Harry mosolyogva s�t�lt v�gig az Abszol �ton, mikor megakadt szeme egy kirakaton. Nem is a kirakaton, ink�bb azon a v�kony aranyl�ncon, �s rajta a k�r alak� med�lon. Jobban odahajolt, hogy szem�gyre vehesse a szarvast, ami a med�lba volt grav�rozva. M�r l�pett is a boltba, �s kereste az elad�t.

- J� napot k�v�nok – k�sz�nt az el�bukkan� eg�szen �regnek t�n� koboldnak. – L�ttam egy szarvas med�llal d�sz�tett l�ncot a kirakatban, azt szeretn�m.
A kobold b�lintott, majd kiv�ve a kirakatb�l a l�ncot, Harry el� rakta a pultra. Harry n�zte a l�ncot, a kez�be vette, �s megforgatta.
- Lenne, egy k�r�sem – fordult �jra az elad�hoz. – Szeretn�m, ha a med�l h�tulj�ba, egy �zsuta lenne grav�rozva.
- Semmi akad�lya – mosolygott a kobold, majd a nyakl�ncot kiv�ve Harry kez�b�l a bolt h�ts� r�sz�be ment. Nem telt bele k�t perc, m�r j�tt is vissza, mutatva az elk�sz�lt m�vet. Harry a kez�be vette, �s j�l megn�zte a med�lt, az egyik fel�n a szarvas, a m�sik fel�n a suta.

Mikor bel�pett a boltba, George �pp egy vev�t szolg�lt ki, mikor megl�tta Harryt, integetve j�tt el�.
- Haver, r�gen j�rt�l n�lunk – lapogatta meg bar�tj�t.
- Igen, nos most is csak arra vagyok k�v�ncsi, hogy Ginny hogy van, azt�n m�r megyek is.
- No l�m, mostan�ban, mintha sokat lenn�tek egy�tt – vigyorgott az. – De engem nem �rdekel, ez a ti dolgotok. Am�gy a k�nyvel�st k�rm�li, de ne merd elvinni, mert sok a munk�ja – fenyegette meg, majd fak�pn�l hagyta.
- Ennyit arr�l, hogy nem tud r�lunk senki – d�rm�gte Harry, �s a bolt h�ts� r�sze fel� s�t�lt.

Ginnyt egy halom pergamen f�l� hajolva tal�lta, de mikor a l�ny megl�tta �t, f�l�ig elvigyorodott, majd felkelt a pap�r halom m�g�l.
- Sokat dolgozol – suttogta Harry, mik�zben mag�hoz szor�totta, �s megcs�kolta.
- Ugyan, ink�bb keveset, mostan�ban hanyagoltam, ez�rt gy�lt �ssze ennyi – intett a l�ny a kupac fel�.
- Hoztam neked valamit – sz�lt Harry, �s egy dobozt adott �t a l�nynak -, amikor megl�ttam, egyb�l tudtam, hogy ez csak a ti�d lehet – suttogta.

Ginny kibontotta a dobozt, �s csod�lattal n�zte az arany l�ncot. Harry kivette a dobozb�l, majd a l�ny h�ta m�g� l�pve, a nyak�ba tette.
- Szeretlek – hallotta a l�ny hangj�t.
- �n is, de azt hiszem a b�ty�d m�r tudja – n�zett r� Harry.
- Max sejti, de az meg nem ugyanaz – mondta a l�ny, �s k�zben l�bujjhegyre �llva megcs�kolta a f�rfit.
- Vissza kell mennem, nem maradhatok – fejtette le mag�r�l a l�ny �lel� kezeit. – Csak egy percre ugrottam el, hogy l�ssalak. T�nyleg mennem kell – s�hajtott, majd egy utols� cs�kot adva a l�nynak elindult az ajt� fel�. – Este tal�lkozunk.
Ginny le�lt az asztal m�g�, de m�g sok�ig nem tudott a munk�j�ra koncentr�lni, egyfolyt�ban a gy�ny�r� med�lt n�zte, forgatta ujjai k�z�tt.

Harry visszaindult az auror parancsnoks�g fel�. Mosolyogva n�zel�d�tt, mikor ismer�s hangot hallott meg, a Zsebpiszok k�z fel�l.
- Harry Potter! Harry fiam! – ki�ltotta fojtott hangon Mundungus Fletcher fel�je, majd integetve h�vta mag�hoz. Harry k�rbe n�zett, majd mikor �gy v�lte, hogy senki nem figyel r�, k�vette a f�rfit a sik�torba.
- Harry, megtal�ltam Marcust, �s �tadtam az �zenetet. No meg a k�pet is.

Mundungus l�that�an zavarban volt, egyik l�b�r�l a m�sikra �llt, �s idegesen pillantgatott jobbra-balra.
- Hajland� velem tal�lkozni? – sz�gezte neki a k�rd�st Harry.
- M�g hallani sem akar r�la, de �n tal�ltam egy kiutat. Besz�ltem avval a Perdi nev� man�val, �s � azt mondta, hogy minden szeptember 2-�n, az �desanyja hal�l�nak �vfordul�j�n haza megy a birtokukra, �s megl�togatja az anyja s�rj�t. Perdi ott fog t�ged v�rni elsej�n, �s elrejt. Csak v�rnod kell. A t�bbi m�r rajtad �ll fiam.
- Hogy jutok el oda?
- �n fogok �rted j�nni este 8 �rakor. A Grimmauld t�ri Black h�z el�tt tal�lkozunk.
- Rendben, �gy megfelel. K�sz�n�m – Harry csak n�zte a f�rfit, �s azon gondolkodott, vajon meg fog-e v�ltozni valaha is, vagy �lete v�g�ig ilyen link alak marad.
- Ezzel tartoztam – sz�lalt meg most a m�gus, majd h�tr�lt, �s egy k�p�nyeglend�t�ssel m�r el is t�nt.

