Harry �s Ginny els�k�nt �rkezett meg a T�r�tt P�lc�ba. Ginny tudta, hogy Harry nem sz�vesen mutatkozik bar�tai el�tt bottal. M�g mindig s�ntik�lt, �s a f�jdalom sem m�lt el teljesen. M�r �pp az els� kokt�ljukat kortyolgatt�k, mikor Luna l�pett be George k�s�ret�ben. Harry sz�j�ban a korty meg�llt f�l�ton, ahogy a l�nyra n�zett. M�r sehol sem volt az a l�ke Luna, helyette egy gy�ny�r� sz�ke haj� n� karolt George-ba. Haja l�gyan keretezte h�feh�r arc�t, k�k szeme ragyogott, s Harrynek esz�be jutott, vajon hova lettek a r�gi kid�lled� Luna-szemek? Hi�nyoztak a r�pa, vagy m�s z�lds�gekb�l f�z�tt nyakl�ncok, �s f�lbeval�k is. Harry, Ginny kuncog�s�ra lett figyelmes, �s pirulva fordult el a l�nyt�l.
- Tetszik? – s�gta Ginny.
- Hova lett a r�gi �lmod�s Luna? – k�rdezett vissza.
- Harry, mindenkit utol�rt a h�bor�, nem csak mi n�tt�nk fel akkor �jjel – oktatta ki a l�ny.

Lassan befutott a DS t�bbi tagja is, Ron �s Hermione, Susan Bones �s f�rje Neville, aki dagadt a b�szkes�gt�l, amikor feles�ge hatalmas pocakj�t simogatta. Padma �s Parvati f�rjeiket is magukkal hozt�k, majd megjelent Ernie Macmillan is, aki k�s�bb f�l �jszak�j�t avval t�lt�tte, hogy a pultos l�nynak udvarolt. Seamus, Dean, Lee Jordan, Angelina, Katie, �s a csapat lassan teljes lett.

Hamar oldott csevely alakult ki, mindenkinek volt mes�lni val�ja, hisz m�r t�bb mint f�l �ve nem tal�lkoztak. Neville �s Susan lakodalm�n mulattak egy�tt utolj�ra.
- Te Harry? – fordult fel� Ron – Mi van k�zted, �s a h�gom k�zt?
- Semmi Ron – n�zett r�, �s most nem is hazudott -, csak n�lam lakik, am�g megold�dik a helyzete, am�gy meg �pp az egyik beosztottammal kac�rkodott a nappalimban a m�ltkor, �gyhogy lesz�llhatn�l r�lam – tette hozz� s�rt�d�tten. Ron szabadkozott, majd pirulva ink�bb Hermion�t vitte t�ncba. Az eg�sz bag�zs k�vette p�ld�jukat, csak Harry �s Ginny �ltek az asztaln�l. Harry a l�nyra n�zett, s k�vetve tekintet�t r�j�tt, hogy az irigykedve n�zi a Susan Neville p�rost.
- J�k�p� gyerek lett ebb�l a Neville-b�l – suttogta.
- Ne bolondozz – suttogta vissza a l�ny.
- A pocakj�t n�zed? Szeretn�l m�r te is bab�t?
- Azt hiszem, tal�n – s�hajtott a l�ny -, de nincs r� sok es�lyem.
- Mi�rt? Tal�n utas�tsam Jonathant, egy szavadba ker�l? – mosolygott.
- Mi lesz, ha soha nem tal�lom meg azt, akivel boldog lehetn�k? – fordult hozz� most komolyan a l�ny.
- Te biztosan megtal�lod – v�laszolta, most m�r � is komolyan.
- �s ha nem? Tudom, hogy h�lyes�g, de minden fi�t az�rt utas�tottam vissza, mert valahogy tudtam, hogy nem � az igazi. Mi van, ha soha nem tal�lkozom az igazival? Akkor soha nem is lesz gyerekem?
- A kett� nem f�gg �ssze.
- K�sz.
- Nem, f�lre�rtett�l. Tudom, hogy mit �rzel, �n is ezt �rzem. N�zz k�r�l, m�r mindnek van valakije. Hidd el, nagyon is tudom, hogy mir�l besz�lsz.

Ginny most Harryre n�zett, aki halv�nyan elmosolyodott.
- Van egy �tletem, k�ss�nk alkut.
- Milyen alkut? – lep�d�tt meg.
- Ha t�z �vig nem tal�lunk p�rt, akkor elveszlek, �s csin�lunk egy rakat gyereket.
- Te bolond vagy – nevetett fel a l�ny.
- Mi�rt? Berezelt�l? – incselkedett vele a fi�.
- Dehogy, addig ak�r h�szat is tal�lok – legyintett.
- Akkor nincs mit vesztened.
- De ha nem, akkor t�z �v m�lva m�r �reg leszek, legyen egy kicsit kevesebb – ment bele a j�t�kba most m�r a l�ny is.
- Rendben, �t �v? De nincs �m csal�s, hogy hozz�m j�hess, tess�k keresg�lni – nevetett a f�rfi.
- �, te bek�pzelt, te fennh�j�z� – kezdte Ginny, de Harry befogta a sz�j�t a tenyer�vel.
- �ll az alku? Miss Weasley? – Harry most elengedte a l�ny sz�j�t, �s jobbj�t ny�jtotta a l�ny fel�. Vigyorogva n�zte a l�nyt, tudta, az nem fog tudni ellen�llni a k�s�rt�snek, hogy a f�ldbe d�ng�lhesse, el fogja fogadni a kih�v�st. Az pedig m�r nem rajta m�lt, hogy a l�ny az elk�vetkezend� �t �vben tal�l-e valakit, de ha rajta m�lna, akkor biztosan nem.
- �ll az alku – ny�jtotta most a l�ny a kez�t, �s a k�t k�z �sszekapcsol�dott.
- Szabad egy t�ncra? – �llt fel Harry, �s botj�t a sz�k�nek t�masztotta.
- Nem f�j m�r a l�bad? – n�zett r� a l�ny, de k�zben fel�llt, �s kez�t ny�jtotta.
- Majd csak t�l�lem – legyintett az, �s a t�ncparkett fel� indultak.
Ginny Harryhez simult, �s �lvezte a f�rfi k�zels�g�t. Id�nk�nt �szrevette, hogy a f�rfi kiss� jobban r�nehezedik f�j�s l�ba miatt, de ez egy�ltal�n nem volt kellemetlen, j� volt �jra mag�n �rezni a f�rfi s�ly�t. S�t, egy r�ges r�gi este jutott az esz�be, amikor a Sz�ks�g szob�j�ban t�ncoltak a kandall� f�ny�n�l, majd a t�ncb�l cs�k, v�g�l pedig szeretkez�s lett. Hirtelen �gy �rezte, �jra ott van a Roxfortban, �s �jra heted�ves. Szerelmes, �s �v� a legcsod�latosabb fi� a vil�gon.

