Malfoy! Csak ez a masni �s l�farok…

Lucius nagyvonal�an eln�zte, �s � is leadta a rendel�s�t.

- Nem is �rtem, mit keresek ebben a l�zer band�ban – jegyezte meg azt�n. – Ut�v�gre �n t�l�ltem azt a nyavaly�s k�nyvet.

- Amit az�ta sem tudok felfogni – horkant f�l Sirius. – Vagy ha m�r �lsz, minimum Azkabanban k�ne rohadnod. Nincs igazs�g a f�ld�n.

- Halv�ny g�z�d sincs a sorok k�zt megb�v� m�ly, tan�t� jelleg� mondanival�r�l, Black! – oktatta fellengz�sen Lucius. - A k�nyv a szeretet erej�r�l sz�l. A csal�dom ir�nt �rzett szeretetem felment a b�neim al�l…

- �n is szerettem a csal�domat – vetette k�zbe h�borogva Lupin. – Az a r�mes n�szem�ly m�gse kegyelmezett.

Sirius egy�tt�rz�en lapogatta legjobb bar�tja v�ll�t.

- Kedves t�led, hogy vigasztalni pr�b�lsz, Tapmancs, de vedd le r�lam a kezedet! Nem akarok a holnapi lapok c�moldal�ra ker�lni.

- Er�sen k�tlem, Lucius, hogy b�nbocs�natr�l van sz� – t�n�d�tt Piton. – Ink�bb arr�l, hogy kics�szt�l az igazs�gszolg�ltat�s mark�b�l.

- Vagy arr�l, hogy a H�lgy-Akit-Nem-Nevez�nk-A-Nev�n elfelejtette elvarrni a cselekm�nysz�lat – vigyorgott Karkarov, kivillantva t�k�letes fogsor�t.

Lucius elh�zta a sz�j�t.

- Szerencs�re t�ged nem felejtett el elvarrni m�r az el�z� r�szben.

- A rajong�im szerint engem �rt a legnagyobb m�lt�nytalans�g – vette fel a besz�lget�s eredeti fonal�t Piton.

- Ugyan m�r, Perselus! – cs�v�lta a fej�t Lupin. – Nem gondolhatt�k komolyan, hogy t�l�led. M�gis mit v�rtak? Hogy veszel egy farmot, �s nyugd�jas �veidben dinny�t termelsz majd?

- Nem, de…

- Esetleg Merlin-d�jat kapsz, mellszobraid el�rasztj�k a k�zt�ri parkokat, �s �jonnan felfedezett orchideafajokat neveznek el r�lad? – t�d�totta Karkarov.

- Nem, de…

- Vagy megtal�lod �lmaid asszony�t, �s feh�r unikornisok vontatta hint�ban, pezsg�t kortyolgatva elrobogtok egy egzotikus n�sz�tra? – g�nyol�dott Sirius.

- Nem! Ennyire m�g a legfanatikusabb rajong�im sem ismerhetnek f�lre! Csak azt akart�k, hogy … �h, fogalmam sincs, mit akartak – s�hajtotta lemond�an. Messzi t�volba r�ved� tekintete alig t�kr�zte a kebl�ben d�l� byroni viharokat. – Nem is a hal�lom a legrosszabb, hanem a hogyanja. Ha m�r Rowling…

- Ne mondd ki a nev�t! – sziszegte Lucius.

- Sz�val, ha a H�lgy-Akit-Nem-Nevez�nk-A-Nev�n �gy d�nt�tt, hogy meg kell halnom, legal�bb lett volna �rtelme.

- Mert az �n hal�lomnak tal�n volt �rtelme? - dohogott Sirius. – �s Remus�nak? Karkarov, te meg ne sz�lalj! Te csak azt kaptad, amit meg�rdemelt�l!

- A rajong�im t�l komolyan veszik a dolgot – folytatta Piton. - El k�ne magyar�znunk nekik, hogy ezzel a k�nyvvel m�g nem d�lt �ssze a vil�g. Van k�zt�k olyan is, aki kijelentette: akkor�t csal�dott a k�nyvben, hogy t�bb� nem �r velem fanfictiont... Ezt meg kell akad�lyoznunk, Black!