Harry k�s�n �rt haza, a h�zban teljes volt a s�t�t. Hangtalanul l�pkedett a l�pcs�k�n, majd benyitott szob�j�ba. Ginny az �gyban fek�dt, kez�ben egy k�nyvvel. Harry elmosolyodott. Mindig megpr�b�lta megv�rni �t, de ez nem minden alkalommal siker�lt. Harryt egyre ink�bb ideges�tette munk�ja. T�bbet szeretett volna kedves�vel lenni, de min�l jobban igyekezett, ann�l ink�bb �gy �rezte, hogy sz�lmalomharcot v�v.
Le�lt az �gyra, �s kivette kedvese kez�b�l a k�nyvet, majd egy puszit nyomott az orr�ra, �s betakarta.
- Megj�tt�l? – hallotta a l�ny k�rd�s�t, aki csukott szemmel h�zta mag�hoz.
- Bocsi, tudom, azt mondtam id�ben j�v�k – simogatta meg a l�ny arc�t.
- Semmi baj, csak vigy�zz magadra. Hi�nyozt�l.
- Van egy j� h�rem, �s egy rossz. Illetve rem�lem, hogy a j�nak te is fogsz �r�lni – kezdett bele Harry.
- Te �r�lsz neki? – nyitotta most ki szemeit, �s n�zett fel a f�rfira.
- Igen – b�lintott.
- Akkor �n is fogok – mondta hat�rozottan, �s fel�lt, hogy hallhassa a h�reket.
- Mivel kezdjem? A j�val, vagy a rosszal?
- Azt hiszem el�sz�r a j�t akarom hallani.
- Ideges�t, hogy nem vagyok veled annyit, amennyit szeretn�k, ez�rt ma, amikor felkeresett Mc Galagony �s felaj�nlotta erre az �vre is a tan�ri �ll�st, elfogadtam. Mit sz�lsz?
- De hisz ez nagyszer� Harry! Ezt meg kell �nnepelj�k.
- Ez nem minden, tudod �n m�r �vekkel ezel�tt megvettem a szellemsz�ll�st, nem akartam, hogy m�s� legyen. Mit sz�ln�l hozz�, ha fel�j�tn�nk, �s odak�lt�zn�nk? K�zel lenne az iskola is, Hermion��k is ott laknak nem messze, �s el�g nagy az a h�z, hogy Dobbi�kkal, �s vagy t�z gyerekkel elf�rj�nk benne.
- T�z? – kerekedett el a l�ny szeme.
- Na j�, el�g lesz h�t is, az �gy a csal�dban marad – egyezett bele mosolyogva.
- Ezt a harmadik ut�n megbesz�lj�k – h�r�totta el a t�m�t a l�ny. – Mi a rossz h�r?

Harry nagyot s�hajtott, �gy folytatta.
- M�g egy utols� �tra el kell menjek. Szeptember m�sodik�n utazom, ez�rt a Roxfortban is csak k�s�bb kezdek. Rem�lem egy h�t alatt lerendezem, de nem vagyok benne biztos.
- Nem mehetne valaki m�s? – n�zett r� a l�ny k�ny�rg�, �zgida szemekkel.
- Sajn�lom, ennek nekem kell ut�na j�rjak – cs�v�lta meg a fej�t, de �g�rem, hogy sietek vissza.
- Rendben. De addig ugye nem m�sz sehov�? Te Harry – kapott �szbe a l�ny -, az vas�rnap, hisz elsej�n szombaton lesz George-�k esk�v�je.
- Igen, m�snap este 8-kor indulok. Sajn�lom.
- �n is, de ez az utols�?
- �g�rem. Addig te fel�gyelhetn�d a fel�j�t�st. M�r besz�ltem is egy c�ggel, holnap kezdik a munk�latokat. Ki k�ne menj, hogy elmondd nekik, mit hogyan szeretn�l.
- Ez olyan komolyan hangzik, mintha m�ris a feles�ged lenn�k – b�jt hozz� a l�ny.
- �n m�r annak tekintelek – �lelte �t a l�nyt. – Megyek, veszek egy f�rd�t, �s ha �bren leszel m�g, mire visszaj�v�k, akkor besz�lgethet�nk m�g.

Harry nagy csobban�ssal ugrott a medenc�be, de alig temp�zott egyet, kett�t, m�r meg is l�tta kedves�t, ahogy ruh�j�t ledobva � is a medenc�be ugrik. M�r tudta, itt egy darabig alv�s nem lesz.

- Ginny nem hiszem el, hogy m�g mindig titkolni akarod! – Harry csal�dott volt. �pp indulni k�sz�ltek az Od�ba egy nappal George �s Luna esk�v�je el�tt, mikor Ginny eml�keztette, hogy nem akarja csal�dja orr�ra k�tni kettej�k kapcsolat�t. – M�gis mit v�rsz t�lem? �k az �n csal�dom is. Hogy hazudjak a szem�kbe? – idegesen fel-al� j�rk�lt, �s nagy gonddal megf�s�lt haj�ba t�rt, ami most megint �gy �llt, mint egy sz�nakazal.
- Rendben, akkor �llapodjunk meg annyiban, hogy nem rekl�mozzuk, de ha r�j�nnek, akkor nem is tagadjuk – adta meg mag�t a l�ny. Tudta, hogy sokat k�r a f�rfit�l. De annyira f�lt csal�dja reakci�j�t�l. Nem mintha nem fogadt�k volna el Harryt, hisz tudta, csal�dtagnak sz�m�t. Ink�bb saj�t maga miatt. M�r el�re hallotta anyja szavait, hogy ne merjen j�tszani Harry sz�v�vel, �s a t�bbi, �s a t�bbi.
- Rendben, de nem fogok nekik hazudni. Nem mondom el nekik, am�g nem musz�j – Harry nem akart veszekedni.
- Ne haragudj – b�jt most a f�rfi k�penye al�, �s �lelte �t derek�t.
- Felf�jod az eg�szet, szerintem George m�r eleve sejti, a t�bbiek pedig nem hiszem, hogy ellenezn�k.
- Lehet, hogy igazad van.
- B�rcsak igazad lenne - tette m�g hozz� mag�ban.

Harry �s Ginny, most Ron �s Hermione seg�ts�g�vel �ll�tottak s�trat, d�sz�tettek vir�gokkal asztalt, ponyv�t. A nap v�g�re m�r szinte ugyan�gy n�zett ki az Od� kertje, mint alig egy h�napja. Most a d�lut�ni nap el�l menek�lve, egy hatalmas cseresznyefa alatt leter�tett pl�den fek�dtek. Mellett�k �res t�kleves poharak hevertek a f�ben. Harry titokban megfogta Ginny kez�t, �s �gy fek�dtek egym�s mellett.
- H� Haver! – hallotta Ron hangj�t – Tudod, el akarunk nektek mondani valamit, m�g senki nem tud r�la.
- Csak nem? – Ginny felpattant, �s �lve n�zett Hermion�ra, aki mosolyogva b�logatott.
- De igen, j�v�re m�r h�rman lesz�nk – pirult el.

A k�t l�ny �ssze�lelkezett, �s csacsogni kezdett, mindenf�le n�i dologr�l. Harry is gratul�lt Ronnak, majd fel�llt �s otthagyta �ket. Visszas�t�lt a s�torhoz, hogy ellen�rizze, hogy mindennel k�szen vannak-e.