A zene v�get �rt, �s az eml�k tovasz�llt, m�r nem egy fi�, hanem egy f�rfi �llt vele szemben. Visszas�t�ltak az asztalhoz, ahol Neville m�r kisel�ad�st tartott a v�mp�r v�rszomj csillap�t�s�nak b�jital form�j�ban val� megold�s�ra tett eredm�nyeir�l. George �s Ron a Weasley v�llalat gyarapod�s�r�l sz�moltak be, majd megh�v�kat osztottak sz�t Hermione �s Ron esk�v�j�re, m�g v�g�l Harryre ker�lt a sor, aki csak szer�nyen jegyezte meg, hogy most �pp l�badozik egy v�rfarkas harap�s ut�n. Term�szetesen mindenki tudni akarta a r�szleteket, de Harry elterelte a sz�t avval, hogy Leet k�rdezte az �j r�di�s m�sor�r�l.

Harry imm�r bot n�lk�l, de enyh�n s�ntik�lva l�pett be az aurorok f�oszt�ly�ra. Tudta pihennie kellene m�g, de nem b�rt otthon �lni. �s az �zenet is felkeltette �rdekl�d�s�t, amit koll�g�j�t�l kapott. Nem kellett keresg�lnie, Samuel az asztal�n�l �lt, �s �pp Jonathannnak magyar�zta, hogyan is kellett volna cselekedni�k a legut�bbi gyakorlaton, mikor megl�tt�k F�n�k�ket.
- Hello fi�k – k�sz�nt Harry.
- �r�l�nk, hogy jobban vagy F�n�k – mosolygott Jonathan.
- J�, hogy itt vagy, holnap elengedj�k �ket, nem tudtam volna m�r tov�bb h�zni a dolgot, de az egyik�k ragaszkodott hozz�, hogy veled akar besz�lni. Hi�ba �g�rt�nk neki b�rmit, hajthatatlan maradt. Csak neked mondja el, azt mondta.

Harry az irod�j�ban �lt, �s a pap�rokat rendezgette. Ideje lesz, ha visszat�r, mert asztal�n helyekben �lltak az �tn�z�sre, �s enged�lyez�sre v�r� akt�k. Nagy s�hajjal rogyott k�nyelmes karossz�k�be, majd az iratokat kezdte rendezgetni, mikor kopogtak, majd v�laszra sem v�rva kiny�lt az ajt�, �s Samuel jelent meg, maga el�tt tolva egy apr� h�ziman�t. Harry fel�llt, �s a man� el� l�pve k�sz�nt�tte.

- Harry Potter vagyok, �gy tudom, hogy velem akart�l besz�lni.

A man� csak b�lintott, de azt�n Samuelre n�zett, aki miut�n Harry b�lintott, �rtve a c�lz�sb�l, t�vozott. Harry v�gig m�rte a koszos �gynem�be �lt�z�tt h�ziman�t. Piszkos volt, �s �polatlan, �vek �ta nem l�tott ilyen �llapotban var�zsl�nyt. F�lei szomor�an k�kadtak, szemei pedig v�rakoz�an tekintettek, a n�la sokkal magasabb var�zsl�ra.

- Perdi vagyok – sz�lalt meg halkan, �s Harryben most v�lt vil�goss�, hogy egy n�nem� p�ld�nnyal besz�l.
- �gy tudom, hogy egy elhagyatott k�ri�ban tal�ltak r�tok, �s a v�d�b�b�jok miatt nem tudtatok eddig elmenek�lni – folytatta.
- Ez nem fontos – legyintett az apr� l�ny aszott kezeivel. Harry elgondolkodott, vajon h�ny �ves lehet ez a p�ld�ny. Sipor is �reg volt, de ennyire m�gsem. Vagy tal�n a rabs�g �s a n�lk�l�z�s t�ntette fel m�g �regebbnek? – egy eml�ket hoztam Harry Potternek.
- Egy eml�ket? – Harry megd�bbent.
- Igen, �rn�m v�gakarata volt, hogy mindenki tudja meg az igazs�got, �s Perdi meg�g�rte, �gy megtartja a szav�t. �rn�m csod�latos, j�lelk� teremt�s volt – Harry meglepetten l�tta, hogy a h�ziman� s�rni kezd.
- Ki volt az �rn�d?
- Geraldine Loreen Avery – a kisl�ny az utols� sz�t olyan gy�l�lettel ejtette ki, hogy Harry �nk�ntelen�l is h�tr�lt egy l�p�st.
- A hal�lfal� Avery feles�ge? – lep�d�tt meg.
- �rn�m sosem szolg�lta a Nagyurat – Perdi felszegte fej�t, k�szen r�, hogy gazd�ja eml�k�t megv�di, m�g az �lete �r�n is, �s harciasan n�zett az el�tte �ll� var�zsl� szem�be. – Harry Potternek van mereng�je?
- Igen – �s m�r vette is le a polcr�l a r�n�kkal d�sz�tett k�t�lat. M�r �pp azon gondolkodott, hogyan is fogja Perdi p�lca n�lk�l el�h�vni az eml�keit, mikor a man� ujj�t egyszer�en a hal�nt�k�hoz �rintette, majd az onnan el�bukkan� ez�st�s sz�lat a t�lba vezette.
- Hogy voltak k�pesek a var�zsl�k leig�zni benneteket – t�rt f�l �nk�ntelen�l is a k�rd�s Harryb�l. Perdi tal�n most el�sz�r, mi�ta betette a l�b�t az irod�ba, elmosolyodott.
- Az �seink szerett�k a m�gusokat, �s nem vagyunk k�pesek n�lk�l�k l�tezni. Sz�ks�g�nk van a bel�l�k �rad� m�gi�ra, ez t�pl�lja a mi er�nket is. N�lk�letek v�dtelenek vagyunk, de t�letek �ppen ez�rt nem tudjuk megv�deni magunkat.

Harry csak b�mult az apr� teremtm�nyre.
- �n nagyon hasonl�t az �desapj�ra, de a szeme az �desanyj��, b�r ezt m�r biztosan sokan mondt�k. Szerencs�snek �rzem magam, hogy megismerhettem a sz�leit, �s a bar�taikat.