- �rdekelnek is engem a f�lesz� rajong�id, Piton! Megvannak a saj�tjaim.

- Akik azt akarj�k, hogy Lupinnal henteregj – eml�keztette kaj�nul Karkarov.

- Nem mindegyik – borzongott Sirius. – De, ahogy eln�zem, Piton, a te rajong�id olyanok, mint azok a kis iz�k, nah... azok a r�gcs�l�k, akik csapatostul rohannak a tenger fel�…

- Lemmingek – seg�tette ki Lupin.

- Azok, azok, lemmingek – vigyorgott most m�r sz�lesen Sirius. – N�zd a sz�rakoztat� oldal�t: egyet f�ttyentesz nekik, �k meg m�r rohannak is.

- L�tom, nem lehet veletek komolyan besz�lni! �n…

Piton mondand�j�t a terembe viharz� Celestina szak�totta f�lbe.

- �, Perselus – pihegte k�nnybe l�badt szemmel. – Micsoda este! Micsoda h�l�s k�z�ns�g! �s mindez neked k�sz�nhet�! �gy �r�l�k, hogy meghalt�l!

- �n is �rvendek, Celestina – csikorgatta fog�t a becses halott. – Ha m�r ilyen h�l�s vagy, elfelezhetn�nk a fell�pti d�jadat.

- Majd ha ki�llsz velem duettet �nekelni – kacsintott a n�.

Piton rejt�lyes okb�l nem kapott a lehet�s�gen.

- �pp azt pr�b�lom el�rni, hogy ez a t�meg elkotr�djon, �s ne t�mj�nezzen �lland�an.

- Mindig is huzatos volt�l – cs�v�lta a fej�t Celestina. – �leted v�g�ig meg�lhetn�l bel�l�k.

- �n csak egy kis nyugalmat szeretn�k. �s ha m�r ezekkel itt nem lehet besz�lni – biccentett a lust�n iszogat�, semmirekell� asztalt�rsas�g fel� -, k�nytelen leszek k�zbe venni a dolgokat.

M�g egy utols� kupic�val meger�s�tette h�sies elhat�roz�s�t, felk�sz�l�dott az asztalt�l, majd hal�lmegvet� b�tors�ggal kis�t�lt a balkonra, egyenesen rajong�i sz�ne el�.

*

A szembes�l�s m�g a Piton kebl�ben dobog� byroni sz�vet is megingatta egy pillanatra. H�t �gy �rezhette mag�t D�niel az oroszl�nok barlangj�ban! A kocsma balkonja alatt, a k�rnyez� utc�kon �s sik�torokban rajong�k t�bbsz�z f�s t�mege k�gy�zott szenved�lyes gy�szban. N�h�nyan a k�nnyeiket t�r�lgett�k, m�sok elsz�nt arccal „Pitont miniszternek!”, �s „Die, Harry, Die!” felirat� transzparenst lengettek. Piton megjelen�se olyan hat�ssal volt az �sszn�pi keserg�re, mint amikor gyuf�t dobnak egy puskaporos hord�ba. Az odaad� le�nyz�k serege azonnal sikoltozni �s mutogatni kezdett, azt�n pl�ssk�gy�kat, fekete vir�gokat �s bugyikat kezdtek hajig�lni a balkon fel�.

Egy csipk�s tanga egyenesen orron tal�lta. Piton elborzadva s�p�rte le mag�r�l az idegen feh�rnem�t.

- H�! – ki�ltotta. – Figyeljetek r�m!

A t�meg al�zatosan hull�mozni kezdett.

- Nem vagyunk r� m�lt�k! Nem vagyunk r� m�lt�k! – sz�lt a mantra.

Piton cs�ggedten �llt a balkonon. Nehezebb dolga lesz, mint gondolta.

- Mi ez a gy�sz? – pr�b�lkozott. – Mindenki megbolondult? Itt vagyok, nem?

Az �h�tatos zsibog�st�l azonban a t�meg egyetlen szav�t sem �rtette im�dott b�lv�ny�nak. Piton kezdett d�hbe gurulni.

- H�t nem �rtitek? – kiab�lta. – Att�l, hogy Rowling meg�lt, sz�motokra nem kell meghalnom!

A rettegett n�v annyira sokkolta a rajong�kat, hogy egy pillanatra m�g leveg�t venni is elfelejtettek. Piton megk�nnyebb�lten haszn�lta ki a hirtelen t�madt csendet.

- �rts�tek m�r meg! Ezzel a sir�nkoz�ssal nekem nem tesztek j�t! Ha annyira nem tetszik, ami a k�nyvben t�rt�nt velem, �rj�tok meg m�sk�pp! Adj�tok meg nekem, ami j�r, azt, amit Rowlingt�l nem kaptam meg!

- De most �t kell �rt�keln�nk az eg�sz figur�dat! – ki�ltotta k�zbe egy g�nd�r haj� l�ny. – Eg�sz m�s motiv�ci�t k�pzelt�nk a tetteid m�g�, �s most az eg�sz �sszeomlott!

- H�t vigy�tek v�gig, amit eredetileg k�pzeltetek! R��rtek ut�na r�g�dni.

- Az nem ilyen egyszer� – morgol�dtak az amazonok.

- Nek�nk te Heathcliff volt�l - mondta szomor�an egy hossz� haj� sz�ke.

- Hiszen �n az vagyok, aminek l�ttok! Gy�rhat� anyag, kiakn�zatlan lehet�s�gek eg�sz sora! Lehet, hogy Rowling csak egy sz�nalmas, tasz�t� l�zernek tart, de legal�bb ti �ssatok m�lyebbre!

Ezen azt�n elgondolkoztak.

- Tal�n… – m�l�zott a g�nd�r haj�. – M�g id�re van sz�ks�g�nk, hogy megem�ssz�k a t�rt�nteket.

- Kezdhetn�tek azzal, hogy nem dob�ltok t�bb� bugyikkal – s�hajtotta Piton. – �s nem t�mj�neztek �lland�an. Sz�rnyen f�raszt�.

- De akkor mit tegy�nk, mester? – z�gta a t�meg.

- Egyel�re menjetek sz�pen haza! Azt�n… azt�n majd megl�tjuk, ha elm�lik az els� sokkhat�s.

*

- Oszlik m�r a t�meg? – �rdekl�d�tt Lupin.

- Lassacsk�n – b�lintott Piton.

- Te nem vagy komplett – cs�v�lta a fej�t Karkarov. – Mennyi j� csaj volt k�zt�k! �s erre hazak�ld�d �ket!

- Piton sosem tudott b�nni a n�kkel – jegyezte meg szok�sos lusta hanghordoz�s�val Lucius.

- A Perselus Piton �s az amazonok t�mad�sa c�m� el�ad�st l�thattuk – zend�lt fel Sirius g�nyos hangja is.

- Ha m�r kell�k�ppen kik�sz�r�lt�tek a nyelveteket – h�zta el a sz�j�t az amazonok rajong�s�nak t�rgya -, ak�r mi is hazamehetn�nk. Van jobb dolgom is, mint veletek t�rsalogni.

- Na n�zzenek oda! Mintha eddig mi kerest�k volna a te t�rsas�godat!

- Visszavonulok – biccentett h�v�sen Piton. Titkokat �rz�, �ben �risz�ben komoran csillant meg a gyerty�k f�nye. – Sajnos biztos vagyok benne, hogy m�g tal�lkozni fogunk, Black.

Tart�zkod�n b�cs�t intett a t�bbieknek is, majd sarkon fordult, �s kopog� l�ptekkel elsietett. �jsz�n k�p�nyege sejtelmesen lobogott ut�na.

*

- Nem k�ne sz�lnunk neki, hogy egy bugyi akadt a csizm�j�ra? – n�zett ut�na aggodalmasan Lupin.

- Azt mondta, nem akar t�rsalogni – vigyorgott Black. – A vil�g�rt se zavarjuk meg a nyugalm�t.