Ginny morcos volt, m�r harmadik napja nem tal�lkozott Harryvel. Siport�l megtudta, hogy a f�rfi sz�lt el�re, hogy el kell utaznia, de m�gis rosszul �rintette, hogy nem l�tja. Addig morfond�rozott, m�g eg�sz m�rges lett r�. Neki mi�rt nem sz�lt? Nem is �rdekli tal�n. Hisz megmondta, napokig nem fognak tal�lkozni, akkor meg mi�rt ilyen ideges. Tal�n m�st rem�lt? De mit? Hisz annak idej�n is, Harry minden ring� cs�p� ut�n megfordult az utc�n. Ez�rt is hagyta el. Mi v�ltozott, tal�n most is valamelyik cic�j�n�l alszik, hisz az a sok bikini, amit abban a fi�kban tal�lt, biztosan nem Hermion��.

Csal�dott volt, �s ahogy egyre t�bbet gondolkodott a dolgon, egyre ink�bb �rezte, hogy k�r volt rem�nykednie. Ha Harry Potter �gy, akkor � sem fogja mag�t visszafogni. Elv�gre nem �lhet itthon minden este, arra v�rva, h�tha beleszeret �lmai hercege, arr�l nem is besz�lve, hogy �lmai hercege egyszer m�r nem hogy bele, de ki is szeretett bel�le. Ezt m�r elpusk�zta. Nincs m�s megold�s, mint k�r�l n�zni, h�tha tal�l egy �j herceget. Vagy legal�bb egy hercegp�tl�t. Most azzal is be�rn�, csak ne kelljen mindig azokra a z�ld szemekre gondolni, a k�cos fekete f�rt�kre, a nevet� ajkakra, az er�s kezekre, �s arra a f�rfias illatra, mely belengi az eg�sz h�zat. Nagyot s�hajtott, majd felkapta t�sk�j�t, �s hat�rozott l�ptekkel t�vozott. Sipor fej�t cs�v�lva n�zett ut�na, miut�n bev�g�dott a bej�rati ajt�.

Harry m�r �tkozta koll�g�it, ami�rt addig nyaggatt�k, m�g v�g�l igent mondott, egy esti s�r�z�sre. M�r h�rom napja nem j�rt otthon, �s �gy �rezte, meg�r�l, ha nem l�thatja viszont Ginnyt. M�g egy apr� aj�nd�kot is hozott neki. De most itt �lt a T�r�tt P�lc�ban, �s arra ivott, hogy sikeresen elkapt�k azt a v�mp�r kl�nt, amelyik D�l-Angli�ban gar�zd�lkodott. K�t napjukba telt, mire r�juk akadtak, de meg�rte. Most pedig itt �l, �s m�r �rzi is a l�ngnyelv wisky j�t�kony hat�s�t.
Egyre gondtalanabb. S�t m�r �lmodozik is, hiszen Ginnyt l�tja t�ncolni. Megr�zta a fej�t, �s megd�rzs�lte szemeit, de a l�tom�s nem t�nt el, s�t, r�m�lomm� v�lt, mert Ginny �pp egy sz�ke f�rfival t�ncolt lass�t. Szinte azonnal kij�zanodott. Mi�rt pont itt? Hiszen annyi m�s hely van m�g a k�rny�ken, ahol a var�zsl�k �s boszork�k j�l �rezhetik magukat. Mi�rt pont ide kellett j�jj�n. M�r nem is akart haza menni, m�r semmit sem akart, csak m�g egy wiskyt.

Egy hajt�sra megitta, majd �jra a l�nyt kereste szem�vel. Az m�g mindig t�ncolt, s most a f�rfi keze fenek�re k�szott, de l�that�an ez �t nem zavarta.

- Harry Potter ugye? – t�r�tette mag�hoz egy ismeretlen hang. A l�ny barna volt �s mer�sz �lt�z�ke mindenre j� volt, csak arra nem, hogy eltakarja b�jait. Harry v�gig n�zett a l�nyon, mire az cs�cs�r�tett a sz�j�val, kidombor�totta melleit, majd szempill�it rebegtette. Harry r�mosolygott a l�nyra, majd a derek�ra fonva kez�t a t�ncparkettre h�zta. �k is lass�, andal�t� mozg�sba kezdtek. Harry �rezte, hogy a l�ny �gy�k�hoz nyomja altest�t, majd v�gyakozva simul hozz�, s h�t�t kezdi simogatni. Automatikusan viszonozta a kedvess�get, de oda sem figyelt, egyfolyt�ban Ginnyt figyelte.

Mikor a sz�ke levezette a l�nyt a t�ncparkettr�l, �s a h�ts�kij�rat fel� h�zta, Harryt el�nt�tte a d�h, �s partner�t sz� n�lk�l fak�pn�l hagyva k�vette �ket.
Egy sik�torba l�pett ki, szemetes kont�nerek, �sszet�rt sz�kek �s asztalok tett�k bizalmatlann� a helyet. Azonnal megpillantotta �ket. Ginny h�ttal a falhoz d�lve �llt, el�tte pedig a sz�ke, aki �pp a l�ny bl�za �s szokny�ja al� akart bejutni egyszerre.
Harry meg�llt egy kett�t�rt ajt� takar�s�ban, �s v�rt. Legsz�vesebben odament volna, �s darabokra szaggatja az illet�t, de tudta, azzal csak �rtana. Ginny soha nem toler�lta, a k�retlen megment�ket. �s egyel�re nem �gy n�zett ki, mint akinek ellen�re van a dolog.

Ginny �rezte, hogy egy k�z a mell�t markol�ssza, egy m�sik pedig egyre feljebb k�szik combj�n, mik�zben a f�rfi egyre a nyak�t cs�kolgatta, �s ny�gd�cselt. Kinyitotta a szem�t, �s egy b�zl� kuk�val n�zett farkas szemet. Mi a fen�t keres � itt? T�nyleg csak ennyi lenne, egy k�nnyen kaphat� szajha? Nem ez nem �, �s nem is lesz ilyen soha. Kezeit a f�rfi mellkas�nak fesz�tette, �s hirtelen ell�kte mag�t�l.
- Mi van cica? J�tszani akarsz? – n�zett r� k�d�s tekintettel udvarl�ja. De Ginny nem akart j�tszani, s�t semmit sem akart ett�l az alakt�l. P�lc�ja m�r a kez�ben volt, �s azt szegezte a szemben �ll�ra. Az, kez�t felemelve h�tr�lni kezdett, majd visszaindult a b�rba. M�g hallotta, hogy szitkok �z�n�t z�d�tja r�, majd elt�nt az ajt� m�g�tt. Megigaz�totta ruh�j�t, majd m�lyet s�hajtva haza hoppan�lt. M�rges volt. Mag�ra, Harryre, �s mindenkire, aki csak esz�be jutott. Semmi nem volt j�.

Mocskosnak �rezte mag�t. Legink�bb egy forr� f�rd�re v�gyott, hogy lemoshassa mag�r�l, m�g az eml�k�t is az elm�lt �r�nak. Gondolt egyet, �s egyenesen Harry f�rd�je fel� vette az ir�nyt. Ledob�lta mag�r�l a ruh�it, s a k�zben megtelt medenc�be csusszant. J�les� meleg fogta k�r�l, illatos habf�rd� b�d�totta el. �szni kezdett, hogy maga m�g�tt hagyja k�nz� gondolatait.

Harry m�g akkor is vigyorgott, mikor haza �rkezett. Tetszett neki, amit a sik�torban l�tott. Ginny m�gsem volt olyan k�nny�v�r�. �s milyen k�nnyed�n elb�nt avval a fics�rral. F�radtan dob�lta le ruh�it, �s a f�rd�be l�pett. No l�m, m�r megint biztosan Sipor var�zsolt neki forr� f�rd�t, n�ha nagyon meglepte a h�ziman� el�rel�t�sa. Soha nem �zent el�re, hogy mikor �r haza, m�gis mintha a man� tudta volna, akkorra k�sz�lt el a f�rd�, a vacsora.

Meztelen�l ereszkedett a v�zbe, �s �pp ellazult, amikor azt �rezte, hogy valami neki �tk�zik. Elkapta �s felr�ntotta a v�z fel�, hogy megtudja, mi zavarta meg lubickol�s�t, mikor a leveg��rt kapkod� Ginnyvel n�zett farkas szemet.
- Te itthon? – ny�gte a l�ny.
- Bocs, nem l�ttalak – engedte el, majd �nk�ntelen�l is a l�ny fedetlen melleire pillantott, s b�r tudta, hogy most kellene �riemberk�nt becsuknia a szem�t, m�gis k�ptelen volt r�.

Ginny k�vette Harry tekintet�t, majd k�t tenyer�vel takarta el melleit, �s h�tr�bb l�kte mag�t.
- Iz�, azt hittem, hogy nem j�ssz ma se haza, mindj�rt kimegyek. Elforduln�l?
- Maradj csak – tal�lta meg Harry a hangj�t. – csak �t percet k�rek, hogy kicsit ellazuljak, azt�n ti�d a medence. Addig maradsz, am�g csak szeretn�l. �n f�radt vagyok, megyek aludni. R�m f�r, csak j�l esik egy kicsit, egy v�mp�r �gy gondolta, hogy a h�tamon fog szteppelni tanulni – s f�radtan megmozgatta v�llait, majd h�tat ford�tva a l�nynak a medence sz�l�re k�ny�k�lt, �s kezeire tette �ll�t.
- Hadd seg�tsek – hallotta a l�ny hangj�t, �s m�r �rezte is, ahogy apr�, de hat�rozott ujjak massz�rozni kezdik v�llait, nyak�t, v�gig zongor�zz�k gerinc�t, �s derek�t is megnyomkodj�k. Behunyt szemmel �lvezte a k�nyeztet�st.

- Harry! Harry, �bredj – hallotta a l�ny hangj�t, a h�ta m�g�l. – Ink�bb menj aludni, elaludt�l, m�g a v�g�n megfulladsz itt nekem.

Harry megfordult, �s a l�nyt l�tta, ahogy mellkasa el�tt �sszevont karral h�tr�l t�le.
- K�sz a k�nyeztet�st – majd v�laszt sem v�rva kiugrott a partra.

Ginny azt hitte rosszul l�t, Harry Potter anyasz�lt meztelen�l egy ugr�ssal elhagyta a medenc�t, majd els�t�lt a t�r�lk�z� tart�ig, �s ott v�gre maga k�r� tekert egy f�rd�leped�t. Ginny arc�t el�nt�tte a p�r a f�rfi l�tv�ny�t�l, de mire elfordulhatott volna, m�r kil�pett a f�rd�b�l. Mindig is karcs� �s izmos volt a f�rfi teste, de az �vek csak szebb�tettek rajta. Annak idej�n csak egy j� alak� fi� volt, de most ez a Harry, egy t�k�letes test� f�rfi lett. Egy Adonisz. Ginny fant�zi�ja elkalandozott, vajon most is olyan j�l cs�kol, vagy az�ta tal�n m�g abban is fejl�d�tt, hiszen nem lenne meglep�, gyakorolt �ppen eleget, ahogy hallotta. A szex mindig csod�latos volt vele, de most m�r el tudott k�pzelni m�g vadabb �s �rj�t�bb szeretkez�seket is a f�rfival. �rezte, hogy a fant�zi�l�s hat�s�ra fellobban benne a v�gy, �gy gyorsan neki �llt hosszakat �szni, a medence hossz�ban. M�r vagy tizedszer �szta �t, mire sz�vver�se �jra norm�l �temben zakatolt. Ha ilyen hat�ssal van r� a f�rfi l�tv�nya, vajon milyen lenne, ha nem csak n�zhetn�. Gyorsan neki �llt m�g egy hossznak, m�g miel�tt �jra hatalm�ba ker�ti test�t a v�gy, hogy r�t�rje az ajt�t h�zigazd�j�ra, �s ki�lje rajta minden piszkos fant�zi�j�t.


Pr�b�lt min�l kisebb zajt csapni, b�r tudta, hogy �gy sem tudna elrejt�zni. T�l j� a szagl�suk �s a hall�suk. S�r� bokrokat, �s aggasty�n kor� f�kat ker�lgetett, a m�rciusi napf�ny �tsz�r�d�tt a csupasz �gak k�z�tt, de m�g nem volt olyan er�s, hogy el�zze a hideget. Ha nem is f�zott, de nem volt �ppen melege. M�r l�tta a tiszt�st. Lass�tott, hogy jobban k�r�l tudjon k�mlelni, nem l�tott senkit, �s semmit, de tudta, ez nem jelenti azt, hogy nem s�t�l csapd�ba. Kingsley �va intette a tal�lkoz�t�l, de � nem b�rt nemet mondani. Hiszen senki nem ismerhette azt a nevet, hacsak nem �llt k�zel a tulajdonos�hoz. Harry t�l k�v�ncsi volt ahhoz, hogy hagyja veszni az inform�ci�t, amit ez a tal�lkoz� ny�jthatott neki.

Ki�rt a tiszt�sra, �s k�rbefordult. A d�lut�ni nap ez�st�s ragyog�ssal vonta be a hideg t�jat, bokrok, f�k, �s egy karcs� alak. Nem tudta, hogy v�gig ott �llt, a mellett a fa mellett, vagy csak most �rkezett. Az asszony egy csomagot rakott a fa mell�, majd k�zeledett. Harry �nk�ntelen�l is hozz��rt ujjbegy�vel a combj�n l�v� rejtett zsebhez, mely p�lc�j�t rejtette. Mindig k�zn�l volt, �s Mordonnak sem kellett volna f�ltenie Harry f�l h�ts�j�t, persze ha m�g �lne.

Harry az asszonyt figyelte. Tal�n harminc �ves lehetett, de arca hat�rtalan szomor�s�got �s f�lelmet �rult el. Meg�llt a mez� k�zep�n, �s bev�rta a n�t, aki minduntalan k�rbe pillantgatott.
- Harry Potter? – �llt meg el�tte v�g�l.
- Maga k�ldte a levelet? – Harry f�rk�szve n�zte az asszonyt. – Honnan ismerte �t?
- V�rfarkas vagyok �n is. Megmentettem az �let�t t�bbsz�r is – v�laszolt az, majd h�tran�zett a csomag fel�, amit a fa t�v�ben hagyott.
- � mondta, ha egyszer bajba ker�l�k, keressem Harry Pottert, �s mondjam, hogy Holds�p bar�tja vagyok.
- Azt mondta, hogy inform�ci�i vannak egy t�mad�sr�l.

Harry az asszony arc�t figyelte, de k�zben nem vette le szem�t a k�rnyezet�r�l sem. Tudta, hogy nem minden v�rfarkas gonosz, �s m�g nem is volt telihold, de akkor sem tudott megb�zni senkiben.
- Igen, de k�rek �rte valamit cser�be – az asszony hangja t�tova volt, �s szinte k�ny�rg�. Harry megsajn�lta. Hiszen Remus nem mondta el senkinek a Tekerg� korabeli becenev�t, csak nekik. Vajon ez az asszony mivel szolg�lt r� a bizalm�ra?
- Hallgatom.
- El akarok t�nni, �s farkas�l� f�zetet akarok minden holdt�lt�re. Nem akarok senkit b�ntani. �s azt sem akarom, hogy engem b�ntsanak, nem akarom, hogy r�m tal�ljanak.
- Ezzel nem lesz gond, de cser�be tudni akarok mindent. Honnan ismerte Remus Lupint?
Az asszony egy nagyot s�hajtott, majd belekezdett.

- A sz�leim dacoltak Voldemorttal, �s � meg�lte �ket, engem pedig Greybacknek adott. � nem �lt meg, hanem a feles�g�v� tett. �vekig tartott bez�rva. Csak teliholdkor engedett ki. Azt�n fiam sz�letett t�le, �s att�l kezdve nagyobb szabads�got kaptam. Tudta, hogy a fiam n�lk�l nem menn�k el. Sokszor l�ttam Remust a t�bbiekkel besz�lgetni. � annyira m�s volt, nem volt vad, nyugodt megfontolt, b�lcs volt. De Greyback r�j�tt, hogy s�ntik�l valamiben, � azt hitte, hogy a hely�re p�ly�zik, ez�rt megt�madta. Term�szetesen Lupin vesztett. Egy folyos�n tal�ltam r� sebes�lten. Napokig gy�gy�tottam. Att�l kezdve bar�tok lett�nk. Nekem � t�bb is, de tudtam, hogy neki van valaki m�s. �gy be�rtem a bar�ts�g�val. Amikor utolj�ra l�ttam, figyelmeztetett, hogy k�sz�l valami, �s hogy t�njek el a fiammal egy�tt, de tal�n Greyback is megsejthetett valamit, mert �riztetett minket. Azt�n a h�bor� v�get �rt, �s Greyback nem t�rt vissza. – az asszony nagyot s�hajtott, majd egy k�nnycseppet t�r�lt le a szeme sark�b�l. – visszat�rtek viszont a t�bbiek. Egy �j f�n�kkel, aki �gy gondolta, hogy a fiam vesz�lyt jelenthet az � sz�m�ra. M�g csak k�t �ves volt – az asszony hangja elcsuklott, �s Harry m�g elk�pzelni sem akarta, hogy mit �lhetett �t. – Az �j vez�r r�m is ig�nyt tartott, �jra fogoly lettem. Most pedig sz�letett egy l�nyom. De most nem vagyok hajland� megv�rni egy �jabb hatalom�tad�st. M�g egyszer nem �ln�m t�l. Nem hagyom – �jra a kis csomag fel� n�zett, majd Harryhez fordult -, seg�tek, ha maga is seg�t nek�nk.

Harry a fa t�v�ben l�v� csomagra n�zett, majd ism�t a n�re.
- Menj�nk.
Az asszony visszat�rt a gyermekkel a kez�ben, melyet meleg rongyokba csomagoltak. Harry n�zte az alig p�r h�napos kisl�nyt. Egyfolyt�ban Teddy j�rt az esz�ben, �s hogy seg�tenie kell ezen az asszonyon. �t�lelte az any�t �s a l�ny�t, majd hoppan�lt a miniszt�riumba.

A kisl�ny tiszta ruh�ban aludt egy kis�gyban. M�g nem mart�k meg, Harry nem is �rtette, hogy k�pesek ilyen vadak lenni ezek a var�zsl�k, mikor �tv�ltoznak. De azt m�r megtanulta r�luk, hogy a saj�t gyerekeiket soha nem marj�k meg. Mikor a gyerek bet�lti az �t�dik �let�v�t, a vezet� el� viszik, aki megharapja, �s ezzel csatlakozik a csord�hoz.
Az asszony h�l�san n�zett a f�rfira, majd mes�lni kezdett, egy iskolai szalagavat�r�l, melyet a muglik pechj�kre �ppen telihold idej�re szerveztek. Pontos helyet, id�pontot adott meg, �s Harry tudta, D�hlia, mert �gy h�vt�k, nem hazudik.

Ginny nem is tal�lkozott Harryvel eg�sz h�ten, b�r cs�t�rt�k este a f�rfit hallotta este t�z k�r�l megj�nni, de mire a konyh�ba �rt, az m�r elt�nt. Sipor pedig nem volt hajland� felvil�gos�t�st adni gazd�j�nak holl�t�r�l. Ginny lassan hozz�szokott, hogy est�nk�nt elj�r otthonr�l. Volt egy kis b�r az Abszol �ton, ahova sok fiatal j�rt, a zene is j� volt, �s a hely is nyugodt �s biztons�gos hangulatot �rasztott. Ginny egyre t�bbsz�r t�lt�tte ott az est�ket.
Most is itt �lt a b�rpultn�l, �s egy cherryt kortyolgatott.
- Szia – a f�rfi, aki lehuppant mell� minden k�nt�rfalaz�s n�lk�l besz�lni kezdett -, t�bbsz�r l�ttalak m�r itt, �s nagyon tetszel nekem. �s erre sajnos r�j�ttek a koll�g�im is, mert addig hecceltek, hogy nem merlek megsz�l�tani, m�g v�g�l beadtam a derekam. Sz�val, Jonathan vagyok.

Ginny szem�ld�k�t felh�zva n�zett a f�rfira, majd elmosolyodott. Egyszer�en olyan �des volt ez a fick� a nagy barna kutya szemeivel, a barna haj�val, ami tal�n egy kicsit m�g g�nd�r�d�tt is. Tal�n egy kicsit mintha Siriusra hasonl�tana – gondolta.
A f�rfi h�trafordult, �s egy t�rsas�gnyi f�rfi fel� fordulva sz�tt�rta a kez�t. Ginny k�vette pillant�s�t, �s ekkor fedezte fel az egyenruh�s f�rfiakat.
- Aurorok vagytok? – n�zett Jonathanra.
- Igen a legjobbak. �pp holnap indulunk egy �j vesz�lyes k�ldet�sre, de ma m�g kiengedj�k a g�zt. Nem csatlakozol hozz�nk?
- Mit sz�ln�nak az emberek, ha ennyi f�rfi mell� �ln�k le? – nevetett Ginny.
- Csak irigyeln�nek, hogy ilyen biztons�gban vagy. Mi vagyunk az elit csapat. – h�zta ki mag�t a f�rfi, majd fel�llt, �s az asztalukhoz k�s�rte a l�nyt. Ginny nem is pr�b�lkozott, hogy els�re megjegyezze a neveiket, pedig mind nagyon bar�ts�gos, �s j�k�p� volt. �s mind nagyon fiatal.
- Olyan fiataloknak t�nt�k – szaladt ki a sz�j�n.
- Bizony, de a vezet�nk nem kezd ak�rkivel, csak a legjobbak ker�lhetnek be a csapat�ba. T�bb mint sz�z jelentkez� k�z�l v�lasztotta ki azt a harminc embert, akivel dolgozik.
- Akkor biztosan olyasmi, mint amilyen Mordon volt – kuncogott Ginny.
- Te ismerted Mordont? – n�zett r� egy Samuel nevezet�.
- Igen, azt hiszem p�rszor megmentette az �letemet. Akkoriban nem volt t�l biztons�gos a Roxfort.
- Te is ott volt�l? A csat�ban? – n�zett r� egy tejf�l sz�ke.
- Igen, �s el�tte is sok mindenben benne voltam, de ez r�g volt, t�n igaz se volt. De nem eml�kszem r�tok a Roxfortb�l, honnan j�ttetek?
- Mi vagyunk a francia csapat – h�zta ki mag�t Jonathan – Harry egyik tal�lm�nya, hogy a bar�tokat egy csapatba gy�jti. Azt mondja, hogy a bar�tod ir�nt �rzett felel�ss�g meggondoltabb� tesz.
- Igaza is van – kontr�zott egy m�sik sz�ke.
- Harry Potter a felettesetek? – kapott �szbe Ginny most.
- Igen, tal�n ismered is �t l�t�sb�l, ha te is a roxfortba j�rt�l? – k�rdezte a fekete haj� fi�, aki eddig sz�tlanul �lt.
- Igen, l�t�sb�l – mondta Ginny, �s lassan elment a kedve. – Most mennem kell, ne haragudjatok, m�r �gy is t�l sok�ig maradtam.
- Haza k�s�rhetlek? – �llt fel Jonathan.
- Nem, azt hiszem a f�n�k�d nem �r�lne neki – majd megfordult, �s fak�pn�l hagyta a meglepett aurorokat.

Harry az iskola l�pcs�j�n �lt, egy furcsa mint�j� szobor m�g�tt, m�r k�t �r�ja. V�gig n�zte, ahogy �lt�ny�s 17 �ves fi�k, �s b�li ruh�s l�nyok �rkeznek izgatottan besz�lgetve, majd a bej�rati ajt�n kereszt�l elt�nnek. Harrynek musz�j volt eg�sz maga al� gy�rnie l�thatatlann� t�v� k�peny�t, amikor m�r a harmadik csoport di�k taposott r�. F�ltette a k�penyt, apja hagyat�k�t. �s k�l�nben is hi�nyozna az ilyen, �s ehhez hasonl� akci�kban, mint amilyen a mai is.

Lassan elfogytak a di�kok, �s a bentr�l kisz�r�d� zsivajb�l tudta, hogy elkezd�d�tt a szalagavat�. Aurorjai ott lapultak az iskola fala k�r�l. Csendben, t�relmesen v�rakoztak, nem siettek sehova. Csak v�rniuk kellett. A nap lebukott a szemk�zti dombok m�g�tt, �s aranyba vonta a t�jat. Harry tal�n m�g meg is csod�lta volna a napsugarakban f�rd� h�ztet�ket, ha nem figyel fel mozg�sra a szemk�zti j�tsz�t�ren. Nem is a j�tsz�t�ren, hanem a m�g�tte megh�z�d� erd� sz�l�n kezdtek mozgol�dni g�rnyedt alakok. Harry tudta, a hold m�r k�t �r�ja fent volt, a v�rfarkasok csak a megfelel� id�pontra v�rtak. Most, hogy s�t�tedett, �s az �sszes gyerek a b�lteremben volt, elj�tt a kedvez� pillanat.

Harry kih�zta p�lc�j�t a zseb�b�l, �s hanyagul l�b�lni kezdte a l�thatatlann� t�v� k�peny alatt. Nem f�lt. Ha meg is marj�k, bevett�k mind az ellenszert, �gy ezen a holdt�lt�n nem fert�z�dhetnek meg. B�r nem sz�vesen gondolt vissza arra az alkalomra, mikor megmart�k. Nem a harap�s volt elviselhetetlen, hanem a f�jdalom, ami napokra led�nt�tte a l�b�r�l. A szervezete �s az ellenszer v�g�l legy�zte a v�rust, de Harry nem k�v�nta mag�nak m�g egyszer.

Vagy harminc v�rfarkas k�zeledett a bej�rat fel�, jobbra-balra tekintgettek, de nem a t�mad�st�l tartva, ink�bb zs�km�nyra �hesen. L�tta ny�lt�l cs�p�g� pof�jukat, v�r�s v�rben forg� szem�ket, �s elmosolyodott. Fel�llt, �s el�r�bb l�pett, m�g mindig a k�peny takar�s�ban. V�rt, tudta nincs egyed�l, h�rom csapata v�rja a jel�t. Egy r�nt�ssal lekapta k�peny�t, minek hat�s�ra l�that�v� lett, de ugyan azzal a mozdulattal zseb�be is gy�rte, majd az �rkez�kre mosolyogva felemelte p�lc�j�t, �s t�madott. H�tr�ltat� �rt�sa egyb�l k�t besti�t is elr�p�tett, de � m�g nem fejezte be. Egym�s ut�n sz�rta a k�b�t� �s h�tr�ltat� �tkokat. Az iskola oldala ment�n el�bukkantak aurorjai, akik most szint�n bekapcsol�dtak a k�zdelembe. A szemk�zti h�zak fel�l, pedig szint�n aurorok rohantak fel�j�k, hogy az elk�b�tott farkasokat megk�t�zz�k, �s azonnal az Azkabanba k�ldj�k. Nem adhattak nekik es�lyt, hogy magukhoz t�rve �jra be�lljanak harcolni.

Harry nem h�tr�lt, b�r a v�rfarkasok legink�bb �t t�madt�k. Tal�n �gy gondolt�k, hogy � az, aki igaz�b�l k�z�j�k, �s a pr�da k�z�tt �llt. M�r vagy h�rom fek�dt a l�bain�l, mikor megl�tta a falka vezet�j�t. Nem t�r�dve a t�bbivel, fel� indult. �rezte, hogy l�ba elakad valamiben, de csak akkor vette �szre, hogy az egyik belemar v�dlij�ba, mikor lepillantott. Szitkoz�dva k�b�totta el fogva tart�j�t, �s m�ris a nagydarab v�rfarkas fel� vette az ir�nyt.

Harry kiss� ironikusnak tartotta a helyzetet, hogy most �pp egy farkasemberrel n�z farkasszemet, de nem volt ideje ezen tanakodni, mivel ellenfele �pp t�madott. Az utols� pillanatban l�pett oldalra, de p�lc�j�val m�g bevitt egy tal�latot. Tudta, hogy eltal�lta �tka a t�mad�t, de az mintha mi sem t�rt�nt volna, fel�llt �s �jra t�madott. Harry �rezte, hogy egyre jobban l�ktet a l�ba, ez�rt min�l el�bb le akarta z�rni a p�rbajt. Az iskola fel� tekintve azt is �szrevette, hogy csapata lassan maga al� gy�ri az ellent.

Pajzsot h�zott maga el�, �s v�rta az �jabb t�mad�st, amire nem is kellett sok�ig v�rnia. A bestia �jra megindult, hogy r�vesse mag�t, de Harry el�tt megt�rt a lend�let, �s a pajzsr�l visszapattanva elter�lt a f�ld�n. Harry egym�s ut�n t�bbsz�r is r�k�ldte a k�b�t� �tkot, majd m�gikus k�telekkel megk�t�zte. A v�rfarkas szabadulni pr�b�lt, �s ny�sz�tett f�jdalm�ban.
- Ennek a tr�kknek mindig bed�lt�k – magasodott az �llat f�l� Harry, �s elmosolyodott. Egy p�ccint�ssel az Azkabanba k�ldte fogly�t, majd csapata ut�n n�zett.

Ginny �pp a kanap�n �lve olvasott, amikor kiv�g�dott a bej�rati ajt�, �s csoszog� koppan� hangokat hallott. Letette a k�nyvet, �s az el�szoba fel� indult, kez�ben a p�lc�j�val. Mindenre felk�sz�lt, csak erre a l�tv�nyra nem. Egy auror t�mogatta haza Harryt, akir�l patakokban folyt a v�z, �s l�bsz�r�r�l v�resen cafatokban l�gott a nadr�g.
- Harry? – ugrott a f�rfihoz, hogy megt�massza a m�sik oldalr�l is az al�lt f�rfit.
- Te? – hallotta az ismer�s hangot. Csak most pillantott a m�sikra, aki nem volt m�s, mint a b�rban megismert f�rfi.
- Jonathan? – Ginny elpirult, majd �jra Harry fel� fordult. – Mi t�rt�nt?
- Egy v�rfarkas – v�laszolta az, s mikor l�tta a l�ny s�padt�s�g�t, gyorsan hozz� tette. – Ne agg�dj, bevette az ellenszert, nem fog �tv�ltozni, csak p�r napig beteg lesz, de Sipor tudja, mi a dolga.
- M�r volt m�skor is ilyen? – n�zett r� elh�lve Ginny, mik�zben felt�mogatt�k Harryt az emeletre.
- Igen tavaly. Akkor is Sipor �polta. Nem hajland� a mung�ba menni.

Nagyot ny�gve fektett�k Harry �jult test�t az �gy�ra. Sipor m�r ott �llt, b�jitalokkal megrakott t�lc�val a kez�ben. Ginny csak n�zte Harry izzadt arc�t, �s legsz�vesebben els�rta volna mag�t. Sipor k�zben ell�tta a sebet, kitiszt�totta, majd egy feh�res ken�ccsel bekente. Ginny ler�ngatta Harry �tital�rj�t, �s mocskos ing�t, majd a nadr�got is seg�tett leh�mozni Sipornak.
- Akkor �n majd k�s�bb m�g ben�zek – hallotta az auror hangj�t, de nem is figyelt r�. Csak a beteg f�rfi j�rt a fej�ben, hogy min�l hamarabb ell�ss�k. Sipor seg�ts�g�vel l�zcsillap�t�, �s v�rtiszt�t� b�jitalokat itattak vele, de m�g �gy is vacogott a l�zt�l. Ginny idegesen t�r�lgette Harry arc�t egy nedves ronggyal.
- Biztos, hogy nem lesz baja? Nem t�l magas a l�za? – n�zett az �reg h�ziman�ra, de az csak a fej�t cs�v�lta.
- Ez volt a m�ltkor is. Magas volt a l�za �t napig. Azt�n egy h�tig s�ntik�lt, �s ut�na �jra ment dolgozni. Ez �gy van rendj�n. �gy v�dekezik a szervezete. A l�z meg�li a v�rust. Kell a l�z.

Sipor nem sz�lt t�bbet, �s Ginny nem akarta faggatni. �t nap? De hiszen az nagyon sok.

Eg�sz �jjel vele maradt, l�z�lmok k�nozt�k a f�rfit, akit sokszor csak egy�ttes er�vel tudtak lefogni. Hol a hideg r�zta, �s m�g a foga is vacogott, hol patakokban folyt r�la az izzadts�g. Mikor Sipor hajnalban lement a konyh�ba �jabb adag v�rtiszt�t�t f�zni, Ginny els�rta mag�t. Harry vacogott a paplan �s a pl�dek alatt, �s � olyan tehetetlennek �rezte mag�t. Megfogta a f�rfi kez�t, �s megpr�b�lta kez�nek meleg�vel felmeleg�teni. Harry �sszekuporodott, �s Ginny kez�t az arc�hoz szor�tva didergett. Ginny gondolt egyet, �s a f�rfi mell� b�jt, �tkarolta, hogy test�vel meleg�tse. Harry mint egy gyermek b�jt hozz�, s Ginny arc�n k�nnyek csorogtak v�gig, mikor meghallotta a f�rfi suttog�s�t.
- Anya.

Ginny addig �lelte a f�rfit, m�g annak elm�lt remeg�se, �s nyugodt m�ly �lomba nem zuhant. Arra �bredt, hogy Sipor r�ngatja a karj�t, hogy elk�sz�lt a f�zet, �s seg�tsen beadni Harrynek. Ginny meglepetten vette �szre, hogy m�r magasan j�r a nap az �gen. Harry most �jra l�zas volt, �gy Ginny megint csak izzadt test�t kezdte h�s�teni. Sipor megint mag�ra hagyta. Lassan t�r�lgette v�gig a f�rfi mellkas�t a nedves ruhadarabbal, �s elsz�rnyedve l�tta, mennyi �jabb heget szerzett be a f�rfi. Ujj�t lassan v�gig h�zta egy hosszabb hegen, mely a f�rfi bal melle f�l�tt h�z�dott. Puha volt, szinte nem is �rzett k�l�nbs�get, de m�gis ott volt.
- Vajon kivel harcolt�l? M�r megint kit mentett�l meg Harry Potter? – n�zett mosolyogva a l�zt�l felhev�lt test� f�rfira.

Ginny elsz�rnyedve figyelte, ahogy Sipor k�t�st cser�l Harry l�b�n. Egy nagydarab h�s hi�nyzott, �s fog nyomok is voltak. Ginny el tudta k�pzelni, hogy mi is t�rt�nt val�j�ban. Szinte l�tta maga el�tt a v�rfarkast, ahogy a l�b�ba harap. Megborzongott a gondolatra. M�g j�, hogy van m�r ellenszer – gondolta.

Harry arra �bredt, hogy nagyon f�zik, hallotta, amint a fogai �sszekoccannak. Kinyitotta a szem�t, �s csal�dottan vette tudom�sul, hogy �jszaka van. Nem val�sz�n�, hogy Sipor itt virrasztana mellette, � pedig �gy �rezte, menten kisz�rad. Nyelni sem b�rt, nem hogy Sipor�rt ki�ltani. Fel akart kelni, de ny�gve visszahanyatlott p�rn�j�ra, test�be, de f�leg l�b�ba ismer�s f�jdalom has�tott. M�r mindenre eml�kezett. Az iskol�ra, a v�rfarkasokra. De ekkor valami megmozdult a f�lhom�lyban. Szem�veg n�lk�l nem l�tta tiszt�n, de ekkor meg�rezte a kezet a homlok�n. Behunyta a szem�t.
- Harry, te megint kih�lt�l – hallotta Ginny hangj�t. Olyan kellemes meleg volt a keze, �s puha gyeng�d az �rint�se.

Legnagyobb meglepet�s�re Ginny egyszer�en felhajtotta a takar�t, �s mell� b�jt. �rezte, ahogy a meleg test hozz� b�jik, majd a karok �t�lelik, �s � akaratlanul is a l�nyhoz h�z�dott, �s vissza�lelte. Nem akarta, hogy a l�ny tudja, hogy fel�bredt, valahol sejtette, hogy ha �bren lenne, akkor nem kapna ilyen k�nyeztet�st. �gy ink�bb behunyt szemmel �lvezte a l�ny test�nek k�zels�g�t, m�g �jra m�ly �lomba nem zuhant.

Mikor �jra fel�bredt Ginny m�r sehol sem volt, a nap bes�t�tt az ablakon, �s � m�g mindig szomjas volt. Lassan feltorn�zta mag�t k�t k�ny�k�re, majd miut�n az �sszes csillag kipukkadt, ami a szeme el�tt t�ncolt, ny�gve fel�lt. A l�ba irt�zatosan f�jt. Ut�lta a f�jdalmat, mindig d�h�s �s morg�s lett t�le. Most is �rezte, ahogy harag sz�llja meg, legsz�vesebben meg�tkozta volna a saj�t l�b�t, ami�rt ellene fordul, �s �gy sajog. Fel�llt, majd az ajt�hoz s�t�lt. Amint kinyitotta, r�gt�n meghallotta a nevetg�l� hangokat. Megt�masztotta homlok�t az ajt�f�lf�nak, majd mikor v�get �rt az �jabb sz�d�l�s roham, elindult a l�pcs�n lefel�.

- T�nyleg mindenki Harryt okolta, hogy milyenek voltatok ti akkoriban a Roxfortban – nevetett fel Jonathan.
- Az�rt nem mindenki, a bar�tai mellette �lltak, de rajtunk k�v�l mindenki azt hitte, hogy � Maldek�r utols� �l� lesz�rmazottja – hallotta Ginny kacag�s�t.
- Csoda, hogy egy ilyen gy�ny�r� l�ny mellett volt ideje megmenteni a vil�got. �n lehet, hogy ink�bb t�ged v�lasztottalak volna. Hogy lehet, hogy a mai napig csak a bar�tj�nak tart? Lehet, hogy �j szem�veg k�ne a mi Harrynknek?

Harry felismerte Jonathan hangj�t, �s most d�h �nt�tte el. Hogy mer�szeli egy�ltal�n, hogy meg�t�lje �t, egy�ltal�n hogy mer Ginnyvel ilyen ny�ltan fl�rt�lni. M�g nem halt meg, �s Ginny nem lesz Jonathan�, m�g akkor sem, ha saj�t kez�leg kell meg�tkozza �ket.

- Ugyan, akkor mindenkinek m�s baja volt – kelt Harry v�delm�re a l�ny.
- Akkor is, �n biztosan ink�bb veled foglalkoztam volna – s�gta Jonathan.
- De te nem volt�l az �n helyemben!
Harry az ajt�f�lf�nak t�maszkodott, hogy megtartsa egyens�ly�t, �s morcosan n�zett beosztottj�ra.
- Szia Harry – pattant fel a f�rfi mell�l most Ginny.
- Hello F�n�k – �llt fel Jonathan, �s sz�gyenl�sen a l�nyra n�zett – csak beugrottam �rdekl�dni, hogy, hogy vagy?
- Most m�r tudod, t�l �lem.
Harry nem tudta vissafogni a hangj�ban l�v� t�relmetlens�get, de nem is akarta. Min�l el�bb meg akart szabadulni a riv�list�l. De vajon t�nyleg riv�lis, hisz Ginny tiszt�n az �rt�s�re adta, hogy nem akar t�le semmit. De m�gis a m�lt �jszaka, mikor a l�ny mell� b�jt.
D�h�sen vetette mag�t kedvenc fotelj�be, �s nem is n�zett beosztottj�ra.

- Nos igen, l�tom jobban vagy. Megmondom a t�bbieknek is. Aprop� �dv�zlet�ket k�ldik, �s miel�bbi gy�gyul�st k�v�nnak.
- M�s nem s�r�lt meg? – Harryn gy�z�tt a felel�ss�g �rzet, m�gis csak tudnia kell, hogy van a csapata.
- Christennek agyr�zk�d�sa lett, mert egy d�g led�nt�tte, �s beverte a fej�t a l�pcs�be, de m�s nincs. Te volt�l szok�s szerint az egyetlen komoly s�r�lt.

Jonathan biccentett, majd Ginny fel� sand�tva az el�szoba fel� oldalgott.
- Akkor �n megyek is, j� l�badoz�st. Viszl�t F�n�k!
Harry l�tta, hogy Ginny kik�s�ri a f�rfit, �s m�r ett�l is �j er�re kapott a f�lt�kenys�ge. �v�lteni szeretett volna a l�nnyal, r�parancsolni, hogy azonnal j�jj�n vissza ide mell�, �s b�jjon hozz�, �gy, mint az �jjel, de e helyett becsukta a szem�t, �s f�radtan h�trad�lt.
- Undok volt�l – hallotta meg a l�ny hangj�t.
- Te pedig itt fl�rt�lt�l vele az orrom el�tt – v�gott vissza.
- Fl�rt�ltem? Csak kedves voltam hozz�.
- Siker�lt, m�r � is a tenyeredb�l eszik – morogta a l�nyra sem n�zve.
- Te m�gis mit k�pzelsz magadr�l? – hallotta, hogy a l�ny most nagyon d�h�s. – Nem te fogod megmondani nekem, hogy kivel fl�rt�lhetek, �s kivel nem. Semmi k�z�d hozz�m m�r. Nem vagy se a b�ty�m, se az ap�m!
- Igazad van, kac�rkodj csak a f�rfiakkal, azt�n pedig s�rt�dj meg, ha egy sik�torban tal�lod magad, amint a szokny�d alatt matatnak!
- Ott volt�l? – Ginny els�padt. – K�vett�l?
- Csak f�ltettelek, pedig nem is vagyok sem a b�ty�d, sem az ap�d! – Harry mag�b�l kikelve ord�tott.
- Hogy merted? – Ginny egyre pirosabb, �s d�h�sebb lett. – Mit k�pzelsz, hogy r�d fogok v�rni �letem v�g�ig? Hogy majd otthon szomorkodom, m�g te hajszolod az �letet? H�t nem, az�rt mert t�ged macs�nak tartanak a h�d�t�sok�rt, �s engem pedig egy kurv�nak ugyan ez�rt, att�l m�g nem vagy jobb n�lam. Igenis jogom van megkeresni azt a f�rfit, aki hozz�m val�. Aki nem a szembe j�v� mell�t b�mulja, s nem fordul ut�na k�jesen mosolyogva, hogy a h�ts�j�t is j� megn�zhesse. Nem �n hagytalak el, hanem te l�kt�l el magadt�l, �s most azt v�rod, hogy azt tegyem, ami neked tetszik? M�r nem vagyok kisl�ny, ak�r tetszik, ak�r nem. M�r nem parancsolhatsz r�m, hogy maradjak otthon, m�g te, ki tudja merre j�rsz. Nem tartozom neked semmivel, �s te se nekem. Ha ezt nem b�rod meg�rteni, akkor keresek m�s lak�st. De egyszer�en vedd tudom�sul, hogy nem sz�lhatsz bele az �letembe!

Ginny az utols� szavakat m�r Harry feje f�l� hajolva ord�totta, majd felkapta t�sk�j�t, �s elviharzott.

Harry d�h�sen b�mult a l�ny ut�n. Valamit megint elrontott. Annyi mindent v�gtak hirtelen a fej�hez, hogy v�laszolni sem tudott. De legbel�l �rezte, hogy minden egyes sz� igaz volt, nem tehet szemreh�ny�st a l�nynak, mert megpr�b�l boldogulni, mert pr�b�lja �lni az �let�t. De m�gis f�jt. Nem �gy akarta, nem ezt akarta. Vissza akarta kapni, nem pedig m�g messzebbre �zni mag�t�l.

- Ezt j�l meg csin�ltad �regem – hallotta a j�l ismert hangot.
- Most hagyj Sirius, nincs er�m t�ged is v�gig hallgatni. Ennyi m�ra el�g volt.
- De fiam, keresztap�d csak j�t akar – hallotta apja hangj�t.
- Tudom, de most nem kell a tan�csotok. Van �gy is min gondolkodnom. Mit tudtok ti az �letr�l? �regebb vagyok, mint ti – fakadt ki.
- N�lam nem.
- Remus? – kicsit oldalra fordult, hogy l�ssa a festm�nyt. Remus, Tonks mellett �lt egy k�nyelmes kanap�n.
- �n id�sebb vagyok – mondta most el�re hajolva.
- �n is – b�kte ki Sirius s�rt�d�tten.
- Te �vekig az Azkabanban �lt�l, m�r megbocs�ss, de nem hiszem, hogy sokat seg�thetn�l – intette le keresztapj�t.
- Lehet, hogy nem hiszed el, de �n is voltam szerelmes Harry. Igaz, hogy r�gen volt, de azt az ember soha nem felejti el –s�rt�d�tten ford�tott h�tat a t�bbieknek, �s nem volt hajland� t�bb� megsz�lalni.

- Harry, tudom, hogy neh�z, de �gy t�nyleg nem �rsz el semmit. Ginny makacs l�ny, �jra meg kell h�d�tanod, �s ennek nem az a m�dja, hogy �gy teszel, mintha m�g mindig a ti�d lenne – Tonks most a t�bbiekre n�zett, �s �gy folytatta. – Ti nem tudj�tok, hogy Ginny mennyire szerette Harryt. � volt a mindene. �s �n voltam a legjobb bar�tn�je. Senki nem �llt mell�je, ti h�rman elmentetek horcruxokra vad�szni, � pedig nem mondhatta el senkinek, hogy mit �rez. Csak velem volt ny�lt, mert tudta, hogy �n is ugyanazon mentem �t Remus miatt, mint � Harry miatt. Ha valaki igaz�n szeretett Harry, akkor az Ginny volt.
- Tudom, de ez nem seg�t.
- Pr�b�lj az � fej�vel gondolkodni, csak egy percig. K�pzeld el, hogy akit im�dsz, �s akire �leted v�g�ig v�rn�l, el�rul t�ged. M�s n�k ut�n forgol�dik.
- De �n nem akartam, soha nem csaltam meg.
- Nem, mert elengedett, miel�tt megtehetted volna – n�zett r� a boszorka, rosszall�an. – Legal�bb magadnak ne hazudj Harry. Szeretett, �s ez�rt engedett el, mert �gy m�g n�mi b�szkes�get meg�rizhetett mag�nak. Elhagytad volna, ha nem is azonnal, de mindenk�pp elment�l volna. K�pzeld el, hogy ha ennyire szeretsz valakit, akkor mit �rzel, ha elhagy.
- Gy�l�ln�m, mert el�rult – Harry mire �szbe kapott, m�r ki is mondta a szavakat.
- Igen. Gy�l�ln�d. Erre nincs gy�gym�d.
- Akkor most mit tegyek? – pattant fel, de r�gt�n meg is b�nta, mert l�b�ba �jra visszat�rt a f�jdalom.
- Mutasd meg neki, hogy az a tin�dzser, aki elhagyta, m�r nem l�tezik. Hogy te egy eg�szen m�sik Harry Potter vagy. Egy megb�zhat� bar�t. Aki akkor is ott lesz, amikor ez a Jonathan m�r r�gen nem. Nyerd el a bizalm�t, h�d�tsd meg �jra. Ne akarj t�bbet, mint amit adhat neked. Nem mondom, hogy siker�lni fog, vagy hogy nem k�st�l m�ris el, de nem tudok jobb m�dszert. Szerintem nincs m�s �t.

Harry m�g egy darabig hallgatta Tonks �s Lupin tan�csait, de valahol a sz�v�ben att�l rettegett, hogy m�r t�l k�s�. Jonathan tal�n �pp most �leli �t Ginnyt, �s cs�kolja meg. Azt a gy�ny�r� hajat sim�tja, mely �jszaka m�g az � p�rn�j�n pihent. Nem akart erre gondolni, m�gis egyre t�bbsz�r kapta mag�t azon, hogy k�pek villannak be elm�j�be, arr�l, hogyan sz�rakozik Ginny �s Jonathan. A f�lt�kenys�g �gy �rezte, sz�tfesz�ti a mellkas�t. Ord�tani lett volna j�.