Ginny szomor�an n�zte a f�rfit.
- Mi baja? Te tudod? – n�zett r� Hermione.
- Igen, azt hiszem – felelte a l�ny, �s fel�llt, hogy Harry ut�n menjen.

- Harry – sz�l�totta meg, mikor mell� �rt.
- Ne legy�l velem kettesben, mert r�j�nnek – mordult r� a f�rfi.
- K�rlek, besz�lj�k meg – fogta meg a karj�t.
- Nincs mit megbesz�lni, te d�nt�tt�l �gy. De ez nekem neh�z. Nem �rhetek hozz�d, nem cs�kolhatlak meg, j�tszanom kell azok el�tt, akiket szeretek, �s most m�g ez is. �k megb�znak bennem, elmondj�k a legf�ltettebb titkukat, �n pedig sum�kolok – sz�tt�rta karjait, �s le�lt egy asztal sz�l�re.
- Rendben, meggy�zt�l, igazad van, nem tisztess�ges – adta meg mag�t a l�ny -, mondjuk el nekik, de ha meg akarnak engem fojtani, akkor megv�desz – tette cs�p�re a kez�t, majd megfordult �s visszament a fa al�, ahonnan Ron �s Hermione figyelte �ket.

Harry mosolyogva telepedett vissza a pl�dre, majd a m�sik p�rosra n�zett.
- Iz� tudj�tok, nekem is lenne mondanival�m – kezdte Ginny, de m�g miel�tt befejezhette volna, Harry mag�hoz h�zta �s megcs�kolta.
- Na v�gre, hogy kib�kt�tek – s�hajtott Ron.
- El�g felt�n�ek voltatok m�r egy ideje – nevetett Hermione, mire a p�ros sz�trebbent.
- Ti tudt�tok? – n�zett r�juk Ginny.
- Mint a Roxfortban annak idej�n – legyintett Hermione.
- Ja valami olyasmi – helyeselt Ron.
- Any��k is tudj�k? – n�zett r�juk Ginny.
- Igen – sz�lalt meg Harry -, legal�bbis anyuk�d biztosan.
- Mi? – Ginny el volt k�pedve.
- Benyitott Ron�k lagzija ut�ni reggelen, mikor n�lam aludt�l – magyar�zta Harry.
- Mi�rt nem mondtad? – n�zett r� a l�ny. – T�le f�ltem a legjobban. Azt hittem, hogy ki�tkoz a szokny�mb�l, mert b�ntani merem a kedvenc neveltfi�t.
- T�le f�lt�l? M�r az elej�n az�rt nem engedett hazak�lt�zni, hogy �sszej�jj�nk, azt mondta, hogy t�bbet nem tehet �rt�nk.
- Ez �sszeesk�v�s – h�borodott fel Ginny.
- Be lett�l h�l�zva kish�gom – nevetett Ron.
- De csak az�rt, mert magadt�l, �gy sem ment�l volna el Harryhez, te ahhoz t�l makacs vagy – helyeselt Hermione.
- Ez �gy nem tisztess�ges – fordult most Harry fel�.
- De, szerintem az – �s ahelyett, hogy tov�bb magyar�zkodott volna, egyszer�en mag�hoz h�zta a l�nyt, �s megcs�kolta. Majd mag�ra h�zva a pl�dre fek�dt.
- H�, itt vannak �m kiskor�ak is – h�borodott fel Hermione nevetve, �s a m�g lapos pocakj�ra tette a kez�t.
- K�l�nben is, az�rt nem k�ne ilyen ny�ltan a h�gommal. Elv�gre m�g nem hivatalos a dolog – morgott Ron is.
Ginny �gy mutatta eljegyz�si gy�r�j�t, hogy r�juk sem n�zett, tov�bb cs�kolta Harryt. Ron �s Hermione leveg�t nem kapott egy ideig, azt�n viszont ann�l ink�bb megj�tt a hangjuk, �s j�l leteremtett�k �ket, hogy k�pesek voltak ilyen fontos dolgot eltitkolni el�l�k. A nagy kiab�l�sra a t�bbiek is kij�ttek a h�zb�l, �s most elk�pedve b�multak egyik fiatalr�l a m�sikra. Mrs. Weasley volt az els�, aki a pirul� fiatalokhoz l�pve gratul�lt, majd mag�hoz szor�totta mind kett�t.
- Erre az�rt nem gondoltam – l�pett Harry el� Mr. Weasley.
- Art�r, annak idej�n azt mondtam, hogy majd alakalom adt�n beny�jtom a sz�ml�t, h�t most vinn�m a l�ny�t, �s akkor kvittek vagyunk – mosolygott Harry a var�zsl�ra.
- Nem b�nom – mosolygott az -, nem mintha lenne belesz�l�som. Anyja l�nya, j�l meggondoltad? – s�gta az utols� szavakat mosolyogva.
- Csak az el�ny�re v�lhat, ha ilyen anyuk�ja van – mosolygott Harry, �s �t�lelte Mollyt. Molly egy anyai �lel�ssel v�laszolt, �s egy k�nnycseppet t�r�lt le a szeme sark�b�l.

Ez az esk�v� minden gond n�lk�l zajlott le. George, ha lehet m�g jobban vigyorgott, mint Ron a saj�tj�n, Luna pedig pont olyan gy�ny�r� volt, mint Hermione. Ginny itt is koszor�sl�ny volt, �s Harry megint csak megcsod�lhatta kedvese sz�ps�g�t.
M�g Teddynek is felt�nt keresztsz�lei j� kedve, mert komolyan biztos�totta �ket arr�l, hogy b�r � akarta elvenni Ginnyt feles�g�l, el�z�kenyen lemond Harry jav�ra. K�l�nben is, Vic ink�bb hozz� val�, mivel Ginny kicsit �reg m�r. Harry j�t mulatott, Ginny viszont csak h�pogni tudott arra a felt�telez�sre, hogy �reg lenne.
Hajnalig vigadtak, majd Harry�k haza hoppan�ltak, hivatkozva Harry utaz�s�ra, amit aznap este 8-kor kezd meg.
F�radtan b�jtak �gyba, �s szinte azonnal elaludtak.

M�r k�s� d�lut�n volt, mire fel�bredtek. Ginny �lmosan kullogott Harry ut�n a medenc�be, de mikor p�rja szenved�lyesen �t�lelte, m�r el is illant az �lmoss�g. �tkarolta a f�rfit, �s engedte, hogy k�nyeztess�k Harry ajkai, �s kezei. Sok�ig szerett�k egym�st az illatos habok k�z�tt, majd ahogy egyre esteledett, Harrynek k�sz�l�dnie kellett.

