30. fejezet

- Hogyan j�tt r�? – k�rdezte kiss� riadtan Harry, mikor Madam Pomfrey k�rdezte, hogy kivel k�t�tt megszeghetetlen esk�t.

Harry elgondolkozva n�zett r�.

- Hogy-hogy megint?

- Ez m�r nem az els� eset, hogy megszeghetetlen esk�t k�t�tt! – mondta �gy, mintha ez mag�t�l �rtet�d� lenne, Harrynek azonban egy�ltal�n nem volt az.

Elvett egy csokib�k�s dobozt az �jjeliszekr�nyr�l �s lassan kibontotta.

Harry bekapta a csokib�k�t �s �lvezettel majszolta.

- Nem – d�nny�gte teli sz�jjal.

- Szia – �dv�z�lte Hagrid �s Harry r�gt�n meg�llap�thatta, hogy bar�tja borzalmas �llapotban van. A ruh�ja ugyanolyan koszos �s szakad volt, mint az erdei �sszecsap�s sor�n, szemei f�tyolosak voltak �s az �lmatlans�g is nyomot hagyott rajta.

- Semmi baj… - motyogta Harry �s p�lc�ja int�s�vel gyorsan megjav�totta az �gyat.

- Nagyon sajn�lom Gr�pot, Hagrid – mondta egy�tt�rz�en.

- Hogy �rzed magad? – k�rdezte.

Harry t�k�letesen �rtette, hogy �rzi mag�t Hagrid. � maga sem akart besz�lni arr�l, ami a Miszt�rium�gyi F�oszt�lyon t�rt�nt �s a Dursley-h�zban elt�lt�tt hetek alatt siker�lt is t�ltennie mag�t Sirius elveszt�s�n – b�r ut�lag m�r jobban bel�tta, hogy ink�bb az ut�na k�vetkez� h�napok esem�nyei t�r�lt�k ki agy�b�l a gy�szt.

- Ginny azt mondta, ne mondjak semmit az auroroknak Pitonr�l – kezdte az �ri�s.

- Nem is mondtam… Ginny meggy�z�tt r�la, hogy nem babon�zott meg t�ged Piton… meg azt�n tudom, hogy t�ged kem�nyebb f�b�l faragtak, mint hogy kifogjon rajtad az Imperius-�tok – ekkor halv�nyan elmosolyodott, de arc�ra szinte nyomban visszat�rt a komolys�g. - De akkor sem �rtem, hogy m�rt v�dted meg azt a nyavaly�st.

- Megmentette Ginny �let�t. Meg�lte azt a hal�lfal�t, aki majdnem v�gzett Ginnyvel…

- Ez volt az oka?

L�tta Hagridon, hogy m�g mindig alig akarja ezt elhinni. A vad�r a fej�t cs�v�lta, majd szusszant egyet.

- Nem mondhatok el semmit, Hagrid – n�zett r� b�nb�n� arccal Harry. – Ugyanabban a helyzetben vagyok, mint Dumbledore.

Hagrid �sszevonta busa szem�ld�k�t, s ett�l m�g komorabb lett az arca.

Harry erre nem tudott mit mondani, de �rtette, mire akart kilyukadni Hagrid. Dumbledore sziklaszil�rdan hitt Pitonban, r�b�zta volna az �let�t is, de Piton a saj�tj�t v�lasztotta ott a toronyban �s mindent megmagyar�zott annyival, hogy Dumbledore-t mindenk�pp meg�lt�k volna.

- Egy id�re elmegyek – jelentette be nagy sok�ra.

- Elm�sz? – csod�lkozott Harry. – Hova?

Harry �rtetlen�l n�zett r�.

Hagrid szipogott egy r�videt, de siker�lt uralkodnia mag�n.

Harry v�rta a tov�bbi magyar�zatot, de Hagrid nem akart m�st mondani. Mikor azonban �szrevette a fi� k�v�ncsi arc�t, megenyh�lt az �br�zata.