Harry m�g fel sem fogta a szavak jelent�s�t, a var�zsl�ny m�r el is t�nt egy halk pukkan�ssal. Harry tudta, hogy a miniszt�rium var�zslatai nem tartj�k vissza a h�ziman�kat, de azok m�g sem szokt�k haszn�lni erej�ket, �ltal�ban tiszteletben tartj�k a t�rv�nyt.
A mereng�re t�vedt tekintete, �s m�r nem b�rt ellen�llni a k�v�ncsis�gnak, bele kellett n�zzen az eml�kbe. Arca a kavarg� tejfeh�r k�dbe mer�lt, �s � egy eml�kben tal�lta mag�t.

Harmincas �vei k�zep�n l�v� karcs�, sz�p arc� asszony �lt az ablakn�l, �s egy k�nyvet tartott a kez�ben. Harry l�tta az asszony szomor� szem�t. Olyan �rz�se t�madt, hogy tal�n m�g soha �let�ben nem mosolygott. A szob�ban egy baldachinos �gy �llt, egy szekr�nysor, asztal k�t fotellel, �s egy k�nyvespolc.

Ny�lott az ajt�, �s az asszony feln�zett.
- Perdi te vagy az? – nyugodott meg, ahogy megl�tta a bel�p� h�ziman�t, aki egy t�lc�n te�t egyens�lyozott. De ez a Perdi nem az a Perdi volt, mint aki percekkel ezel�tt hoppan�lt az irod�b�l, ez a Perdi fiatalos volt, a ruh�ja tiszta, �s a f�lei vid�man meredtek az �g fel�.
- Ne agg�djon �rn�m, az �r elment, �r�kig nem j�n haza – letette a t�lc�t, majd te�t t�lt�tt, amit �tadott gazd�j�nak.
- H�la Merlinnek – s�hajtott a n�, �s kortyolni kezdte ital�t, m�g �jra ki nem ny�lt az ajt�, �s Harry legnagyobb megd�bben�s�re egy bozontos fekete kutya somford�lt be rajta. Harry sz�ve vadul dobogni kezdett. �vek �ta nem l�tta ezt a kuty�t, �m megzavarta gondolatait egy f�ldre hull� te�scs�sze hangja, mely most apr� darabokra robbant sz�t.

A kutya megr�zk�dott, majd ott �llt el�tt�k teljes �letnagys�gban Sirius Black.
Harry, ha tehette volna, odarohan, �s meg�leli r�g nem l�tott keresztapj�t, de tudta, erre egy eml�kben nincs m�d.
Most �jra az asszony fel� fordult, aki sz�ja el� kapva kez�t lassan fel�llt. Szem�b�l k�nnyek kezdtek csorogni, �s eg�sz teste remegni kezdett.
- Dana – hallotta keresztapja halk hangj�t, majd k�zelebb l�pett, �s �t�lelte az asszonyt. Harry csak n�zte �ket, �s biztos volt benne, hogy k�t szerelmest l�t, akik hossz� �vek �ta nem tal�lkoztak.
- Sirius – s�rta az asszony, �s ink�bb sejteni lehetett, hogy e szavakat mondja, mint �rteni – h�t t�l�lted? M�gis t�l�lted. Visszaj�tt�l. Istenem Sirius – az asszony m�r zokogott, �s k�t k�zzel kapaszkodott a f�rfi tal�rj�ba.
- Csak neked k�sz�nhetem – hallotta a f�rfi hangj�t, ami most f�tyolos volt – Hallottam a hangod, v�gig velem volt�l, te adt�l er�t. Te seg�tett�l �t a fagyos �jszak�kon, �s a dermeszt� nappalokon.

Az asszony l�bai v�gleg felmondt�k a szolg�latot, �gy Sirius a karj�ba vette, majd az �gyra fektette. � is az asszony mell� fek�dt, majd �t�lelte. Sok�ig csak n�zte a zokog� asszonyt, majd mikor az kiss� lenyugodott, lehajolt �s megcs�kolta. Harry ekkor vette �szre, hogy Perdi a h�ziman�, sz�pen lassan kioldalazik a szob�b�l, majd becsukja az ajt�t. Neki is k�vetnie kellett, hisz az eml�k itt elhom�lyosodott. A h�ziman� le�lt az ajt�val szembeni ablak f�gg�nye m�g�, �s nem mozdult. Harry sejtette, hogy a p�r nyugalm�ra vigy�z.

Nem tudta, mennyi ideig v�rakozhattak az ajt� el�tt, de egyszer csak az ajt� felpattant, �s egy bozontos kutya futott ki rajta, s meg sem �llt a bej�rati ajt�ig, amin kereszt�l futva t�vozott.
Perdi visszament a lakoszt�lyba, ahol Sirius szerelme most �pp ruh�j�t pr�b�lta begombolni.
- Asszonyomnak igaza volt, Tappmancs t�l�lte, �s visszaj�tt �n�rt.
- Igen Perdi, �s b�r most m�g nem mehetek vele, de tudom, hogy elj�n majd az az id� is. Ez ad er�t.
Az asszony mosolygott, de szem�b�l k�nnyek patakzottak, ahogy bevetette az �gyat, majd �jra k�nyve mell� �lt az ablakhoz.
- Idehozn�d a napl�m? – fordult most man�j�hoz, aki b�lintott, majd az �gy mellett matatva, egy halv�ny barna k�nyvecsk�t adott a n� kez�be. Harry hitetlenkedve l�tta Griffend�l oroszl�nj�t a napl� elej�n.

Az asszony kinyitotta a k�nyvet, �s �rni kezdett. Harry nem l�thatta, hogy mit �rt, hiszen annak idej�n Perdi sem l�thatta. Tal�n egy �r�n �t is �rt, mikor v�gre befejezte, ekkor visszaadta a k�nyvet a man�nak, aki az �gyoldal�n�l kinyitott egy rejtekajt�t, �s beles�llyesztette a k�nyvet.