Harry a nappali k�zep�n �llt, t�sk�j�val a v�ll�n, utaz� tal�rj�ban, �s a fotelben olvas� l�nyra n�zett.
- M�r m�sz is? – n�zett r� a l�ny.
- Nem sok�ra itt lesznek �rtem – n�zett a fali�r�ra.
- Hi�nyozni fogsz.
- Te is – a fotelhoz l�pett, �s let�rdelt a l�ny el�. – Nem sok�ra visszaj�v�k, �s att�l kezdve nem is megyek el t�bb�. Minden este hazaj�rok, mint egy norm�lis f�rj.
- Rem�lem is – n�zett r� a l�ny, de k�zben elfeh�redett, �s a gyomr�ra tette a kez�t.
- Valami baj van? F�j valamid? – agg�dott Harry.
- Nem, csak keveset aludtam, meg tal�n egy kicsit sok volt a vajs�r, no meg egy-k�t wisky is lecs�szott. Holnapra kialszom, �s kutya bajom. Ne agg�dj – azzal mag�hoz h�zta kedves�t, �s egy forr� cs�kban forrtak �ssze utolj�ra.
- Vigy�zz magadra, ha b�rmi baj van, akkor Sipor megtal�l – Harry fel�llt, �s az �r�ra n�zett, ami pont 8 �r�t mutatott. – Mennem kell Kicsim, l�gy j� kisl�ny – egy utols� cs�kot lehelt az ajk�ra, majd h�tra se n�zve kiment a szob�b�l.

Ginny sok�ig n�zett ut�na, majd �gy d�nt�tt, a m�snaposs�g legjobb ellenszere, az alv�s, �gy felment a szob�j�ba, beb�jt �gyukba, �s v�leg�nye pizsam�j�t mag�hoz szor�tva aludt eg�szen m�snap reggelig.

Harry kil�pett a h�zb�l, �s k�r�ln�zett. Mundungus m�r ott v�rta, a ker�t�snek d�lve. Most ell�kte mag�t, �s Harry fel� indult.
- Mehet�nk? – k�rdezte.
Harry m�g vetett egy pillant�st a h�zra, mely lassan visszab�jt a szomsz�djai m�g�. Rossz �rz�se volt, valami mintha azt s�gta neki, hogy otthon k�ne maradjon. Azt�n arra gondolt, hogy biztosan a szerelem miatt van. �s am�gy is m�r csak ez az egy k�ldet�s, �s minden est�t otthon fog t�lteni Ginnyvel. �jra Mundungus fel� n�zett, majd b�lintott. Megfogta a var�zsl� k�ny�k�t, �s m�r el is t�ntek a kavarg� semmiben.

Egy barlang el�tt tal�lt�k magukat. Harry k�r�l n�zett, majd szinte a semmib�l el�tte termett a m�r r�g nem l�tott h�ziman�, Perdi. A man� csak intett, �s � k�vette.
- �n nem mehetek tov�bb – hallotta Mundungus hangj�t.
- K�sz�n�m – fordult vissza a var�zsl� fel�.
- Ne k�sz�nd, evvel tartozom Blacknek, azok ut�n, amit a h�z�val tettem. M�r tudom, hogy mi�rt teszed, ahogy megl�ttam a f�nyk�pet, r�gt�n r�j�ttem. Rem�lem, sikerrel j�rsz Harry. Harry meglep�dve n�zte a m�gust, de miel�tt b�rmit is mondhatott volna, az m�r elt�nt a szeme el�l.

A barlang nem is volt igazi barlang, ink�bb csak egy j�rat. Tal�n egy �r�t is gyalogoltak, mire egy pinc�be �rkeztek. Perdi �gyesen ker�lgette a s�r�s hord�kat, �s a borokt�l roskadoz� polcokat, m�g el nem �rtek egy l�pcs�t, mely a magasba vezetett. A l�pcs� egy konyh�ba jutatta be �ket, ahol mindent por �s p�kh�l� fedett. Innen egy folyos�n kereszt�l egy t�gas el�szob�ba jutottak. Egy �jabb folyos�, �s Harry bel�pett egy ismer�s szob�ba.

Ahogy bel�pett, azonnal felismerte. A baldachinos �gy, a szekr�ny, az ablak el�tt �ll� asztal, rajta egy k�nyv, �s a mellette �ll� karossz�k. Perdire n�zett, aki most az �gyhoz s�t�lt, �s szeretett teljesen sim�totta v�gig a poros takar�t, mely r�gen szeretett �rn�j�� volt.
Harry az �gyra n�zett, �s szinte maga el�tt l�tta, ahogy Sirius �leli Dan�t, majd ahogy alig p�r �r�val k�s�bb az asszony holtan zuhan a p�rn�k k�z�.

M�r hajnalodott, mikor meghallotta a l�pteket. T�bb �r�ja v�rtak itt ketten Perdivel sz�tlanul. Kiny�lott az ajt�, �s Marcus bel�pett rajta. Csak egy kev�s f�ny sz�r�d�tt be a kinti holdvil�gb�l, de az is el�g volt arra, hogy �szre vegye, hogy nincs egyed�l. Azonnal p�lc�t r�ntott, de Perdi el� �llt.
- Marcus �r, �n hoztam ide Harry Pottert, mert meg kell neked mutatnom valamit. Ez volt �desany�d v�gakarata – a man� a mereng�re mutatott.
- El�rult�l minket Perdi – sz�lt halkan, de p�lc�j�t m�g mindig Harryre fogta.
- Ha el�rult volna, akkor most itt harminc auror v�rt volna r�d, �s nem �n. Csak besz�lni akartam veled. Semmi t�bb. �s persze megmutatni ezt az eml�ket.

Harry el�vette a fiol�t, �s a mereng�be t�lt�tte a tartalm�t. Marcus sok�ig csak �llt, �s n�zte a h�ziman�t �s a var�zsl�t, majd leengedte p�lc�j�t, �s a mereng� el� �lt t�r�k�l�sben. El�re hajolt, �s m�r el is t�nt. Harry figyelte, ahogy a teste szinte �ttetsz�v� v�lik. Tudta, m�r messze j�r. Mikor �jra felbukkant, az iszonyat t�kr�z�d�tt az arc�n. Felpattant, �s �jra Harryre szegezte p�lc�j�t.
- Ez hazugs�g, ap�m soha nem b�ntotta volna any�mat. �sszezagyv�ltad a man�nk eml�keit.
- �n adtam Harry Potternek az eml�keket, mert tudtam, hogy pont olyan becs�letes, mint a sz�lei – �llt fel most a man�. – Minden igaz, amit l�tt�l, �s soha nem hazudn�k neked. �n seg�tettelek a vil�gra, �s �n voltam az utols�, aki �desany�d mellett �llt, miel�tt meghalt. Az ap�d �lte meg, mert soha nem kaphatta �t meg. Ha t�bbre is k�v�ncsi vagy, �desany�d mindent le�rt neked. De csak anim�gus alakodban f�rhetsz hozz�.

Marcus d�bbenten hallgatta h�ziman�j�t. Hol Harryre n�zett, hol a man�ra. Majd egy lemond� s�hajjal maga fel� ford�totta a p�lc�j�t, �s a k�vetkez� pillanatban, egy fekete foltos feh�r dalmata �llt a szoba k�zep�n. Harry t�gra meredt szemekkel b�multa az �llatot, mely most k�rbe s�t�lta a szob�t, majd meg�llt az �gy oldal�n�l. Egy pontra helyezte mancs�t, mire egy fi�k cs�szott ki az �gy al�l. Harry is k�zelebb l�pett, �s h�rom napl�t, �s egy levelet l�tott. Marcus miut�n visszav�ltozott, kivett mindent, �s a mereng� mell� tette �ket a f�ldre. Mindketten helyet foglaltak a szoba padl�j�n. Marcus felvette a levelet, �s olvasni kezdte.

Dr�ga kisfiam

Tudom, hogy nem �rem meg azt a kort, hogy l�ssalak feln�ni. Nem is b�nom, hisz ha l�tezik boldogtalans�g a f�ld�n, az mind nekem jutott. De t�ged mindig nagyon szerettelek. Soha nem tudtam elmondani neked az igazat az �letemr�l. Pr�b�ltam, sz�zszor is elkezdtem, de nem volt er�m hozz�. B�r er�sebb �s b�trabb lettem volna, tal�n akkor minden m�sk�pp alakul. Csak te maradt�l nekem, ha te nem lett�l volna, m�r r�g nem �ln�k. Nem b�rtam volna ki a szereteted n�lk�l. �s nem hagyhattalak magadra.
Nem tudom, hogy ap�d �lt-e meg, vagy r�b�zta valamelyik szolg�j�ra, de nem is l�nyeges. Tudd, hogy a hal�l nekem megv�lt�s. K�rlek, bocs�ss meg nekem, ami�rt f�jdalmat okozok neked e szavakkal.

Mindent le�rtam neked a napl�kban. Amikor elkezdtem �rni, nem tudtam �gy �rni, mintha az �n �letemr�l �rn�k. K�nnyebb volt egy k�v�l�ll� szem�vel l�tni akkori �nmagunkat. Mindig azt rem�ltem, hogy valaki megtal�lja a napl�imat, �s napvil�gra ker�lnek, hogy a nevemen esett folt tiszt�z�dik. Nincs ann�l nagyobb sz�gyen, hogy mindenki azt hiszi, hogy egy hal�lfal� h�s�ges feles�ge vagyok. Pedig csak fogoly voltam.

K�rlek ne l�gy t�l szigor� b�r�lom, �s k�rlek, esdekelve k�ny�rg�m, soha ne szolg�ld a s�t�t m�gi�t. Legyen ez utols� k�v�ns�gom.

�r�k szeretettel
�desany�d

Harry csak n�zte Marcus arc�t. Nem tudta volna megmondani, hogy milyen �rzelmek d�lnak a f�rfiban, de azt l�tta, hogy a f�rfi a s�r�ssal k�szk�d�tt, m�g anyja level�t olvasta. Most a napl�kat vette kez�be. Mindegyik meg volt sz�mozva, �gy az els�t kinyitotta, �s olvasni kezdte.

H�rom �r�n �t olvasott. Harry k�nyelmesen elhelyezkedett, h�t�t az asztall�b�nak vetette, �s m�r majdnem elaludt, mikor Marcus fel� ny�jtotta a napl�t.
- Olvasd.
- Biztos, hogy ezt akarod? – lep�d�tt meg Harry.
- Tudni akarod, hogyan j�ttek �ssze a sz�leid? – n�zett r�. – Akkor olvasd.
Harry kinyitotta a napl�t, �s olvasni kezdett.

„Szeptember volt, �s a l�ny ott �llt a peronon. Elb�cs�zott sz�leit�l, a b�tyj�t�l, �s egy nagy s�hajjal fell�pett a vonatra. Utaz� l�d�j�t m�r el�bb felvitte a b�tyja, s az most ott v�rta, hogy keressen egy �res kup�t. A vonat megl�dult, �s elkezdett kigurulni a v�g�nyr�l. Gyorsan megfordult, �s m�g egy b�cs�cs�kot k�ld�tt csal�dja fel�. Anyja �s apja nevetve integettek, b�tyja pedig az ujj�t r�zta fel�.
- Ne keveredj bajba! – hallotta m�g ki�lt�s�t.
Azt�n a vonat gyors�tott, �s �k elt�ntek a szeme el�l. Nagy s�hajjal elindult, hogy tal�ljon egy �res f�lk�t.

M�r a vonat v�ge fel� j�rt, de m�g mindig nem tal�lt olyan f�lk�t, ahova beh�z�dhatna. Vagy tele voltak, �s minden hely foglalt volt, vagy pedig a bent �l�k adt�k tudt�ra, hogy nem k�v�nj�k megosztani vele a f�lk�j�ket. Csal�dottan h�zta maga ut�n nagy l�d�j�t. �pp egy f�lk�be n�zett volna be, mikor h�tulr�l valaki hozz� �rt. Megfordult, hogy l�ssa kinek van �tj�ban, de a valaki egyszer�en f�lre l�kte, s �gy � beesett a nyitott ajt�n kereszt�l. Legnagyobb meglepet�s�re, puh�ra esett.
Meg sem b�rt mozdulni, hisz a l�d�ja f�l�t m�g mindig szorongatta, �s az most rajta pihent. Fi�k �lltak az ajt�ban, �s leplezetlen�l r�h�gtek.

- Mi van Black, mit fogt�l? – r�h�gt�k.
- Fogd be! Nott – hallotta maga al�l a hangot.
- Ugyan Black, nem is olyan rossz – sz�lt egy m�sik.
- Pofa be! Avery – hallotta most a jobb oldal�r�l, ahol egy fekete, borzas haj� fi� �lt.
- Nem zavarunk tov�bb, csak enyelegj Black – hallotta most egy fekete haj� fi� hangj�t az ajt�b�l.
- Pipogyusz. Irigykedsz? – �llt fel most a borzas haj�, �s p�lc�j�t az ajt�ra szegezte. De a m�sik nem v�laszolt, csak r�h�gve tov�bb ment.
- Gyere, seg�tek – hallotta bal oldal�r�l, �s egy barna haj� fi�, most egy r�nt�ssal leszedte r�la l�d�j�t, majd �t is felseg�tette. Most l�tta csak, hogy egy szint�n fekete haj� fi�ra zuhant r� az el�bb.
- Legk�zelebb sz�lj, ha az �lembe akarsz �lni – ny�gte, mik�zben felt�p�szkodott.
- Arra v�rhatsz, m�g a nap k�tszer ker�li meg a f�ldet 24 �ra alatt – morgott vissza.
- Nem rossz. Sirius, ezt megkaptad. Am�gy James Potter vagyok. H�dolatom – s azzal a borzas haj� meghajolt el�tte.
- Geraldine Loreen Foster – mutatkozott be a l�ny, �s pukedlizett egyet.
- �k a bar�taim – mutatott k�rbe. – Akire r�huppant�l, az Sirius Black, a nemes Black h�z sarja, aki felseg�tett az Remus Lupin, aki a Roxfort legjobb tanul�ja, �s mellesleg prefektus. � pedig, aki v�gre fel�bredt, Peter Pettigrew, kinek a sz�ve olyan nagyon dobog a mi kis Kittynk�rt.

Egyes�vel mindenki b�lintott a bemutat�sra, csak Sirius morgott, mik�zben porolta tal�rj�t. T�ntet�leg bevonult a sarokba, �s t�bb� nem is n�zett a l�nyra.
- Nem tal�lt�l kabint? – n�zett r�, a Peternek sz�l�tott.
- Minden hely foglalt – t�rta sz�t a l�ny a karj�t.
- Gyere velem – �llt fel, �s a l�ny l�d�ja ut�n ny�lt. – Tudok neked egy helyet.
- Hi�nyzik a kis Kitty? –vigyorgott James Potter.
- Nekem legal�bb van bar�tn�m – v�gott vissza Peter -, nektek csak udvartart�sotok van, de az nem �r fel egy igazi l�nnyal. Gyere Geraldine – s azzal elindult a folyos�ra.
A l�ny mosolyogva k�vette, majd a k�vetkez� kup�n�l meg�lltak. Peter benyitott, �s Geraldine is ut�na ment.
- Hello l�nyok, van egy szabad helyetek? –n�zett k�rbe a fi�. – Van egy �j di�kunk.
- Sziasztok – k�sz�nt a l�ny. H�rom l�ny �lt a f�lk�ben, �s most mind kedvesen elmosolyodtak. – M�r azt hittem, �llva kell megtennem az utat a Roxfortig -, huppant le egy �res helyre, s n�zte, ahogy a fi� feldobja l�d�j�t a poggy�sztart�ra. – Geraldine vagyok.
- �n Kitty Kenstone – mutatkozott be a szemben �l� l�ny, aki mell� most lehuppant Peter, �s �tkarolta a sz�ke l�ny derek�t.
- Betsy Green – ny�jtotta kez�t, a m�sik sz�ke l�ny, aki az ablakn�l �lt.
- Lily Evans – fordult fel�je a mellette �l� v�r�s haj� l�ny is, �s kedvesen mosolygott.
- Geraldine mindj�rt �ssze is futott egy csapat Mardek�rossal – mes�lte a fi�.
- Kikkel? – n�zett r�juk Lily.
- Nott, Avery, meg Piton.
- Majd besz�lek vele – szomorodott el a l�ny.
- Lily felesleges, m�r k�s� – hallotta Kitty hangj�t. – M�r annyiszor pr�b�ltad, �s soha nem hallgatott meg. Mi�rt nem adod fel?
- �n r�g�ta ismerem. Nem ilyen. Csak Potter�k miatt viselkedik �gy.
- Bocsi, hogy k�zbe sz�lok – mondta Geraldine -, de Potter�ket nem is l�thatt�k, engem m�gis fell�ktek.
- Hidd el Lily, hogy nem �ri meg. M�r nem hallgat r�d. Megv�ltozott – sz�lt k�zbe Betsy is. Lily megr�zta a fej�t, �s kib�mult az ablakon.
- Ti is hatodikba mentek? – n�zett r�juk Geraldine.
- Igen. Te is? – k�rdezte Betsy. A l�ny csak b�lintott. – Hol j�rt�l eddig iskol�ba?
- Francia orsz�gban. De most az apuk�mat haza rendelt�k, ez�rt itt kell folytassam. Hallottam, hogy itt h�zakba vagytok beosztva. Sokat olvastam m�r a Roxfortr�l. De az�rt mes�lhetn�tek a h�zakr�l.
- A Griffend�l a legjobb – sz�lt Peter.
- Igen, mi mind oda j�runk – nevetett Kitty.
- A Holl�h�tba j�rnak a str�berek – h�zta el a sz�j�t Peter.
- A Hugrabugba, aki m�shov� nem val� – vigyorgott Betsy.
- �s a Mardek�rba, a becsv�gy�k – mondta halkan Lily.
- �s a fekete m�gusok, ezt ne felejtsd el hozz� tenni – n�zett r� Peter.
- Geraldine, ez milyen n�v? Francia? – n�zett r� Betsy.
- Igen, az any�m egy sz�n�szn�r�l nevezett el, tudj�tok � mugli, egy csom� olyan hobbija van, amir�l a var�zsl�k nem is tudnak.
- Mes�lj – k�rte Betsy.
- H�t, n�lunk mindig sz�l a zene, vannak egyszer� mugli f�nyk�peink is, j�runk moziba. Meg ilyenek. Any�m nem volt hajland� megszak�tani minden kapcsolat�t a mugli vil�ggal, de �n nem is b�nom – vonta meg a v�ll�t.
- Mondd csak, hogy bec�ztek t�ged a bar�taid otthon, olyan hossz� a neved – n�zett r� Lily.
- Nem volt becenevem, m�r megszoktam. Any�m ragaszkodott hozz�, hogy teljes nevemen sz�l�tson mindenki, azt mondta, ez egy k�l�nleges n�v. A visel�je is az, ne rontsuk el mindenf�le r�vid�t�sekkel.
- Pedig k�ne neked egy r�videbb n�v – nevetett Peter -, de v�rj egy napot, �s Sirius �gy is tal�l neked egyet. Nem b�rja ki, hogy ne nevezze el az embereket.
- Na t�le azt�n nem k�rek semmit, f�leg azt nem, hogy � legyen a keresztap�m – nevetett Geraldine.