Harrynek sz�get �t�tt a fej�be Hagrid titokzatoskod�sa �s ezt sz�v� is tette:

Hagrid h�mm�gve b�logatott.

- B�r �gy lenne! – mosolyodott el Harry.

- Na idefigyelj – sz�lt Hagrid. – Err�l egy sz�t se senkinek, rendben? M�g a t�bbi Rend-tagnak se, m�g R�mszemnek se! Fontos dologra k�sz�l�k �s nem akarom, hogy a t�bbiek l�batlankodjanak vagy aggodalmass�gb�l a nyakamra k�ldjenek valakit.

Harry kicsit elt�totta a sz�j�t – amit Hagrid mondott, az nagyon komolynak hangzott. Meg�rtette a figyelmeztet�st �s azonnal beleegyezett, hogy tartja a sz�j�t.

Harry meglepetten felpillantott r�.

- Sajn�lom, Harry, de nem akarok tov�bb itt maradni. T�l sok j� bar�tomat vesztettem el itt. Ez m�r nem az �n Roxfortom – t�rta sz�t a karj�t. – Furcsa… mindig azt hittem, itt fogok majd meghalni �s itt temetnek el.

– Rem�lem siker�l megoldanom… m�rmint megoldanunk… azt, amit meg kell oldani – motyogta titokzatosan.

- Neked kell vigy�znod magadra! – mondta nyomat�kosan Hagrid, azt�n m�g utolj�ra megveregette Harry v�ll�t (amit�l az belefejelt felh�zott t�rd�be) �s nagy l�ptekkel kicammogott a gyeng�lked� ajtaj�n.

Harry szomor�an n�zett ut�na. B�rmire is k�sz�l Hagrid, �szint�n rem�lte, hogy jobban siker�l, mint a legut�bbi titkos akci�ja, mikor az �ri�sokat pr�b�lta meggy�zni, hogy �lljanak Dumbledore mell�. Gyan�totta, hogy az erd�ben t�rt�ntek megv�ltoztatt�k a Hagrid �s a kentaurok k�zt fenn �ll� viszonyt – ha m�g Firenz�nek is siker�lt visszajutnia a csord�ba �s hallgattak r� az �v�i, akkor Hagrid is tal�lhat bar�tokat k�zt�k, akik seg�tenek neki… b�rmiben is kell seg�teni.

- Sziasztok! – �dv�z�lte Harry �jabb vend�geit.

- Siker�lt valamit kiszedni a Sz�rke H�lgyb�l? – k�rdezte Harry halkan.

- H�t… ���… - ny�k�g�tt Neville. – Igaz�b�l m�g nem is besz�lt�nk vele…

Harry, aki eddig el�re d�lve fesz�lten figyelt, most csal�dottan visszahanyatlott a p�rn�j�ra.

- Igen-igen – b�logatott let�rten Harry.

- M�g az �js�gok is meg�rt�k a balesetedet – f�zte tov�bb Ginny.

- Csak �ll�t�lag? – d�nny�gte Harry, de csak �gy mag�nak.

Susan Bones letett egy �sszehajtogatott �js�got az �jjeliszekr�nyre.

- Itt van a Reggeli Pr�f�ta - mondta. - Fel�l�nk�ltek mostan�ban a firk�szok �s mintha Scrimgeourr�l sem �radozn�nak annyit, mint kor�bban.

- Siker�lt megtudnom n�h�ny dolgot a nagyn�n�dr�l – kezdte Harry.

Susan p�r percig csendben volt, miut�n Harry elmes�lte neki. V�g�l zavartan megk�sz�r�lte a tork�t.

- �s most jobb? – k�rdezte Harry, mert nem tudta meg�rteni, m�rt volt olyan fontos ez a l�nynak. Nem sokkal tud t�bbet, mint el�tte.

Harry �s Ginny �sszen�ztek, de semmit se sz�ltak.

- Igen, gy�gyulj meg hamar! – sz�lt Luna.

Luna, Neville �s Susan visszatolt�k a hely�kre a sz�keket �s kifel� indultak, de Ginny nem mozdult. Harry megfogta a l�ny kez�t.

Ginny nagyot s�hajtott.

- Tudod, hogy ez mennyire nem �rdekel engem – mondta sajn�lkozva.

Ginny nem hagyta annyiban.

Harry gyors pillant�st vetett mindk�t ajt� fel�. Neville-�k m�r kimentek, Madam Pomfrey-� pedig z�rva volt.

- Az erd�ben sem tudtalak megv�deni! – vetette ellent Harry. – Ut�nuk ment�nk, mert �n �gy akartam �s majdnem meg�ltek t�ged. Tal�n igaza volt Dean-nek, csak nem akartam meghallgatni…

- Te j� �g, ne kezdd m�r te is! – csattant fel m�rgesen. – Dean egy h�lye ripacs, ne akarj r� hasonl�tani!

- Na �s?! – szak�totta f�lbe a l�ny. – Nem tudhattad el�re, hogy a hal�lfal�k is ott lesznek! Harry, �n egy percig sem hib�ztattalak ez�rt.

- Itt nem a nem tud�sr�l van sz�! – morogta. – Nem tehetlek ki t�bbet ekkora vesz�lynek.

- A b�ty�mnak meg Hermion�nak engeded, hogy veled menjenek! – kiab�lta Ginny. - De �n csak �ljek sz�pen a fenekemen �s v�rjam, hogy mikor t�rt�nik veled valami, mikor esel �ssze az �t k�zep�n!

- H�t ez igaz�n remek! – jegyezte meg m�rg�ben. – Mindketten teljesen m�sr�l besz�l�nk! Nem tudod meg�rteni, hogy b�rmi t�rt�nne veled, magamat hib�ztatn�m?

- Persze, magadat hib�ztatn�d, hogy is felejthettem el? - Ginny �k�lbe szor�totta mindk�t kez�t, �gy ord�tott Harryvel. - �s ez m�ris feljogos�t, hogy mindenr�l d�nts�l, mi? Mert azt hiszed, minden�rt te vagy a felel�s, te �nz� diszn�! A dr�ga Roncimoncinak „megengedted”, hogy v�lasszon! De �n nem vagyok el�g j� erre, igaz?! Csak arra kellek neked, hogy…

Madam Pomfrey dugta ki a fej�t a dolgoz�szob�ja ajtaj�n.

- Miss Weasley, ha nem b�r rendesen viselkedni, t�vozzon! Hagyja pihenni a beteget!

- Sajn�lom – mondta gyorsan Harry �s �szint�n �gy �rzett. Nem akart �gy veszekedni vele.

- H�t �n is – mondta ep�sen, azt�n h�tat ford�tott Harrynek �s kiment a szob�b�l.

Harry a kez�be temette az arc�t �s m�lyet s�hajtott. Ez volt az els� veszeked�s�k �s nem tudta, mire sz�m�tson. Ronnal �s Hermion�val veszekedett m�r eleget a h�t �v sor�n, de Ginny mindig a p�rtj�n �llt, m�g akkor is v�dte, mikor Malfoy meg�tkoz�sa miatt kimaradt az utols� kviddics meccsb�l.

�kl�vel a fej�t csapkodta erre a gondolatra �s p�r keresetlen sz�val szidta mag�t a h�lyes�g��rt. Hogy lehetett ennyire �nfej�? Tudhatta volna, hogy Ginny megs�rtve �rzi mag�t, ha Harry kihagyja �t az �lete egyik fontos r�sz�b�l, m�g a bar�tait nem. �s Ginnyt nem �rdekelte, hogy ez �letvesz�lyes, csak Harryt, aki mindenn�l jobban f�ltette �t – �s �pp ezzel tett bizonys�got az �nz�s�r�l �s makacss�g�r�l.

A f�oldalon �les bet�kb�l �ll� c�m foglalta el sz�lt�ben a lapot - A miniszt�rium v�ls�ga -, s alatta az alc�m: Az aurorok bizony�tottak, Scrimgeour nem.

Harry itt megborzongott �s nyelt egyet. Nagyon rem�lte, hogy se Mordon, se Tonks nincs az �ldozatok k�z�tt.

Scrimgeour az els� nyilatkozatban alapvet�en sikerk�nt k�nyvelte el az akci�t, kijelent�s�vel azonban k�zel sem �rtett egyet mindenki. A Var�zshaszn�lati F�oszt�ly egyik munkat�rsa, aki nev�nek mell�z�s�t k�rte, egyenesen csapnival� �s ostoba �tletnek min�s�tette az �ri�svad�szatot, ami bizony�tja, hogy sem az el�z�, sem a mostani miniszteri tan�cs nem alkalmas az ilyen s�ly� v�ls�ghelyzetek kezel�s�re.

Ian Brooks, a Var�zsl�ny-fel�gyeleti F�oszt�ly vezet�je szerint a kentaurok �s sell�k fel�gyelete n�lk�l bel�thatatlan v�ltoz�sok k�vetkezhetnek be a rezerv�tumokban. A t�nd�rman�k, k�kalagok, furk�szok vesz�lyesen elszaporodhatnak, a trollok pedig fenyegetetts�g n�lk�l kimer�szkedhetnek ak�r a mugli telep�l�sek k�zel�be is. „Nem is besz�lve arr�l, hogy az �ri�sokkal v�vott harcok sor�n elszaporodtak a r�tsipk�sok, m�rpedig ez a mugliknak nem t�l j� h�r!” – tette hozz� Brooks (folytat�s Mr Brooks var�zsl�ny-tani besz�mol�j�r�l lapunk 7. oldal�n).

M�g az �ri�sokn�l �s a szigeteket elhagy� var�zsl�nyekn�l is nagyobb gondot jelent a dementorok �jb�li feler�s�d�tt agresszivit�sa. Scrimgeour h�v�s�ra Franciaorsz�gb�l, Olaszorsz�gb�l �s N�metorsz�gb�l is hivat�sos dementor-�z�k �rkeztek, hogy az aurorok seg�ts�g�re legyenek a lakoss�g megv�d�s�ben. Dementor-riaszt� var�zsg�mb�ket �ll�tanak fel minden telep�l�s k�zpontj�ban �s a var�zsl�kat �s boszork�nyokat ism�telten �vatoss�gra intik.

Harry f�lretette az �js�got �s lem�szott az �gyr�l. Kinyitotta az �jjeliszekr�ny ajtaj�t �s kivette az �sszehajtogatott Feneketlen Zs�kot, amit Ginny hozott le neki p�r nappal kor�bban. Ebben volt n�h�ny tiszta tal�rja, az �rny�k-m�gia Nagyk�nyve �s m�g valami, amir�l teljesen megfeledkezett: Hermione kar�csonyi aj�nd�ka, az �gynevezett Mosolyhoz� var�zsg�mb. A pici �veggoly�bis egy dobozban nyugodott, ugyanabban, amiben kapta. Most kivette bel�le a goly�t �s visszam�szott az �gyra. Teljesen s�t�t volt �s k�kes sz�nben j�tszott, ha r�s�t�tt a f�ny �s kiss� hideg volt. Harry kivette a kis k�rty�t is, amire Hermione �rta a var�zsg�mb tulajdons�gait – ezek k�zt azt �rta, hogy elriaszthat egy dementort. Harry ugyan k�telkedett benne, hogy ennek �rdemi haszn�t venn�, ha egy eg�sz csapat ront r�, de a var�zsg�mb arra is j�, hogy felvid�tsa az embert, ha nagyon let�rt. Most igaz�n kellene egy kis vid�ms�g… - gondolta. Arr�l azonban fogalma sem volt, hogyan m�k�dhet. Valahogyan bele kell z�rnia a boldog eml�keit – tal�n �gy m�k�dhet, mint a Mereng� –tal�lgatta Harry. Ez�rt jobb h�j�n visszatette a dobozba �s elt�k�lte mag�ban, hogy t�bbet nem fog megfeledkezni r�la.

Harry m�g sosem k�nyszer�lt ilyen hossz� id�re a gyeng�lked�be, ez�rt a tehetetlens�g �rz�se m�g er�sebben jelentkezett, mint eddig b�rmikor. Az unalom �s semmittev�s megpr�b�ltat�sait p�ntekig b�rta, ekkor azonban egyik pillanatr�l a m�sikra �gy hat�rozott, hogy azonnal el kell hagynia a gyeng�lked�t, k�l�nben meg�r�l. M�r �jszaka volt, az �gen felh�k gy�lekeztek, mindenhol korom s�t�t volt, de Harryt ez egy cseppet sem zavarta. Madam Pomfrey �pp elpakolta a b�jitalos �vegeket, mikor Harry ler�gta mag�r�l a takar�t, felvette k�nt�s�t �s papucs�t �s indulni k�sz�lt.

Harry cseppet sem udvariasan v�laszolt:

Kiv�gtatott a gyeng�lked�r�l �s egy pillanatra meg�llt a folyos�n. M�ly l�legzetet vett, ki�lvezve, hogy v�gre kiszabadult �s szabadon j�rk�lhat. A di�kok mind aludtak, csak n�h�ny prefektus �s �rszolg�latos auror r�tta a folyos�kat.

A hetedik emeletre �rve h�romszor els�t�lt a fal el�tt �s k�zben koncentr�lt a k�v�nt szob�ra. Az ajt� t�st�nt megjelent, Harry pedig benyitott rajta. Egy pillanatra meg�llt a k�sz�bn�l �s v�gign�zett a j�l ismert helys�gen, melyhez igen kellemes eml�kek k�t�tt�k. A falak ment�n �ls�gdetektorokkal, gyanuszk�pokkal �s mal�ciamutat�kkal megrakott szekr�nyek, k�nyvekt�l roskadoz� polcok �lltak, az egyik sarokban nagy kupacban puha p�rn�k hevertek. Minden ugyan�gy festett, mint mikor legut�bb j�rt ebben a szob�ban, m�g a sz�g is ugyanott volt, amivel annak idej�n Hermione feler�s�tette a falra a DS tagjainak n�vsor�t – ami azt�n sajnos rossz kezekbe ker�lt, s ez vezetett Dumbledore k�nyszer� t�voz�s�hoz.

El�h�zta k�nt�se zseb�b�l a p�lc�j�t �s meglengette p�rszor az �rny�k-m�gia k�nyv�ben le�rtak szerint. A p�lca v�ge durrant �s r�gt�n megjelent egy k�rog� varj�. A mad�r k�rber�ppent a szob�ban, k�tszer elh�zott Harry feje f�l�tt, majd letelepedett az egyik k�nyves szekr�ny tetej�re. Harry el�gedetten szeml�lte a k�rog� madarat, ami ellent�tben egy val�di varj�val, olyan k�zel engedte mag�hoz megid�z�j�t, hogy Harry ak�r meg is foghatta volna. K�t ujj�val �vatosan megsimogatta a madarat, ahogy Hedviget szokta – ekkor esz�be jutott, milyen r�gen l�tta h�s�ges postabagly�t -, majd hanyagul p�ccintett a p�lc�val �s a mad�r egy k�rog�ssal nyomtalanul elt�nt.

Harrynek ugyan tetszettek ezek a var�zslatok, mint az apr� bog�r-Trelawney-k inv�zi�ja, vagy a varjak �s halak megid�z�se, de nem tal�lta t�l hasznosnak �ket Voldemort ellen. Azt tudta, hogy Voldemort is ismeri az �rny�k-m�gia fort�lyait, hiszen a saj�t szem�vel l�tta, mikor Dumbledore professzorral v�vott p�rbaj�ban megid�zett egy csillog� ez�st pajzsot. Harry �gy gondolta, hogy ez neki is igen hasznos lehet, ez�rt p�r percig elt�prengett a pajzsb�b�jokr�l sz�l� fejezeten, melyet t�bbsz�r is elolvasott a Prewett-h�z-beli szobafogs�guk idej�n.

Fejmagass�gba emelte a p�lc�t �s kis k�rt rajzolt vele a leveg�ben, k�zben a protego b�b�jra koncentr�lt. A p�lca v�g�b�l v�kony, aranysz�n� patakocska folyt ki �s a leveg�ben nagy, kvaff-m�ret� g�mbb� �llt �ssze. A g�mb b�k�sen lebegett a leveg�ben, s mikor Harry tett p�r l�p�st, azonnal k�vette �s k�r�l�tte lebegett, v�dve megid�z�j�t az �tkokt�l. Pont, ahogy a k�nyvben �rt�k – gondolta el�gedetten Harry.

Neville �llt az ajt�ban karba tett k�zzel.

- �s te hogy ker�lsz ide? – lep�d�tt meg Harry.

Harry a homlok�t r�ncolta.

- Hivatalosan nem. De mivel Ron nincs itt, �gy �n kaptam helyette. �lmomban se hittem volna, hogy valaha prefektus lehetek… - magyar�zta Neville b�szk�n. – A nagyi nagyon �r�lt, mikor hallotta a h�rt. McGalagony azt mondta, hogy tavaly meg tavalyel�tt m�r bizony�tottam �s hogy ki�rdemeltem a jelv�nyt.

- H�t az�rt… az�rt mert Crak �s Monstro elkaptak, mikor megtudt�k, hogy prefektus lettem �s leh�zt�k a WC-n a jelv�nyem – vallotta be cs�ggedten.

Harry egy�tt �rz�en n�zett r�.

Beljebb j�tt a terembe �s lassan leeresztette a kez�t, ahogy k�rben�zett a falakon �s polcokon.

- Nosztalgi�zol? – k�rdezte, mikor felismerte a termet.

- Elkapott a Lovegood-k�r… - mondta egy f�lmosollyal.

- Naphosszat csak b�mulok bele a semmibe �s nem tudom, mit csin�lhatn�k – magyar�zta, miut�n leolvadt arc�r�l a mosoly. – Valamit kellett csin�lnom, mert nem b�rom a t�tlens�get.

- Mikor? – k�rdezett vissza Harry.

- Igen-igen… - b�logatott Harry. – De az egy kicsit m�gis m�s volt. Akkoriban olyan egyszer� volt minden - motyogta �s elm�lyedten n�zegette a p�rnakupacot, amit a k�b�t� �tok gyakorl�s�n�l haszn�ltak.

- M�gis egyszer�bb volt, mint most – k�t�tte az ebet a kar�hoz Harry. – Tudtuk, hogy ki az ellens�g az iskol�n bel�l �s az iskol�n k�v�l. Az iskol�n bel�livel legal�bb azt is tudtuk, mit kell csin�lnunk.

- Olyan sokan voltak a DS-ben is, akik mind elhitt�k, hogy igazat mondok! – kesergett tov�bb. – De tavaly meg mintha sose l�tezett volna a DS.

Harry k�tkedve horkantott egyet �s lehuppant az egyik p�rn�ra.

- Mir�l besz�lsz? – k�rdezte Neville.

Neville figyelmesen hallgatta Harry keser� szavait.

– Nekik nincsenek szem�lyes ind�t�kaik, mint nek�nk – v�dte �ket Neville. - De ha t�rt�nik valami sz�rny�, a legt�bben megv�ltoznak… N�zd csak meg Susie-t. De att�l m�g nem v�rhatod el mindenkit�l, hogy kivont p�lc�val nekirontsanak a hal�lfal�knak.

- Nem? – k�rdezte �lesen. – Szerintem pedig igen!

A k�vetkez� h�t sor�n a javasasszony var�zsitalainak hat�s�ra Harry lassan fel�p�lt �s m�r csak elv�tve eml�keztette a f�jdalom az esk�szeg�sre, ha t�l hirtelen akart fel�llni, vagy rosszul l�pett. Madam Pomfrey tilt�sa ellen�re t�bbsz�r is �tsettenkedett a Sz�ks�g Szob�j�ba, hogy kedv�re var�zsolgathasson �s kipr�b�lja az id�z�seket. Nem pr�b�lkozott t�bb �llat megid�z�s�vel, sokkal hasznosabbnak tal�lta a k�l�nb�z� pajzsok �s aranyg�mb�k el�var�zsl�s�t, amik v�dt�k az �tkokt�l. A var�zsl�s miatt k�nnyebben viselte el a gy�gyul�s napjait. Nem sok l�togat�ja volt, csak nyomoz�t�rsai n�ztek be hozz� nap mint nap; Neville, Susan �s Luna most m�g gyakrabban, mint Ginny. Harry �gy �rezte, valamit nagyon elronthatott, mikor veszekedtek, mert a l�ny sokkal t�vols�gtart�bb lett. Volt olyan nap, mikor egy�ltal�n nem is l�tta, de mikor esz�be jutott, eml�keztette mag�t, hogy �pp � k�rte ezt t�le. P�ntek is ilyen nap volt, Harry �letkedve pedig m�lyponton volt.

Azonban szombaton reggel, mintha megt�rt volna a j�g – �bred�se ut�n p�r perccel Ginny beszaladt hozz�, arc�n sz�les mosollyal, amit Harry j� jelnek vett.

Ginny tov�bbra is mosolygott �s Harrynek kicsit m�r furcsa volt ez a t�lzott – tal�n er�ltetett? – vid�ms�g.

- Mif�le edz�st? – r�ncolta a homlok�t Harry.

Harry bizony megfeledkezett r�la. M�g visszaeml�keznie is neh�z volt, mikor �lt utolj�ra szeretett T�zvill�m�n vagy mikor �ld�zte utolj�ra a cikeszt �nfeledten, minden gond n�lk�l. A kviddics mindig j� kedvvel t�lt�tte el �s seg�tett neki kikapcsol�dni, ez�rt egy percig se gondolkodott rajta, hogy kimenjen-e az edz�sre. Gyorsan mag�ra kapta tal�rj�t �s m�r mentek is kifel� a gyeng�lked�b�l. Madam Pomfrey m�r csak lemond�an legyintett.

- Erre k�v�ncsi vagyok – mondta mosolyogva Harry.

- Szia Harry! – k�sz�nt r� egy �lmatag hang, s mikor Harry megfordult, r�j�tt, hogy t�vedett: nem volt teljesen kihalt a lel�t�.

- Igen, k�mkedek a holl�h�t csapat�nak – mondta ki kertel�s n�lk�l. – Ginny egyed�l engem enged be ide az edz�sek alatt – mondta, s megpaskolta a padot maga mellett.

Harry le�lt mell�.

Az edz�s p�r perc m�lva elkezd�d�tt. Ginny �s a t�bbi hat j�t�kos felrep�lt a magasba �s el�sz�r az �j �rz�vel gyakoroltak. Mindenki egyenk�nt r�rep�lt a karik�kra �s megpr�b�lt g�lt dobni.

- Megkerestem a Sz�rke H�lgyet – sz�lt �jra Luna.

- �s? – v�rta a tov�bbiakat Harry.

- Nem siker�lt, ugye? – k�rdezte Harry s�rget�en.