Az asszony felsikoltott, mikor kiv�g�dott a szobaajt�, �s egy magas f�rfi �llt az ajt�ban. Harry m�g j�l eml�kezett Avery von�saira, �gy nem volt neh�z felismerje.
- A te dr�gal�tos Blacked megsz�k�tt az Azkabanb�l! – ord�totta az asszonynak.
- T�n �gy gondolod, hogy �n sz�ktettem meg, hisz �vekkel ezel�tt elvetted a var�zsp�lc�mat, ha itt lenne n�lam, tal�n m�r akkor sem tudn�m haszn�lni. A h�zat �rizteted, �s engem is. Teh�t azon k�v�l, hogy e j� h�rt k�z�lted velem, nem �rtem, hogy mit v�rsz t�lem – Harry maga is meglep�d�tt az asszony harciass�g�n, nem gondolta volna, hogy �gy szembe mer sz�llni egy hal�lfal�val.
- Sz�val ez neked j� h�r – majd k�zelebb l�pve, tenyer�vel sz�jon v�gta az asszonyt.
- A lehet� legjobb – n�zett vissza r�, s k�zben let�r�lte sz�j�r�l a v�rt.
- Nagyon b�tor lett�l hirtelen, t�n tudsz valamit, amit �n nem? – �s m�r emelte is p�lc�j�t, s k�ldte a cruci�t feles�g�re. Az asszony a f�ldre zuhant, de nem jajgatott, ajk�ba harapott, �s n�m�n t�rt. Eg�sz teste r�zk�dott a f�jdalomt�l. Harry el akarta ford�tani a fej�t, de ekkor Perdi �rn�je el�ugrott, �s test�vel fogta fel az �tkot.

Avery k�romkodva szak�totta meg az �tkot, majd a man�ra k�ldte a tarol� �tkot, mire az a falnak rep�lt, �s onnan sz�pen lassan lecs�szott. Harry l�tta, hogy megs�r�lt, �s ny�ssz�g f�jdalm�ban. Avery most �jra feles�ge f�l� hajolt. Harry m�r v�rta az �jabb k�nz� �tkot, de meglepet�s�re, Avery egyszer�en legiliment�lta a f�ld�n fekv� n�t. Avery arca percr�l percre lett egyre d�h�sebb, majd ord�tva szak�totta meg a kapcsolatot.
- Itt j�rt! – �v�lt�tte, �s fel-al� kezdett j�rk�lni a szob�ban. Az asszony addig leveg��rt kapkodva fel�llt, �s kiegyenesedett, majd mosollyal a sz�ja sark�ban n�zte tombol� ur�t, aki minden d�h�t most a b�torokon t�lt�tte ki.
- Az a mocskos d�g itt j�rt, �s te odaadtad magad neki! – kiab�lt �jra. – M�r az eny�m vagy!
- Soha nem voltam a ti�d, �s ezt te is tudtad, mindig is �t szerettem, �s ezt nem veheted el t�lem – az asszony hangja g�nyos �s leereszked� lett. Harry csod�lkozva n�zett r�. Kezdett nagyon szimpatikus lenni neki a n�.
- Nem vehetem el? No majd megl�tjuk, amikor elkapj�k az aurorok, �s megkapja a cs�kot, az�rt amit el sem k�vetett, akkor is ilyen boldog leszel-e!?
- Nem fogj�k elkapni – az asszony hangja egyszer� t�nyt k�z�lt, �s evvel m�g jobban feld�h�tette Averyt.
- �, sz�val arra v�rsz, hogy visszaj�n �rted, �s megment a te dr�ga lovagod! H�t el kell, hogy keser�tselek, hogy soha nem fogsz megszabadulni t�lem!
- M�r nem b�nthatsz, tudom, hogy szabad, �s ez mindenn�l t�bbet jelent nekem. Jobban szeretem ann�l, minthogy arra k�rjem, hogy engem mentsen, nekem el�g, hogy � �l.
Az asszony farkasszemet n�zett f�rj�vel, aki m�r szinte d�h�ng�tt. Odal�pett feles�ge el�, �s az �gyra l�kte, majd t�pni kezdte r�la a ruh�t, de a n� nem tiltakozott, �gy egy id� ut�n abbahagyta.
- Te mocskos ribanc! – �s �jra sz�jon v�gta feles�g�t.
- T�gy amit akarsz a testemmel, de engem soha nem kaphatsz meg. �n �r�kk� Sirius� leszek, �s ha ebben az �letben nem is, de tal�n majd egyszer boldogok lesz�nk.

Az asszony az �gy sz�l�re �lt, majd lassan fel�llt, �s megigaz�totta a ruh�j�t. Elsz�ntan n�zett k�nz�j�ra, akinek szem�ben gyilkos v�gy gyulladt.
- A hal�l ut�n, azt mondod, h�t akkor ne v�rassuk sok�ig a tal�lkoz�st. �g�rem, min�l el�bb ut�nad k�ld�m! Adava Kedavra!

Harry az asszonyra kapta tekintet�t, �s m�g l�tta, ahogy elmosolyodik, majd hanyatt d�lt az �gyon. A sarokban a h�ziman� felvis�tott, �s asszony�hoz k�szott, majd lel�g� kez�be kapaszkodva s�rni kezdett. Harry m�g mindig az asszony sz�p arc�t n�zte, melyr�l most elt�nt a szomor�s�g. Annak az �g�retnek a mosoly�val halt meg, hogy v�gre szabad, s ha nem is most, de majd tal�lkozik szerelm�vel. �s sajnos Harry tudta, hogy nem kell sokat v�rnia a tal�lkoz�sra.

Averyre n�zett, aki mintha most �bredne egy r�m�lomb�l, el�bb p�lc�t tart� kez�re, majd a n�re n�zett. Harry l�tta, hogy v�ltozik az arc�n a d�h lassan f�jdalomm�. K�zelebb l�pett az �gyhoz, de m�g miel�tt el�rte volna t�rdre esett el�tte, �s kez�be temetve arc�t zokogni kezdett.

Ekkor hirtelen v�ltott a k�p. Egy kopors�t l�tott maga el�tt, melyen h�feh�r vir�gokb�l font koszor�k voltak. Avery �llt egy fiatal fi� v�ll�t simogatva, �s vigasztalta.
- Kisfiam, �g�rem, megtal�lom �desany�d gyilkos�t. Meg fog fizetni Sirius Black az�rt, mert orvul megt�madta, �s meg�lte az any�dat, �s az �n h�n szeretett feles�gemet. Ne s�rj fiam, �ltessen a bossz�.
Harry n�zte a fi� sz�p arc�t, aki anyj�t�l �r�k�lte fekete haj�t, �s fekete szem�t. A b�nat k�nnypatakokat csalt el� szem�b�l, de apja szavaira arca megkem�nyedett, �s harcias d�h v�ltotta fel a gy�szt. Harry l�tta, ahogy Perdi fej�t cs�v�lva n�zi a fiatal, tal�n 16 �ves fi�t.
Ekkor az eml�k v�get �rt, �s Harry �jra az irod�j�ban tal�lta mag�t. Sok�ig b�multa az ismeretlen r�n�kat a k�t�l sz�l�n, majd p�lc�j�val egy krist�ly fiol�ba t�lt�tte az eml�ket, �s zsebre v�gta.