Ginny �pp egy �jabb adag Cherryt rendelt. M�r nem �rdekelte, hogy mindenki �t n�zi, hogy moh� f�rfi szemek figyelik minden mozdulat�t. Ut�lta �ket, �s len�zte. Gy�l�lt minden f�rfit. Mind csak f�jdalmat tud okozni, egyik sem �rdemel egy j� sz�t sem. Felhajtotta a marad�k cherryj�t, majd t�vozott. Nem n�zett se jobbra, se balra, koncentr�lt, hogy egyenesen tudjon az ajt�n kimenni. Hoppan�l�shoz nem �rezte mag�t el�g j�zannak, ez�rt p�lc�j�t felemelve leintette a K�bor Grimbuszt.

A Grimmauld t�ren kisz�llva m�r megb�nta tett�t, igencsak kik�v�nkozott bel�le az, az �t-hat cherry. Nagyokat nyelt, mert nem akart kipakolni az utca k�v�re. Bel�pve a lak�s ajt�n, a konyh�b�l, a vacsora illata sz�llt fel�. Ez m�r t�l sok volt a cherryt�l �s a felkavar� utaz�st�l am�gy is gyeng�lked� gyomr�nak, �gy kez�t a sz�ja el� kapva egyenesen a wc-be rohant.

Harry hallotta, hogy Ginny meg�rkezik �s m�r indult is el�je, mikor a l�ny elviharzott mellette, majd a toalettben k�nny�tett mag�n.
- Ginny, j�l vagy? – kopogott be.
- Baromira – j�tt a v�lasz a most m�r nyitott ajt�b�l, majd a l�ny a kanap�ra telepedett.
- Besz�lni szeretn�k veled – kezdett bele, de a l�ny k�zbe sz�lt.
- Harry, nincs kedvem veszekedni veled.
- Nekem sincs, csak bocs�natot akartam k�rni. El�g morg�s tudok lenni, ha itthon kell �ljek, �s sz�val igazad volt. Nincs jogom belesz�lni az �letedbe. �s k�rlek, hogy ne k�lt�zz el. Hidd el, nem foglak piszk�lni. Csak ezt akartam mondani – azzal kiment a konyh�ba.

Ginny csak �lt, �s azon gondolkodott, hogy most m�r soha sem fogja meg�rteni a f�rfiakat.
Felkelt �s � is a konyh�ba indult. Most, hogy megszabadult a gyomr�t felkavar� alkoholt�l, m�r farkas �hes volt. Nem is eml�kezett, hogy mikor evett utolj�ra, tal�n m�g reggelire azt a pir�t�st, �s m�r ment is vissza Harry beteg �gya mell�. A mell� a Harry mell�, aki k�s�bb undokul viselkedett vele, akivel �sszeveszett, �s aki most vigyorogva n�zi �t az asztal t�loldal�r�l.
- Ne vigyorogj – vetette oda, mik�zben maga el� h�zta a t�ny�rt.
- Csak �r�l�k, hogy j�l vagy. �s l�tom, az �tv�gyad is visszat�rt – vetett a f�rfi egy pillant�st, a l�ny gyorsan �r�l� t�ny�rj�ra. Ginny k�t t�ny�rral is megevett az �nycsiklandoz� ragub�l, majd has�t simogatva d�lt h�tra.
- Isteni volt Winky, a f�zt�d�rt, m�g ezt a felf�jt h�lyagot is elviselem – intett fej�vel Harry fel�. Az eml�tett szem�ld�ke felszaladt eg�szen a homloka k�zep�re, majd legyintett egyet.
- Meg�rdemeltem – mormogta, �s �jra t�ny�rja f�l� hajolt. Winky csak kuncogva n�zte �ket, �s j�l es� �rz�ssel figyelte, hogy gazd�ja, mivel � �gy tekintett Harryre, m�r a harmadik adagot puszt�totta el. Nem is eml�kezett, hogy valaha ilyen j� �tv�gya lett volna.

Harry �pp bekanalazta az utols� adagot a sz�j�ba, mikor kopogtattak az ablakon. Ismer�s bagoly �csorgott az ablakp�rk�nyon, arra v�rva, hogy beengedj�k. Ginny �llt fel, �s nyitotta ki az ablakot, mire a bagoly Harry el� telepedett az asztalra, �s az ott maradt keny�rh�jat kezdte csipkedni. Harry k�zben leoldotta a macskabagoly l�b�r�l a pergament.

- Neville �zent, p�nteken buli lesz a T�r�tt P�lc�ban, DS tal�lkoz�. Azt �rja, hallotta, hogy itt laksz velem, ez�rt adjam �t neked is az �zenetet. Azt �zeni, hogy nincs kifog�s, el kell, gyere.
- Mi lesz a l�baddal? – k�rdezte Ginny.
- Legfeljebb most nem �n leszek a parkett �rd�ge. L�gy boldog, megmenek�lt�l att�l, hogy reggelig t�ncoltassalak.
Ginny csak n�zte Harryt, ahogy a pergament olvassa, �s azon gondolkodott, hogy mennyit v�ltozott d�lut�n �ta a kettej�k viszonya. Mintha meg se t�rt�nt volna az a veszeked�s. Tal�n t�nyleg nem is, csak fant�zi�ja sz�lem�nye. De nem, m�g �l�nken �lt benne, a f�rfi d�ht�l szikr�z� tekintete, mellyel Jonathanra n�zett. Mi�rt volt ilyen m�rges? Tal�n f�lt�keny volt? Nem, az, biztosan nem, hiszen akkor �reznie kellett volna ir�nta valamit. �s Ginny nagyon j�l tudta, hogy Harry Potternek a n�k csak j�t�kszerek. B�rmennyire is ut�lta �rte, de n�ha arr�l �br�ndozott, hogy b�rcsak � is egy kis id�re j�t�kszere lehetne a f�rfinak. Figyelte, ahogy a kis Donkival egy sakkj�tszm�t lej�tszik, ahogy nevetg�lve ugratja a mindig morg�s Siport, aki mintha �lvezn� is a sz�p�rbajokat. Winky, aki szinte anyai b�szkes�ggel tekint Harryre, de m�gis minden mozdulat�ban benn van a hat�rtalan tisztelet. Furcsa, de boldog csal�dot l�tott maga el�tt.

Harry �rezte, hogy egyre er�s�dik a f�jdalom a l�b�ban, tudta, t�l sokat volt fenn, nem szabadott volna m�g ennyire megterhelnie szervezet�t, de nem b�rt visszavonulni szob�j�ba. Elfogadta, hogy egyel�re csak bar�tja lehet Ginnynek, de m�g �gy is olyan �d�t� volt a l�ny t�rsas�ga, ahogy szurkolt ellene Donkinak, vagy �ppen megr�tta Harryt, ha kicselezte a kisman�t. �s k�zben v�gig nevetett. Az eg�sz eb�dl�t �thatotta a l�ny kacag�s�b�l �rad� boldogs�g. A drapp sz�n� falakr�l, mint megannyi arany csillag ver�d�tt vissza a l�ny hangja, �s Harry, ezekben a csillagokban f�rd�tt.

Harry figyelte, ahogy Donki mindenkinek j� �jt puszit k�ld, apr� kezecsk�ivel, majd mosolyogva fel�llt, hogy v�gre engedelmeskedve a f�jdalomnak, � is lepihenjen.
Ahogy fel�llt, m�r tudta, hogy t�l hirtelen cselekedett, az asztalba kellett kapaszkodjon, hogy el ne essen. M�lyeket l�legzett, �s lehunyt szemmel koncentr�lt, m�g el nem t�ntek a lez�rt szemh�jai alatt felbukkan� karik�k. V�gre �jra ura volt test�nek, de tudta, ez csak ideiglenes, ez�rt k�sleked�s n�lk�l elindult a l�pcs� fel�.

- Harry j�l vagy? – hallotta a l�ny gondterhelt hangj�t.
- Persze, semmi baj, megyek, lepihenek – v�laszolta, �s pr�b�lt nyugodt hangon besz�lni, ami egyre nehezebben ment, mivel a f�jdalom lassan eg�sz test�t bebor�totta.
- Most j�n a m�sodik f�zis – hallotta Sipor hangj�t.
- Hallgass Sipor – mondta a man� fel� fordulva, de ink�bb k�rve, mint parancsolva.
- Milyen f�zis? – kapkodta k�zt�k a fej�t a l�ny.
- El�sz�r a sebbel kell megbirk�znia a szervezetnek, azt�n j�n az �jszak�n �t tart� f�jdalom.
- Sipor! – most m�r hangosabban sz�lt, de az rezzen�stelen arccal folytatta.
- A fert�z�s most pr�b�lja uralma al� hajtani a testet, de az ellenszer ezt nem engedi, ez�rt a hadsz�nt�r kiterjed az eg�sz testre. V�g�l persze a fert�z�s marad alul, de addig is hat�rtalan k�nokat kell ki�llnia a test gazd�j�nak.
- Harry ez igaz?
- Nem sz�m�t – ny�gte, de nem tudott tov�bb menni, h�t�t a falnak d�nt�tte, �s zih�lva vette a leveg�t. �gy �rezte a teste cserbenhagyja, minden mozdulat f�jt, mintha ezernyi k�st m�rtottak volna bel�. Nem hallott, nem l�tott, a l�bai elgyeng�ltek. Halv�nyan m�g sejtette, hogy mintha lebegne, azt�n puha �gyon landolt. Sz�val Ginny fellebegtette az �gy�ra. Pr�b�lt kapaszkodni a l�ny arc�nak k�p�be, de a f�jdalom kit�r�lte, hallotta, ahogy valaki nagyon messze t�le felny�g, vagy tal�n nem is volt olyan messze. Lehet, hogy � sz�k�l a f�jdalomt�l?

- Menj ki – mondta, ahogy er�nek erej�vel kinyitotta a szem�t, �s a l�nyt l�tta az �gy�n�l.
- Ne parancsolgass nekem Harry, �s tedd f�lre a b�szkes�ged. Most, mint a bar�tod vagyok melletted – felelte a l�ny, �s mell� �lt az �gy sz�l�re. Megfogta a kez�t, �s kisim�tott egy tincset a f�rfi homlok�b�l. Kedvesen mosolygott, ahogy folytatta. – Engedd, hogy seg�tsek.

Harry lehunyta a szem�t, m�r nem b�rt vitatkozni, lassan hom�ly borult a k�lvil�gra, nem l�tezett m�s, csak a f�jdalom.

Ginny eg�sz �jjel virrasztott. Nem tudott seg�teni a f�rfin, nem volt l�za, nem kellett gy�gy�tani, hisz �ppen gy�gyult. Siport�l megtudta, hogy a f�jdalomcsillap�t� f�zetek most mit sem �rnek, nincs ellenszer, csak ami a f�rfi test�ben volt. Ginny tudta, �rezte, a f�rfi hatalmas f�jdalmakat �l �t. L�tta, g�rcsbe mereved� v�gtagjait, �vbe fesz�l� test�t, szemeit, ahogy felpattannak, majd a plafonra merednek, s k�zben m�lyr�l j�v�, k�nt�l rekedt hang hagyja el test�t. Ginny szem�b�l ilyenkor z�porozni kezdtek a k�nnyek, ha tehette volna, �tv�llalta volna a f�rfi f�jdalm�t. Rosszabb volt tehetetlen�l n�zni verg�d�s�t, mintha neki f�jt volna. K�ts�gbeesetten szor�totta mag�hoz a m�skor oly er�s kezet, mely most ernyedten, k�nzottan simult tenyer�be. Tudta, �rezte, ez az �jszaka megv�ltoztatott mindent. �jra azt a kisfi�t l�tta maga el�tt, akibe t�z �vesen beleszeretett, a k�cos hajat, a z�ld riadt tekintetet, �s a m�r j�l ismert sebhelyet. Be kellett vallja mag�nak, hogy m�g mindig �t szereti, soha nem is szeretett m�st, soha nem is fog m�st szeretni. De azt is tudta, hogy ezt nem fogja elmondani neki. M�g egy csal�d�st nem b�rna elviselni. El�g volt egyszer talpra �llni, t�bb� nem engedi, hogy darabokra t�rj�k a sz�v�t. De ezen az �jszak�n ny�ltan szerethetett, �s ett�l �jra boldogs�g t�lt�tte el. Sz�gyen n�lk�l simogathatta a kedves arcot, �lelhette mag�hoz az oly nagyon v�gyott testet. Ma este csak az �v� volt Harry Potter.

Arra �bredt, hogy valami csiklandozza az ujjait. Kinyitotta a szem�t, de gyorsan be is csukta, f�jt a f�ny, mely a f�gg�ny r�sein kereszt�l a szem�be t�z�tt. Elgy�t�rtnek, �s neh�znek �rezte mag�t, minden porcik�ja enyh�l�s�rt sikoltott. Megint megcsiklandozt�k az ujjait, most m�r k�v�ncsi lett, �gy hunyorogva b�r, de kinyitotta a szem�t. Szem�vege n�lk�l nem l�tott tiszt�n, de a k�zeli dolgokat az�rt felismerte. A kez�re n�zett, �s elmosolyodott. Ginny kez�t tartotta az �v�ben, ami id�nk�nt meg-megr�ndult. A l�nyra hunyorgott, ekkor vette �szre, hogy az a fotel karf�j�nak d�lve alszik. Biztosan valami sz�pet �lmodik – gondolta, majd �jra �rezte a csiklandoz�st. A l�ny ujjai id�nk�nt �sszer�ndultak, s ezt �rezte �gy, mintha valaki csiklandozn�. A l�ny m�g �gy is gy�ny�r� volt, v�r�s haja s�tork�nt fedte a fotelt, �sszeg�mb�ly�d�tt, mint egy kiscica, �s b�r szemei k�r�l s�t�t karik�k h�z�dtak, Harry m�gis gy�ny�rk�d�tt az arcban. Szabad kez�vel az �jjeli szekr�nyen tapogat�zott, m�g meg nem tal�lta szem�veg�t, melyet most az orr�ra biggyesztett. Most l�tta csak, hogy a l�ny ugyanazt a ruh�t viseli, mint tegnap este. Teh�t eg�sz �jjel vele volt, pedig j� eml�kezett r�, hogy kik�ldte a szob�b�l. B�r, most, hogy visszaeml�kezett, felr�mlettek neki k�pek, �rz�sek, a tegnap �jjelr�l. M�r teljesen biztos volt benne, hogy a l�ny v�gig mellette volt. J�les� �rz�s t�lt�tte el arra a gondolatra, hogy a l�ny nem hagyta mag�ra.


- Harry? – Ginny szavai t�r�tett�k mag�hoz a t�preng�sb�l, feln�zett, �s m�g �pp l�tta, ahogy a l�ny f�lszegen kih�zza kez�t az �v�b�l, csak a f�j� �ress�g maradt ut�na.
- Nem ment�l ki – suttogta rekedt hangon.
- A hippogriff b�szkes�ge a tiedhez k�pest, a k�kalag szintj�n van Harry Potter. Ne j�tszd nekem a h�st, �n tudom a legjobban, hogy mennyire nem vagy az – rakta cs�p�re a kez�t.
- Csak k�rdezz meg m�sokat, mind azt fogj�k mondani, hogy h�s vagyok – vette fel a fonalat.
- Hjah, mit tudnak azok r�lad? – de l�tta, hogy a l�ny m�r mosolyog.
- K�sz�n�m.
- M�r nem f�j?
- Csak az eg�mnak.
- H�lye.
- �gy besz�lsz egy beteggel? – s k�zben �l� helyzetbe torn�zta mag�t.
- Csak, ha meg�rdemli, k�l�nben se kelj fel. Pihenj, k�l�nben nem j�hetsz el a DS tal�lkoz�ra. �s ezt most komolyan mondtam, ha kell idel�ncollak az �gyhoz, erre a h�rom napra.
- Igenis Mc Galagony professzor – nevetett Harry.
- Nem is vagyok olyan – fintorgott a l�ny.
- � is ilyen szigor� volt, ha a gyeng�lked�n voltam, vagy ha rosszat tettem. Mi�rt �rzem magam �jra di�knak?
- R�d is f�rne egy kis tanul�s – nevetett a l�ny, majd elindult, hogy reggelit szerezzen kett�j�knek.

" Ha b�rki tudja az Avery nev� hal�lfal� keresztnev�t, �s meg is �rn� nekem egy kritik�ban, annak nagyon �r�ln�k. Nagy seg�ts�g lenne, sehol nem tal�lom a k�nyvekben. K�szi."

El�z�←…….→K�vetkez