33. fejezet - 2. r�sz

- Harry, csak azt…

A bagolyh�zba vezet� csigal�pcs� alj�hoz �rve majdnem belerohant a vele szembe j�v� Ronba, aki Hermion�val egy�tt hasonl� siets�ggel j�tt fel�. Harry egy m�sodpercet se v�rt, a fut�st�l lihegve magyar�zni kezdte a t�rt�nteket.

- Tudjuk, Harry. Mi is megkaptuk az �zenetet – mondta, s Ronnal egy�tt felmutatta az elvar�zsolt galleonokat.

Harry megvonta a v�ll�t.

- Nagini – seg�tette ki Harry. – Igen, ma � k�vetkezik. Nyolcig m�g van egy kis id�nk. K�sz�lj�nk fel, egy�nk valamit, azt�n induljunk.

- Egy �ra m�lva tal�lkozzunk lent a bej�rati csarnokban – nyugt�zta Harry �s mindh�rman visszamentek a saj�t szob�jukba, hogy felk�sz�ljenek.

Harry eltette a tartal�k var�zsp�lc�t, felh�zta hallhatatlann� t�v� csizm�j�t, �s ezzel m�r k�szen is volt. A nagyteremben vacsoraid� alatt kapkodva ettek p�r falatot, hogy csillap�ts�k gyomruk korg�s�t. Harry a szok�sos hely�n �lt, Lumpsluck� mellett, de az �reg professzor nem volt olyan �llapotban, hogy r�szt vehessen a vacsor�n. Ron �s Hermione fekete tal�rba �lt�zve, a tan�ri asztalhoz k�l�n�sen k�zel �ltek �s fojtott hangon besz�lgettek. A griffend�les di�kok id�k�zben az � viszontl�t�sukat is megszokt�k �s a kezdeti k�rdez�sk�d�s is el�lt, �gyhogy minden vesz�ly n�lk�l megt�rgyalhatt�k dolgaikat.

- Felk�sz�ltetek? – k�rdezte Harry.

Elhagyt�k Hagrid le�gett kunyh�j�nak maradv�nyait, s meg�rkeztek a sz�rnyas vadkanszobrokkal d�sz�tett kapu el�.

- Ki tudod nyitni? – fordult fel�je Hermione.

A kapu megnyikordult �s a v�d�var�zslatok �tengedt�k a h�rmast. Harry, Ron �s Hermione �pp, hogy csak �tl�ptek a kapun, s m�ris egy kis k�rbe �lltak egym�ssal szembe az egyik szobor takar�s�ban. Megfogt�k egym�s kez�t, hogy biztosan ugyanazon a helyen lyukadjanak ki, majd er�sen koncentr�ltak az �ti c�lra. Mikor elrugaszkodtak, j�tt az ismer�s, kellemetlen �sszepr�sel�d�s �s fulladoz�s, de miel�tt m�g elviselhetetlenn� v�lt volna az utaz�s, m�r v�get is �rt, �s ott tal�lt�k magukat az Ollivander p�lca�zlet melletti sik�tor biztons�gos s�t�tj�ben.

Hermione r�n�zett az �r�j�ra – m�g �t perc volt nyolc �r�ig, de Piton bizony�ra m�r v�rja �ket. Kil�ptek az Abszol �tra �s k�r�ln�ztek. A lenyugv� nap v�r�sre festette az eget, �rdekes sz�nbe vonva a bedeszk�zott ablakok �s az enyhe sz�lben lengedez� c�g�rek �ltal uralt utcak�pet. Nem sokan s�t�ltak ebben az id�ben. A miniszt�riumi rendszab�lyok miatt mindenki igyekezett s�t�ted�s el�tt haza�rni t�bb�-kev�sb� biztons�gos otthonaikba, s �gy t�nt, ebb�li igyekezet�ket csak fokozta a sik�torb�l kil�p� h�rom fekete tal�ros alak. Harry�k nem t�r�dtek vele, hogy esetleg hal�lfal�knak n�zik �ket. Ha valaki aurorokat h�vna a helysz�nre, k�nnyen azonos�thatj�k magukat.