Harry meg�llt a festm�nyek el�tt, �s a kisasztalk�ra tette a mereng�t.
- Sirius – sz�l�totta meg keresztapj�t, mik�zben az eml�ket belet�lt�tte a k�t�lba.
- Szia Harry, neked is sz�p j� napot – viccel�d�tt a k�rdezett.
- Mi�rt nem mes�lt�l soha r�la? – majd p�lc�j�val a mereng�re b�k�tt, ahonnan most kiemelkedett egy n�i alak.
- Dana – suttogta a f�rfi f�jdalmas tekintettel, majd Harryre n�zett -, tudod, mi van vele?
- Harry �jra a mereng�re szegezte p�lc�j�t, mire megjelent Avery is, ahogy kimondja az asszonyra a hal�los �tkot. Harry elford�totta a fej�t, nem akarta �jra v�gig n�zni a n� hal�l�t. �desanyj�ra n�zett, aki most sz�ja el� kapva kez�t felsikoltott, �s Jameshez b�jva zokogni kezdett. James szeme is k�nnyel telt meg, �s �tkarolta feles�g�t. Remus Lupin eddig a kanap� mellett �llt, de most a fotelj�be roskadt, �s tenyer�be temette arc�t. Harry l�tta, hogy mindannyiukat megviseli a n� hal�la. Ekkor hallotta meg a halk zokog�st.
Sirius Black a fotelban �lt, el�re h�tra d�l�ng�lt, mint aki nincs mag�n�l. V�g�l pedig zokogni kezdett, mint egy kisgyerek. Harry l�tta, hogy a t�bbi festm�nyr�l mindenki �tmegy Dumbledore festm�ny�re, �s most k�r�l �llj�k bar�tjukat, �s �t�lelve vigasztalj�k.
Harry elt�ntette a halott n� �rnyalakj�t, majd a mereng�t felkapva felment a szob�j�ba.

Egy kis id� ut�n kopog�sra riadt.
- Gyere be.
- Harry? – Ginny l�pett be a helys�gbe. – Harry tudod, hogy minden festm�ny alak s�r?
- Igen tudom, �n hoztam nekik a j� h�rt – sz�lt f�radtan.
- Valaki, akit ismerek? – k�rdezte a l�ny f�l�nken.
- Nem �n se ismertem, s�t, soha nem is hallottam r�la a mai napig. De �gy l�tszik, �k mind szerett�k, f�leg Sirius.
- Tonks azt mondta, egy l�ny, akit Sirius nagyon szeretett.
- Igen �gy t�nik.
- Mi a baj? – k�rdezte Ginny, mikor r�j�tt, hogy Harry nem az�rt mogorva, mert egy sz�m�ra ismeretlen n� halott.
- Nekem mi�rt nem mes�ltek r�la? Ha mind ennyire szerett�k, ha ennyire fontos volt Siriusnak, akkor nekem mi�rt nem mondott r�la soha semmit? – csak �gy �ml�ttek bel�le a szavak.
- F�lt�keny vagy, Harry Potter? – nevetett a l�ny.
- Ne bolondozz –dorg�lta Harry, de m�r a d�he el is p�rolgott.
- Mondd csak, te mikor akartad elmondani Teddynek, hogy �n voltam �leted els� nagy szerelme? – n�zett r� Ginny.
- Az lett�l volna? – k�rdezett vissza Harry.
- Sz�val, mikor akartad elmondani a keresztfiadnak? – tette fel �jra a k�rd�st.
- Nem hiszem, hogy valaha is besz�ltem volna neki r�lunk – adta meg mag�t Harry.
- Na ugye – b�logatott Ginny.
- Nem is tudtam, hogy ennyire val�diak tudnak lenni – kezdte Ginny -, �gy �rtem nem gondoltam volna, hogy ennyire emberiek az �rz�seik. Mintha itt lenn�nek vel�nk. Nekik is f�j, ha meghal valaki, �k is szeretnek m�g mindig, f�ltenek, �r�lnek. Mintha m�g �ln�nek.
- Nekem mindennap tudnak valami �jat mutatni, pedig m�r h�rom �ve itt l�gnak a falakon.
- Honnan szerezted �ket? – n�zett r� Ginny k�v�ncsian.
- Dumbledore festm�ny�t a miniszt�rium adom�nyozta nekem, �rdemeim elismer�se k�nt – h�zta el most egy fintorra a sz�j�t.
- �s a t�bbiek?
- Amikor Dumbledore festm�ny�t elhozta a fest�, megk�rdeztem t�le, hogy tudna-e ilyen k�pet festeni a sz�leimr�l is. El�sz�r r�luk k�rtem egy festm�nyt, majd amikor az elk�sz�lt, akkor Siriust �s Remus�kat is megfestettem vele. �gy nem volt olyan elhagyatott a h�z. N�ha nagyon kellemes t�rsas�g tudnak lenni. Persze az�rt Sirius mes�lhetett volna egy kicsit t�bbet mag�r�l.
- Neki is megvannak a maga f�j� titkai, mint mindegyik�nknek – s�hajtott a l�ny
- Mi�rt van az, hogy te olyan dolgokra tudsz r�vil�g�tani, amikre �n nem is gondoln�k? – fordult mos a l�nyhoz.
- Mert �n n� vagyok, �s mert a n�k, sokkal b�lcsebbek a f�rfiakn�l – j�tt a frapp�ns v�lasz, �s Harry �rezte, hogy ez a nap sem lesz m�r olyan rossz, mint amilyennek indult.
- Most megvigasztalt�l.
- Tudod, ma tal�lk�m lesz Jonathannal – hallotta a l�ny hangj�t. Furcsa m�d nem volt olyan r�miszt� �rz�s a tudat, hogy Ginny randizni fog, mint els�re v�rta volna. Elv�gre egy randi nem olyan v�szes dolog.
- Gratul�lok – �s m�g a hangja is el�g nyugodtnak siker�lt.
- Igen, csakhogy meg�g�rte az unokah�g�nak, hogy ma elviszi vacsor�zni, ma lesz a sz�linapja.
- K�ne egy negyedik? – Harry kutatva n�zte a l�nyt.
- Igen. V�llaln�d? R�d is r�d f�rne egy kis kikapcsol�d�s.
- Biztosan �r�lne egy s�ntik�l� partnernek. – h�zta el a sz�j�t.
- Te akkor is Harry Potter vagy, ha �ppen s�nt�tasz, vagy mindenkit elmarsz magad mell�l –oktatta a l�ny.
- Most a lelkembe g�zolt�l – viccel�d�tt. – Sz�val velem csak a h�rnevem miatt akarnak tal�lkozni a n�k.
- Ugyan, csak annyit tud, hogy Jonathan egy koll�g�ja vagy, semmi t�bbet.
- Rendben – adta meg mag�t. – A mai nap m�r �gy sem lehet rosszabb.
- Majd megl�tod, hogy milyen j�l fogunk sz�rakozni – pattant fel a l�ny.

Harry lement a nappaliba, �s a festm�nyek el�tt meg�llt. Siriust nem l�tta egyik k�pen se, de a t�bbiek mind a hely�k�n voltak.
- Hol van Sirius? – sz�l�totta meg �ket.
- Azt hiszem egy kis mag�nyra v�gyik most Harry – sz�lalt meg Remus.
- Ti is ismert�tek �t ugye?
- Igen, a Roxfortb�l – hallotta apja hangj�t.
- A bar�tn�m volt. Neki k�sz�nhetem, hogy v�g�l is egym�sra tal�ltunk ap�ddal – sz�lalt meg Lily is.
- Mi�rt nem hallottam r�la soha?
- Sirius miatt. Nagyon szerette, �s soha nem heverte ki az elveszt�s�t. �s tal�n mi sem.

Harry n�zte, ahogy anyja egy �jabb k�nnycseppet t�r�l ki szem�b�l, majd odab�jik apj�hoz. Annyi k�rd�se lett volna m�g, de l�tta rajtuk, hogy most nem faggathatja �ket, �gy ink�bb magukra hagyta a gy�szol� portr�kat, �s elindult, hogy felk�sz�lj�n az esti randira.


Harry �s Ginny az Abszol �tra hoppan�lt, onnan s�t�ltak tov�bb az eldugott kis vend�gl�ig. Harry botj�nak v�ge nagyokat koppant a macskak�ves utc�n. Ginny belekarolt, �s nevetg�lve besz�lgettek. �prilis volt, �s a nap melegen s�t�tt a b�m�szkod�kra, akik minduntalan megfordultak a vid�m p�r ut�n.

A vend�gl�, a Szel�d S�rk�nyok, el�g eldugott helyen volt, �gy csak azok t�rtek be, akik val�ban ideindultak. A t�rzsk�z�ns�g nem is akarta, hogy nevetg�l� csitrik, vagy alkohol m�morban t�velyg� m�gusok sz�llj�k meg a helyet. �gy volt t�k�letes, visszafogotts�g�val, �s meghitts�g�vel.
R�gt�n megpillantott�k Jonathant �s az unokatestv�r�t. Jonathan integetve �llt fel az asztalt�l, m�g a l�ny kiismerhetetlen pillant�sokkal n�zett v�gig rajtuk. Harrynek a l�ny tekintet�t�l fel�llt a h�t�n a sz�r. Legink�bb Narcissa Malfoyhoz tudta volna hasonl�tani, csak fekete haj� kiad�sban. No �s persze j� p�r �vvel fiatalabb is volt.

- Sziasztok – k�sz�nt r�juk Jonathan, �s el�z�kenyen kih�zta a sz�ket Ginnynek, aki helyet foglalt. – � itt, Ginny Weasley, ez a fess fiatalember, pedig a f�n�k�m, Harry Potter.
- Szia – �dv�z�lte bar�ts�gosan Ginny.
- Az unokah�gom, Laverna – folytatta a bemutat�st.
- �rvendek – hajtotta meg mag�t Harry is, majd helyet foglalt a k�t l�ny k�z�. A fekete haj� l�ny csak biccentett, de nem sz�lalt meg. �rdekl�dve j�rtatta szem�t Harry �s Ginny k�z�tt.
- Nagyon kellemes ez a hely – n�zett k�r�l Ginny.
- L�ttam m�r R�m�ban romantikusabb helyet is. Els� randinak nem el�g el�kel� – a l�ny hangja parancsol� volt, �s hat�rozott, mint aki megszokta, hogy engedelmeskednek neki.
- Nem vagyunk R�m�ban Laverna – n�zett r� Jonathan. – Harry, gy�gyul m�r a l�bad, Kingsley m�r nagyon hi�nyol minket. Azt mondta, nincs m�g egy olyan �t�s csapata, mint mi – fordult most Harry fel�.
- Musz�j most is dolgoznotok? – n�zett r�juk a l�ny. Harry �s Jonathan �sszen�zett, majd eg�sz m�s dolgokr�l kezdtek el besz�lgetni. Nemsok�ra kihozt�k a megrendelt �teleket, �s hozz� l�ttak az �nycsiklandoz� finoms�gok elfogyaszt�s�hoz.

- Ez isteni - �zlelgette Ginny a s�lt csirk�t. – Any�m nem f�z ilyen j�l.
- A te any�d f�z? – n�zett r� most Laverna. – �s mit csin�lnak a h�ziman�itok?
- Sok�ig nem volt r� p�nz�nk – r�ntotta meg a l�ny a v�ll�t -, azt�n pedig mindenki sz�pen elk�lt�z�tt otthonr�l, �gy m�r csak ap�val ketten maradtak. M�g unatkozik is, nemhogy man�kkal v�geztesse a munk�t otthon.
- Azt hiszem bele is �r�lne az unalomba – f�zte m�g hozz� Harry nevetve.
- De hiszen ez olyan megal�z�, Jonathan azt mondta, te is aranyv�r� vagy – lep�d�tt meg a l�ny.
- Nem sz�m�t a p�nz szempontj�b�l, hogy valaki aranyv�r�, vagy nem – n�zett r� Ginny elkomolyodva.
- Nem szabadott volna az �seidnek elpazarolni a csal�di vagyont, akkor nem lett volna ilyen probl�m�tok – n�zett Laverna len�z�en Ginnyre.
- Az �seim�rt nem v�llalhatok felel�ss�get, mint ahogy te sem. De nem hiszem, hogy joga lenne b�rkinek is kritiz�lni az �seimet – v�gott vissza Ginny.
- Azt hiszem, j�v� h�ten m�r j�v�k dolgozni, ma bent j�rtam az irod�ban, �s az asztalom tele van lez�ratlan akt�kkal – pr�b�lta elterelni a k�noss� v�lt besz�lget�st m�r ir�nyba Harry.
- Igen, az j� lesz – csatlakozott Jonathan is -, d�len megint felbukkant az a Marcus nevezet�, �ll�t�lag s�t�t m�gusokb�l, �s t�rv�nyen k�v�liekb�l toboroz maga k�r� sereget. Nem tudni, hogy honnan j�tt, de el�g p�nze van ahhoz, hogy gondot okozhasson nek�nk.
- M�r r�gen szigor�bban kellett volna betartatni a t�rv�nyeket – sz�lt bele Laverna, �s Harry �r�lt, hogy m�r nem Ginny csal�dja a t�ma. Tudta, Ginny k�pes volt napokig hadakozni b�tyjaival, �s anyj�val, de soha nem viselte el, ha valaki ak�rcsak sz�ban is b�ntotta �ket.

- Azt hiszem, az aurorjaink el�g szigor�ak – mosolygott Harry.
- Igen, az Azkaban �s a Stones soha nem kong az �ress�gt�l – vigyorgott Jonathan is.
- A Stones az, az �j b�rt�n, ahova a tolvajokat �s csal�kat viszik?- n�zett r�juk Ginny.
- Igen, �gy gondolt�k, hogy nem lehet minden b�n�rt ugyanazt a b�ntet�st kiszabni, �gy a kisebb v�ts�get elk�vet�ket nem k�ldt�k az Azkabanba, hanem l�trehozt�k nekik a Stones-t. – vil�gos�totta fel Jonathan.
- Ap�m mes�lte, hogy r�gebben is sokszor megkegyelmeztek b�n�s�knek. K�l�nben is, m�g az Azkaban sem lehet olyan sz�rny�, hisz voltak, akik megsz�ktek onnan. Mint p�ld�ul az a meg�talkodott Sirius Black is. Micsoda �rul�s. M�r az els� nap meg kellett volna kapja a dementor cs�kot, erre a hal�la ut�n m�g h�sk�nt is �nneplik.

Harry lerakta a vill�j�t, �s Jonathanra, majd a l�nyra n�zett. T�zig sz�molt mag�ban, majd ut�na sz�lalt meg.
- Sirius Black a keresztap�m volt.
- Val�ban? Micsoda botr�ny – kapta sz�ja el� kez�t Laverna -, el is hiszem, hogy sz�gyelled.
- Nem sz�gyellem, �rtatlanul �lt b�rt�nben. �s h�sk�nt halt meg – Harry �rezte, hogy egyre nehezebb uralkodnia a hangj�n.
- Ugyan, �s te ezt elhiszed, az ap�m mes�lte, hogy m�r gyerekk�nt is kil�gott a csal�db�l, �s hamar el is k�lt�z�tt otthonr�l. Ugyan milyen neveltet�st kaphatott volna az utc�n. No �s az, az iskolaigazgat�, aki akkoriban volt, valami Dumbledore, ap�m szerint egy v�n bolond volt. A szeretet erej�r�l �s az �sszetart�sr�l papolt, mik�zben a Nagy�r sereget toborzott. Ha nem lett�l volna te, Harry, m�r nem lenn�nek var�zsl�k sem.
- Sirius Black a keresztap�m volt, �s az ap�m�khoz k�lt�z�tt, Dumbledore professzor pedig a mentorom volt. �s ha az ap�d ilyenekkel t�mi a fejedet, akkor vagy s�t�t m�gus, amit majd kivizsg�lunk, vagy olyan ostoba, hogy egy b�lint�r is megirigyeln� – Harry halkan besz�lt, a fogai k�zt sz�rve a szavakat, de Laverna m�gis els�padt, mintha ord�tott volna vele. – Azt hiszem, m�ra eleget hallottuk a butas�gaidat.
- Ez arc�tlans�g – bukott ki a l�nyb�l, �s elv�r�s�dve felpattant. – Haza akarok menni Jonathan – fordult rokona fel�, aki megad�an fel�llt.
- A T�r�tt P�lc�ban megv�runk – s�gta Ginny a t�voz� f�rfi ut�n, aki visszafordulva m�g elsuttogott egy sajn�lomot.


Jonathan m�g azel�tt utol�rte �ket, hogy bel�ptek volna a b�rba. Szabadkozott, hogy �vek �ta nem tal�lkozott olasz rokon�val, �s nem gy�z�tt eln�z�st k�rni a t�rt�ntek�rt. Ginny m�r mosolyogva l�pett be a zs�folt, zen�t�l hangos helys�gbe. Harrynek is r�gt�n elsz�llt a rosszkedve, �s letelepedett egy b�rsz�kre. Botj�t l�bai k�z� vette, hogy nehogy elbotoljon benne valaki. A t�ncol�kat n�zte, mikor megsz�lalt m�g�tte egy b�rsonyos hang.
- Sz�p bot – Harry megfordult, �s egy csod�latosan k�k szemp�rba n�zett. Egy �r�kk�val�s�gnak t�n� pillanatig csak egym�st n�zt�k, majd a l�ny elnevette mag�t.
- Hello, Harry vagyok – fordult most m�r teljesen a l�ny fel�, �s a kez�t ny�jtotta.
- Szia, Kendra a nevem – mosolygott a l�ny.
- Csak egy kis munkahelyi baleset – intett botja fel�.
- Milyen munka az, ahonnan bicegve t�voznak a beosztottak? – �rdekl�d�tt a l�ny.
- Ha megh�vhatlak egy italra, akkor elmondom – hajolt k�zelebb Harry, �s orr�t megcsapta a l�ny barna haj�b�l �rad� kellemes illat. B�d�t� volt, �s Harry �gy �rezte, m�r meg�rte, hogy hagyta mag�t r�besz�lni, hogy maradjon m�g egy italra.
- Egy Bolond Boszi kokt�lt k�rn�k, ha lehet – nevetett a l�ny.
- Mindent lehet – sz�lt Harry, �s m�r intett is a pultosnak. M�g az italra v�rt, v�gig n�zett a l�nyon. F�lhossz� barna haj, k�k szemek, v�r�s telt ajkak, fitos orr, kacs� alkat, mindent figyelembe v�ve, igaz�n vonz� szem�lyis�g volt, de Harryt m�gis legink�bb a hangja fogta meg. L�gyan b�g� esti sz�lhez tudta legink�bb hasonl�tani, ami halkan duruzsol az ember f�l�be ny�ri est�ken. Nem szerette a v�kony hang�, ny�vog�s n�ket, ki nem �llhatta az affekt�kat, �s a h�ta bors�zott az aranyv�rt isten�t� tud�l�kosokt�l. De ez a l�ny egyiknek sem t�nt, legink�bb tal�n Hermion�hoz tudta volna hasonl�tani, ami nem is volt olyan rossz, hisz vele is nagyon j�l kij�tt, �s igaz�n tisztelte. Mikor meg�rkezett a kokt�l, a l�ny v�rakoz�an n�zett r�.
- Az �g�ret sz�p sz� – eml�keztette Harryt.
- Auror vagyok, �s te?
- Csak egy mezei k�nyvt�ros kisasszony – suttogta a l�ny, �gyelve r�, hogy m�s ne hallja.
- Sz�gyelled? – lep�d�tt meg a f�rfi.
- Nem, csak mindenkinek valami �rdekes munkahelye van, �n pedig eg�sz nap poros k�nyvek k�z�tt t�ssz�g�k – vont v�llat a l�ny. – L�tod, te is auror vagy, biztosan sok kalandban van r�szed.
- Tal�n ez�rt v�gyom nyugalomra – n�zett a l�nyra Harry.
- Akkor rossz helyre j�tt�l – mutatott k�rbe a l�ny, a hangos t�rsas�gra.
- Csak egy dupla randin voltam �n a t�ltel�k, de a l�ny m�r elmenek�lt – legyintett.
- No l�m, ilyen ijeszt� lenn�l? – �rdekl�d�tt.
- Csak, ha felb�sz�tenek, de az is ritk�n t�rt�nik meg.
- Olyankor mit tesznek az aurorok, amikor d�h�sek? – n�zett kiss� kac�ran Kendra.
- Azt hiszem, keresnek egy k�nyvt�ros kisasszonyt, hogy udvarolhassanak neki, �s elfelejts�k a mindennapi gondjaikat – t�rta sz�t a kez�t Harry.
- Nem rossz duma – nevetett most m�r a l�ny is.
- Sajnos, most csak besz�lget�ssel szolg�lhatok, a t�nctud�somat m�g egy ideig nem tudom megcsillogtatni – pillantott f�j�s l�b�ra -, de ha ez neked megfelel, kereshetn�nk egy asztalt.

A l�ny csak b�lintott, �s k�vette a s�ntik�l� Harryt egy t�volabbi boxhoz.

Harry Potter �vek �ta el�sz�r, j�l �rezte mag�t egy l�ny t�rsas�g�ban. Kendra igaz�n figyelemre m�lt� szem�lyis�g volt, s�t mint ut�bb, Ginny nagy nevethetn�kj�re kider�lt, fel sem ismerte a h�res Harry Pottert, de miut�n megtudta, hogy kivel is ismerkedett �ssze, azut�n sem viselkedett vele m�sk�pp. Ginnynek is tetszett a l�ny, j�kat nevetg�ltek egy�tt, �s b�r id�nk�nt k�rd�n n�zett Harryre, hogy l�ssa a f�rfinek is tetszik e a l�ny, be kellett vallja mag�nak, hogy b�rmennyire is szeretn�, nem tud hib�t tal�lni a l�nyban. Ha csak azt nem, hogy t�ls�gosan hasonl�tott Hermion�ra. L�that�an a l�nynak is tetszett a t�rsas�g, legf�k�ppen pedig Harry Potter.

Harry egy k�tszintes kis h�z el�tt �llt, melynek f�ldszintje egy k�nyvt�r volt. Az ablakok h�vogat�an �s�toztak, bar�ts�gos meleget sugallva a h�v�s �prilisi �jszak�ban �csorg� k�t fiatal fel�. A l�ny elindult a bej�rati ajt� fel�, �s Harry k�vette. Megv�rta, m�g kinyitja az ajt�t, �s fel� fordul. Gy�ny�r� k�k szemek n�ztek r�, k�v�ncsian. Vajon lesz el�g merszed? K�rdezt�k. �s Harrynek volt el�g mersze mag�hoz h�zta a l�nyt, �s megcs�kolta. Gyeng�den, �vatosan �rve az ajkakhoz, majd mikor az ajkak megny�ltak, b�trabban indult felfedez��tra. Hosszasan fedezte fel a sz�j minden apr� zegzug�t, a puha nyelvet, a h�feh�r fogakat, a cs�b�t� ajkakat. Csak percek m�lva engedte el a l�nyt, aki kipirosodott arccal, zih�lva n�zett r� egy pillanatig, majd megfordult, �s bel�pett az ajt�n. Harry mosolyogva intett b�cs�t, majd ell�pve az ajt�t�l, haza hoppan�lt.
Az emeletre fel�rve hallotta, hogy Ginny is meg�rkezett m�r, �s most a szob�j�ban z�r�g. Elk�pzelte, ahogy Jonathan is egy cs�kkal b�cs�zik Ginnyt�l, de elhessegette a k�pet, akarattal Kendr�ra terelte gondolatait, a n�re, aki, ha nem lenne Ginny, t�k�letes lenne.

Egyre t�bbsz�r szerveztek n�gyes randikat, �s mindig nagyon j�l �rezt�k magukat. Harry �s Ginny k�zt �jra bar�ti lett a viszony.
Kendr�t �s Jonathant nem lehetett nem kedvelni. Kendra maga volt a megtestes�lt szel�ds�g. Soha nem volt d�h�s senkire, �s soha nem k�romkodott. Mindenki fel� ny�lt volt �s �szinte. Harry megnyugtat�nak tal�lta a k�zels�g�t. Nem ajn�rozta a h�res Harry Pottert, de k�v�ncsi volt munk�j�ra, �let�re, �s Harrynek j�lesett ez a t�r�d�s.
Jonathant egy Gr�l lovag is megirigyelhette volna. Mindig makul�tlanul tiszta ruh�j�t, eleg�ns megjelen�s�t, v�laszt�kos modor�t. �jabbn�l �jabb �tletei t�madtak munka k�zben, �s sokszor suttogva adta el� Harrynek, hogy hov� is vigy�k aznap este a l�nyokat. A n�gyes lassan �sszer�z�dott, �s minden szabadidej�ket egy�tt t�lt�tt�k.

El�z�←…….→K�vetkez