Nemsok�ra a vonat lass�tott, �s �k meg�rkeztek. Geraldine �mulva k�vette a t�bbieket a l� n�lk�li fi�kerekig. Besz�lltak, �s megkezd�d�tt az utaz�s k�nyelmetlenebbik r�sze. S�t�t erd�n v�gtak �t, �s a kocsi id�nk�nt furcs�n r�ngat�zott. Geraldine nagy megk�nnyebb�l�st �rzett, mikor v�gre biztos talajt �rzett a l�ba alatt. Ott �llt a Roxfort hatalmas �p�lete el�tt, �s nem tudott betelni a l�tv�nnyal. Ezer ablakb�l sz�rta r�juk az iskola bar�ts�gos f�ny�t. Sz�z torony meredt az �g fel�, �s egy hatalmas ajt� t�rult fel �pp most el�tt�k zajtalanul. Egy szigor� arc� z�ld tal�ros boszork�ny �llt az ajt�ban, �s mikor megpillantotta a l�nyt, fel� ki�ltott.
- Miss Foster! K�rem, j�jj�n velem – miut�n Geraldine oda�rt hozz�, elindult egy ajt� fel�, �s a l�ny k�vette. Egy kisebb szob�ba l�ptek, ahol a boszork�ny most fel� fordult.

- Mc Galagony professzor vagyok, az igazgat� helyettes, �s a Griffend�l h�zvezet� tan�ra. �nt az els�s�kkel egy�tt fogjuk beosztani, k�rem, v�rakozzon itt t�relemmel, am�g meg�rkeznek az �joncok – azzal megfordult, �s kiment azon az ajt�n, ahol alig valamivel kor�bban bel�ptek. Geraldine alig �csorgott ott 5 perce, mikor a boszork�ny visszat�rt, �s nyom�ban egy csom� els�s furakodott a terembe.

Geraldine kiss� fur�n �rezte mag�t a sok kis t�rpe k�z�tt, de ekkor kiny�lt egy ajt�, �s a boszork�nyt k�vetve egy hatalmas terembe l�ptek.
M�r elolvasta a Roxfort t�rt�net�t, �gy tudott az elvar�zsolt mennyezetr�l, �s a beoszt�si cerem�ni�r�l, m�gis, most, hogy itt �llt, koncentr�lnia kellett, hogy ne maradjon nyitva a sz�ja. A mennyezetr�l a h�zak c�mereinek z�szlajai f�ggtek, �s ezernyi elvar�zsolt gyertya ontotta a f�nyt. A n�gy hossz� asztaln�l di�kok sz�zai �ltek, �s mind �ket n�zte. A tan�ri asztal el� �rve megpillantotta a Teszlek S�veget, ami egy kissz�ken pihent.

Egy id�s professzor emelkedett most sz�l�sra.
- �dv�zl�k mindenkit �jra a Roxfortban, de k�l�n�sen az els�s�ket, �s a Beauxbatonsb�l j�tt kedves di�kot is. Kezdj�k tal�n, az � besorol�s�val – Azzal biccentett, �s le�lt. A l�ny elk�pedt, el�z� iskol�j�ban legal�bb f�l �ra volt a k�sz�nt� besz�d. Nem lehet, hogy ezek ennyivel meg�szt�k.

- Foster, Geraldine Loreen – hallotta a nev�t, �s odas�t�lt a sz�khez, �s r��lt. �rezte, hogy a fej�be nyomj�k a s�veget, �s m�r hallotta is a ki�lt�st.
- Griffend�l!
A legsz�ls� asztaln�l erre �dvrivalg�s t�madt, �s fergeteges taps, mire mosolyogva arra indult. R�gt�n �szrevette a h�rom l�nyt, akik sikoltozva k�sz�nt�tt�k, �s helyet szor�tottak neki maguk mellett.

�mulva m�szott �t a portr� lyukon, �s m�g nagyobb volt a meglepet�se, mikor a klubhelyis�gbe �rt.
- Ez nagyon j�l n�z ki – n�zett k�r�l.
- Azt hittem, hogy a franci�kn�l minden l�ny v�la – hallotta a m�ly hang� morg�st a kandall� fel�l.
- Nem mindegyik, de a legt�bb – fordult oda, �s most vette csak �szre, hogy a vonaton megismert fi�k �lnek ott. – T�n egy sz�k�t szerett�l volna Sirius? – n�zett a fi�ra. – Sajn�lom, de �n fekete vagyok, �s az eszem is t�bb ann�l, minthogy egy v�la legyek.
- No l�m, hogy felv�gt�k a nyelv�t – r�ntotta fel szem�ld�k�t Sirius.
- Mindig is ilyen volt, nem kellett felv�gni – v�laszolta a l�ny mosolyogva.
- Sirius, �reg bar�tom, t�ged h�ly�re vesznek – csapkodta meg bar�tja h�t�t James.
- Majd megl�tjuk – azzal r�sz�r�l befejezettnek tekintve a vit�t, egy sz�ke l�nnyal kezdett besz�lgetni.
- Ne t�r�dj vel�k, bek�pzelt majmok – l�pett mell� Lily.
- Evans, j� hogy j�ssz, bocs, hogy nem tudtam v�laszolni egyetlen leveledre sem, de nem maradt id�m r�, a sok t�bbi l�ny miatt – kacsintott James Potter.
- Csak �lmodozz r�la, hogy �n valaha is levelet �rok neked, te Cikesz Dob�l� Paprika Jancsi! – Lily a m�regt�l lila fejjel indult a l�nyok h�l�ja fel�, �s Geraldine meglepetten ment ut�na.

Geraldine l�d�j�t is Lily�k szob�j�ba vitt�k, ahol eddig csak h�rom l�ny lakott. A l�ny megk�nnyebb�lten vette �szre, hogy Kittyvel �s Betsyvel osztja meg m�g a szob�t.
- Mi volt ez Lily? – n�zett a l�nyra, �s �j �gy�ra huppant.
- Semmi, csak ez a felfuvalkodott h�lyag azt hiszi, hogy mindenki csak �gy a karj�ba fog hullani els� szav�ra – Lily legyintett, �s r�dobta mag�t az �gy�ra. – Menthetetlen mind a kett�.
- Kett�? – �lt le Geraldine is mell�.
- Black �s Potter – j�tt a v�lasz.
- Aj�nlom is, hogy Petert ne hasonl�tsd �ssze vel�k – nevetett Kitty.
- Szerintem Remus olyan aranyos – n�zett ki f�gg�nye m�g�l Betsy is. – Annyira tetszik, hogy olyan szer�ny, lehet, hogy nem olyan j�k�p�, mint azok ketten, de nekem tetszik a meleg barna szeme, �s ha mosolyog, akkor ezernyi apr� csillag ragyog a szem�ben. Olyan szexi.
- Wow, Betsy! – n�ztek r� a t�bbiek. – Te mikor szerett�l bele Lupinba?
- Nem szerettem bele, csak nagyon hi�nyzott. Most, hogy �jra l�ttam, tal�n m�g aranyosabb, mint tavaly – merengett tov�bb a l�ny.
- Ez szerelem – nevetett Kitty.
- Tot�l belez�gott – helyeselt Geraldine.
- Szerintem is nagyon kedves fi� – nevetett Lizy.

M�snap reggel a nagyteremben l�tt�k �jra a fi�kat. Nagy hanggal, egym�st ugratva �rkeztek az asztalhoz. Geraldine-nek felt�nt, hogy szinte minden l�ny �ket b�mulja, �s r� kellett j�nnie, hogy bizony Potter �s Black m�sora nekik sz�l. J�l megtervezett el�ad�st l�tott, ezt m�r j�l tudta. Mosolyognia kellett, � mennyi ilyen szerepj�t�kot l�tott m�r el�z� iskol�j�ban a v�la fi�kt�l, akik eleinte minden l�nynak elj�tszott�k a m�sort, azt�n, ha megkapt�k, amit akartak, t�bb� sz�ba sem �lltak vel�k. Igen, sajnos egyszer � is �ldozat�ul esett egy fi�nak, m�g ma is sz�gyellte, hogy mennyire r�szedt�k. Csak egy randi volt, de m�snap nevettek rajta, �s a fogad�st megnyerte a fi�. Black �s Potter sem k�l�nb�zik, csak �k nem a v�la felmen�ikkel h�d�tanak. Be kellett vallania mag�nak, hogy val�ban sz�vet dobogtat�an vag�nyak voltak. Csak az volt a baj, hogy ezt �k is nagyon j�l tudt�k. M�g mindig mosolygott, amikor meghallotta, hogy a nev�t mondj�k.

- Geraldine, Geraldine – hallotta Black hangj�t. – R�vid�ts�k le ezt a hossz� nevet – n�zett bar�taira.
- Te csak ne az �n nevemet akard ler�vid�teni, ha nincs el�g s�tni val�d, hogy megjegyezd, akkor ne sz�lj hozz�m – n�zett a fi�ra, de m�g mindig mosolygott. � is tud j�tszani, h�t majd most meg tudj�k, hogy kivel is kezdtek.
- Geri? – n�zett r� Black. – Nem, hisz egy Geri az kedves lenne, �s sz�fogad�.
- Sz�fogad� a kuty�d Black – n�zett vissza r� a l�ny.
- Dini? Nem, az olyan kis csacska n�v – folytatta, mintha nem is hallan� a l�ny ellenkez�s�t -, nek�nk egy harcias, �s komoly amazonunk van, nem holmi cicababa.
- Csak �lmodozz Black – �s legyintett, majd sz�j�hoz emelte t�klev�t.
- Mit gondoltok a Dan�r�l? – lelkes�lt fel a fi�.
- Dana? – Geraldine sz�hoz sem jutott.
- Nekem tetszik –n�zett a l�nyra Potter -, Dana, igaz�n egyedi n�v. Olyan, olyan – kereste a szavakat -, olyan, mint te.
- Hagyj�tok b�k�n – sz�lt r�juk Kitty -, mi lenne, ha nem piszk�ln�tok, mindj�rt az els� napj�n? Mit fog r�latok gondolni?
- Csak az igazat, hogy ki�llhatatlan bek�pzelt fajank�k – Lily fel�llt, �s h�tra sem n�zve kiment a teremb�l.
- Nekem tetszik – sz�lt Remus, �s r�mosolygott a l�nyra. – Mit sz�lsz hozz� Geraldine? Meg kell, hogy mondjam, hogy a mi Sirius bar�tunk, m�g soha nem adott senkinek ennyire tal�l� nevet. Lehet, hogy amikor r�est�l, akkor a fej�t is be�t�tte?
- Bizony, Black eddig mindenkinek mindenf�le lehetetlen nevet adott, mint Copfoska, Mc Galagony kedvence, vagy az a lehetetlen Piton, akit az�ta csak mindenki Pipogyusznak h�v – nevetett Kitty.
- Nagy hat�st gyakorolhatt�l r�, ha neked ilyen becen�v jutott – h�zta fel a szem�ld�k�t James Potter is.
- Na el�g volt ebb�l, csak az�rt kapta ezt a nevet, mert a m�sik hossz� volt, lehet, hogy m�g v�ltoztatok rajta, ha jobban megismerem – azzal Sirius Black t�sk�j�t felkapva kiviharzott a nagyteremb�l. Bar�tai nevetve k�vett�k.
- Mi baja Lilynek? – fordult Geraldine Betsyhez -, mi�rt ut�lja �ket ennyire, hisz v�g�l is nem kell �ket komolyan venni, �s k�sz.
- Ez j� k�rd�s, de egy biztos, ha Lily �s Potter veszeked�s�t�l nem zeng egy napig a Roxfort, akkor biztos lehetsz benne, hogy valami nagy baj van – v�laszolt a l�ny.
- Ez igaz, tavaly is csak egy h�t csend volt, amikor Potter a gyeng�lked�n volt, mert megs�r�lt, amikor elkapta a cikeszt.
- Az j� volt, tulajdonk�ppen k�t h�tig fek�dt ott, de az els� h�t v�g�n Lily bevitte neki a leck�t, erre �gy �sszevesztek, hogy Madame Pomfrey kitiltotta Lilyt – kuncogott Kitty. – De tudod, t�nyleg nem is olyan rossz ez a Dana n�v. Szerintem, elgondolkodhatn�l rajta.
- Tudod, az a legsz�rny�bb, hogy els�re megtetszett nekem is – vonta meg a v�ll�t. – De ezt a vil�g minden kincs��rt sem mondan�m el Blacknek. Hadd f�j�n csak a saj�t lev�ben, �s k�l�nben is, ha megtudn�, hogy tetszik, a v�g�n m�g �n is kapn�k egy m�sik lehetetlen nevet.

El�z�←…….→K�vetkez