- Igen, de ne itt – v�laszolta Hermione. – Jobb lenne a h�ts� bej�raton…

- V�rjatok – sz�lt egy hideg hang lust�n Harry�k h�ta m�g�l.

A h�rmas megp�rd�lt p�lc�val a kez�ben, de f�lelm�k alaptalan volt. Piton �llt m�g�tt�k a szomsz�dos bolt h�ta m�g�tt, mely egy egykor jobb napokat l�tott tal�rszab�szat volt.

Mikor be�rt�k Piton, m�g jobban meglep�dtek, l�tva, hogy a f�rfi nem egyed�l �rkezett. A bolt m�g�tt Draco Malfoy v�rta �ket, h�t�t k�nyelmesen a falnak d�ntve, hossz�, fekete tal�rban. Mellette pedig n�gy sz�rk�s sz�n� sz�rnyas l� �llt kik�tve. Az �llatok n�ha nyugodtan pr�szk�ltek, a kuk�kban keresg�ltek �lelem ut�n �s gyanakodva f�rk�szt�k a h�rom �j alakot.

Harry�k nem vesztegett�k az id�t k�sz�n�sre, makacsul kereszt�ln�ztek volt �vfolyamt�rsukon, aki ugyan�gy tett. Piton nem zavartatta mag�t:

- Rep�lni fogunk? – k�rdezte Ron. – Mi�rt nem hoppan�lunk, vagy zsupszkulccsal megy�nk?

- Pontosan hov� megy�nk? – csicseregte Hermione, mell�zve a hangj�b�l minden nyugtalans�got.

- Azkabanba?!

- Ez�ttal n�lk�lem kell boldogulnotok – jelentette be Piton.

- Nem tarthatok veletek, mert a S�t�t Nagy�r szem�lyes k�r�s�re meg kell jelennem egy tal�lkoz�n, amit ma �jf�lkor tart. �s nem v�llalhatom a leleplez�d�s kock�zat�t. Elv�rom, hogy �sszedolgozzatok! – tette hozz� szigor�an. - Ezt mind a n�gy�t�knek mondom

- Ezt hogy �rti? – k�rdezte Ron fintorg� arccal.

- Draco is veletek tart. Rem�lem k�pesek lesztek f�lretenni az ellenszenveteket �s k�lcs�n�sen vigy�zni egym�sra – susogta Piton.

- Mi k�ze neki ehhez? – k�rdezte Harry.

Harry d�bbenten n�zett Pitonra, majd �szt�n�sen Malfoyra siklott a tekintete. A fi� nem n�zett r�juk, a cip�j�t b�multa, hossz� sz�ke haja k�s�rtetszer� von�sokat k�lcs�n�ztek neki.

Piton lassan, megfontoltan v�laszolt.

- Nem vagyok benne eg�szen biztos – mondta -, de minden arra utal, hogy a nagy�r p�ld�t akar statu�lni a t�bb hal�lfal�nak, hogy akkor is el�r hozz�juk a keze, ha a miniszt�rium „v�delme” alatt �llnak… A Tiltott Rengetegben �s k�s�bb a F�nix Rendje f�hadisz�ll�s�n�l elk�vetett kudarcok… - Piton halv�ny mosollyal, r�snyire sz�k�lt szemekkel pillantott Ronra �s Hermion�ra -… rendk�v�l feld�h�tett�k a S�t�t Nagyurat. Komoly p�ld�t akar a hal�lfal�i el� �ll�tani. T�le mag�t�l tudom, hogy nem csak Luciust, de Drac�t �s Narciss�t is holtan akarja l�tni.

- Aki mag�ra harag�tja a S�t�t Nagyurat, annak az eg�sz csal�dj�val sz�molnia kell, Granger – v�laszolta Piton.

- Az �n javaslatomra, Potter – susogta. – Mikor elmondta, hogy meg akarja leck�ztetni a hal�lfal�kat, hogy kapj�k �ssze magukat, megeml�tettem neki, hogy a k�gy� jelk�pes bossz� lenne. Mindenki tudn�, hogy szem�lyesen � rendelte el annak a kudarcot kudarcra halmoz� hal�lfal�nak a kiv�gz�s�t. Nem lenn�nek tal�lgat�sok…

Harry, Ron, Hermione �s Piton egyar�nt fel�je fordultak. A fi� remegett a d�ht�l, az indulatt�l, de nem n�zett r�juk.

Harry f�lmosolyra h�zta a sz�j�t.

Malfoy ekkor felemelte a fej�t, szemei szikr�kat sz�rtak a d�ht�l �s m�ris a p�lc�j��rt ny�lt, de Piton r�gt�n el�tte termett �s megragadta a karj�t.

Drac�nak ennyi el�g is volt. M�g egy darabig gy�l�lk�d� pillant�sokat k�ld�tt Harry fel�, majd visszacs�sztatta a p�lc�t a zseb�be.

- T�rt�ztesd magad! – sziszegte az arc�ba. – Hagyd az ilyen megjegyz�seket! Egy�tt kell dolgoznotok �s elv�rom, hogy teljes�ts�tek a feladatot.

- Ne f�ljen, az teljes�tve lesz – b�lintott Harry.

- Helyes. Most pedig elmondom, hogyan csin�lj�tok.

- Ezeket fel kell vennetek – adta �t nekik a ruh�kat.

- Hal�lfal�k tal�rjai… �s ezeket is. – azzal �tny�jtott nekik egyet-egyet a h�tborzongat� maszkok k�z�l, majd Malfoynak is h�trany�jtott egyet.

Piton arca goromba grimaszba torzult.

Ron m�r nyitotta a sz�j�t, hogy nem kev�sb� agressz�ven v�gjon vissza, de Hermione megfogta a karj�t. Ron erre becsukta a sz�j�t �s tov�bb n�zte gy�l�lk�dve az el�tte �ll� var�zsl�t. Harrynek sem f�l�tt hozz� a foga, hogy felvegye a ruh�t, de l�tva Hermion�t, aki vitatkoz�s �s fintorg�s n�lk�l beleb�jt a tal�rba, ut�na � is engedelmeskedett, s legv�g�l Ron is mag�ra kanyar�totta a tal�rt.

Hermione �s Ron is felvette a maszkot �s a csukly�t, de Harrynek gondjai akadtak ezzel. Ha megpr�b�lta feltenni a maszkot, az k�nyelmetlen�l el�llt az arc�t�l a szem�vege miatt. Ha levette a szem�veget, hom�lyos foltokon k�v�l semmit se l�tott. Miel�tt megfogalmazhatta volna probl�m�j�t, Piton a seg�ts�g�re sietett.

Harry �gy is tett, Piton pedig megkocogtatta p�lc�j�val a maszkot. Az �larc s�rg�n felragyogott, majd kihunyt, a var�zsl� ekkor visszaadta Harrynek. Mikor Harry feltette, meglepet�s�re ugyanolyan tiszt�n l�tott vele, mint szem�veggel.

Ron, Hermione s Harry v�gign�ztek egym�son – Ron a fej�t cs�v�lta �s karba fonta a kez�t, a l�ny kiss� zavarodottan d�l�ng�lt egyik l�b�r�l a m�sikra.

- A nagy�r megsz�llta a k�gy�t – j�tt a v�lasz. - Ha megl�tja az arcod, miel�tt meg�l�d, tudni fogja, hogy ismered a titk�t. Jobb, ha azt hiszi, hogy Draco �s n�h�ny bar�tja, Lucius ismer�sei akarj�k megmenteni �t, akik semmit se tudnak a horcruxokr�l… Keszty�! – sz�lt kurt�n Piton �s letett az egyik kuka tetej�re h�rom fekete keszty�t.

- A grani�nok elvisznek titeket Azkaban sziget�re – mondta. – Ha oda�rtetek, sz�lljatok le a sziget partj�n �s m�sszatok fel a szikl�kon. Nem lesz neh�z dolgotok. Az �r�kkel el tudtok b�nni, ann�l is ink�bb, mert a nagy�r elterelte a figyelm�ket, hogy a k�gy� k�nnyen bejuthasson. Nektek csak k�vetnetek kell.

- Elmagyar�ztam Drac�nak – hangzott a felelet. – Most pedig induljatok!

Harry el�re hajolt, eg�szen a l� f�l�hez �s belesuttogta: