26. fejezet

felkel� nap els� sugarai el�tt visszafek�dtek az �gyukba �s eg�szen d�lig aludtak. K�s�bb, mikor fel�bredtek, nagyon �r�ltek neki, hogy m�r el�z� nap v�geztek a takar�t�s r�juk es� r�sz�vel, �gy Mrs Weasley hagyta �ket aludni. Csak akkor kopogtatott be hozz�juk, mikor az eb�d m�r az asztalon volt.

Egy h�t is eltelt m�r a laborat�riumban lezajlott esem�nyek �ta, sz�k csal�di keretek k�zt meg�nnepelt�k Ron tizennyolcadik sz�let�snapj�t (ez�ttal szerelmi b�jital �s m�reg n�lk�l), s ahogy a napok m�ltak, Harry �gy �rezte, ideje �jra belevetnie mag�t az esem�nyek s�r�j�be. Nemcsak Piton utas�t�sait kellett k�vetnie �s a Holl�h�ti lesz�rmazottak ut�n kutatnia, kik�rdeznie a roxforti Sz�rke H�lgy szellem�t – m�r ha hajland� sz�ba �llni vele a k�ztudottan hallgatag k�s�rtet-l�ny -, de egy m�sik feladat is v�rt r�juk.

Sokat gondolkodott a laborat�riumban l�tott csontv�z �s a trag�di�ba f�l� rabl�si k�s�rlet k�r�lm�nyeir�l �s arra az elhat�roz�sra jutott, hogy egyetlen �t helyett �rdemesebb r�gt�n kett�n elindulni. Ezt egyel�re nem k�z�lte se Ronnal, se Hermion�val, azt sem, hogy mikor sz�nd�koznak ell�togatni a Roxfortba. Ron kifejtette neki, hogy �desanyj�t neh�z lesz meggy�zni r�la, hogy el kell engednie �ket, �pp ez�rt Harry k�sz tervel a fej�ben �bredt m�rcius hatodik�n. El�z� reggel kik�mlelte, mikor szokott fel�bredni Mrs Weasley, akir�l k�ztudott volt, hogy a csal�d legkor�bban kel� tagja.

Harry hajnali �tre �ll�totta be �breszt� �r�j�t, �gy h�t koroms�t�tben settenkedett le a l�pcs�n. Els� �tja a mosd�ba vezette, hogy kimossa szem�b�l az �lmoss�got – ez eltartott egy darabig -, majd a konyh�ba ment �s p�r p�lcamozdulattal elk�sz�tett egy adag forr� k�v�t. Nem kellett csal�dnia, Mrs Weasley t�z perccel k�s�bb j�tt le az emeletr�l, szemeit t�r�lgetve.

- Harry! – lep�d�tt meg a fi� l�tt�n. – Mit keresel itt ilyen kor�n.

Az asszony a konyhapulthoz l�pett �s f�radtan el�h�zta a p�lc�j�t.

- K�sz�n�m – motyogta �lmosan az asszony, mikor Harry letett el� egy cs�sze k�v�t.

- Hogy aludt, Mrs Weasley? – k�rdezte udvariasan Harry.

- De, egy kicsit igen – v�laszolta Harry.

- Musz�j volt – b�lintott Harry. – Az m�r nem fekete m�gusok h�za…

Harrynek az a gyan�ja t�madt, hogy Mrs Weasley �nmag�t gy�zk�di.

- �pp ez�rt kell egym�sra vigy�znunk! – emelte fel a mutat�ujj�t Mrs Weasley. Majd hirtelen megenyh�lt �s elmosolyodott. Harry k�rd�n n�zett r�.

- K�sz�n�m… - motyogta megint Mrs Weasley.

- Nem tudom… Tal�n mert t�vol van mindent�l, de… - m�lyet s�hajtott �s megr�zta a fej�t. – Ez butas�g. A t�vols�g nem sz�m�t, ezek mindenhol ott vannak.

- Hol �rezne minket biztons�gban?

- Akkor csak a f�hadisz�ll�s, a Balck-h�z �s a Roxfort j�het sz�ba, igaz?

- Mit terveztek m�r megint?

- El kellene menn�nk a Roxfortba �s a Black-h�zba. M�shova nem, �g�rem.

- �r�kk� �gyse tarthatlak itt titeket, ugye? – k�rdezte ink�bb mag�t�l, mint Harryt�l. – Arthur mindig azt mondja, hogy pr�b�ljalak jobban meg�rteni titeket…

- Mikor akartok menni?

Harrynek m�r nem volt m�s dolga, csak megv�rni, am�g felkel k�t bar�tja �s meggy�zni �ket, hogy hallgassanak r�. M�r el�re hallotta Hermione sir�nkoz�s�t: „De h�t Harry, azt kell tenn�nk, amit Piton mond. Tudja mit csin�l, nem v�letlen�l utas�tott minket, hogy ne kezdj�nk mag�nakci�kba.”

- Csakhogy felkeltetek – mondta k�sz�n�s helyett Harry. – Indulhatunk!

- Meggy�zted any�t, hogy engedjen el?

- De j�! Att�l f�ltem, ez r�m fog maradni… - l�legzett fel Ron.

- Akkor ir�ny a j� �reg Roxfort?

- Nem, nektek m�shol van dolgotok – sz�lt.

- Hogy �rted?

- Harry, Piton vil�gosan megmondta, mi a dolgunk – suttogta, mert ekkor ment el m�g�tt�k a konyha fel� tart�, �lmos k�p� Percy.

- Egy helyett jobb kett� �tvonalon elindulni, nem? – adta el� az �tlet�t Harry. – Szerintem Piton vil�gmegv�lt� �tlete nem �jdons�g. R�gen is lehetett egy �sszeesk�v�s a hal�lfal�k k�zt. K�t �rul�r�l m�r biztos tudunk, akik a horcruxokra vad�sztak. Tal�n az utols�nak is nyom�ra bukkantak.

- De Piton… - kezdte a l�ny, azt�n elharapta a mondatot �s ink�bb cs�ndben maradt. A r�gi megr�gz�tt bizalma m�g mindig nem t�rt vissza. �s Harry ennek �szint�n �r�lt.

Nemt�r�d�m m�don megvonta a v�ll�t, mintha nem �rdekeln�, hogy hallgat-e r� Hermione, pedig nagyon is �rdekelte. �tment az el�szob�ba �s felh�zta a csizm�j�t.

- Jaj, ne csin�ld ezt! – k�rlelte a l�ny. - Persze, hogy ink�bb r�d hallgatok. Csak meglep�dtem, ennyi az eg�sz… Meg �gy gondoltam, hogy Piton is biztos Regulus Black-nek n�z ut�na…

Ron Hermione v�ll�ra tette a kez�t, hogy megakad�lyozza, ha a l�ny sir�nkozni akar, de erre nem ker�lt sor. Hermione is bel�tta, hogy jobb �tlet k�tfel� v�lni.

- Ne menjetek vesz�lyes helyekre – mondta Harry. – Meg�g�rtem Mrs Weasleynek, hogy csak a Black-h�zban lesztek. Maradjatok kapcsolatban Mr Weasleyvel, � seg�thet a miniszt�riumi kutakod�sban. Sz�ljatok Dobbynak, ha be kell jutni valahova, Ron, te tudni fogod, hogyan kell…

- Helyes. Az ikert�kr�n �t besz�lhet�nk majd. A p�rn�m alatt megtal�lj�tok. Sok sikert!

- Neked is! – mondta egyszerre Ron �s Hermione, Harry pedig mag�ra kanyar�totta fekete �ti tal�rj�t.

Harry koncentr�lt �ti c�lj�ra, majd elrugaszkodott, s r�videsen Roxmortsban tal�lta mag�t. A falu hasonl�an kihalt volt, mint mikor legut�bb j�rt itt. B�r az id� most sokkal jobb volt, ez csak p�r b�m�szkod� embert vonzott az utc�ra, s legt�bben csak egyik �zletb�l mentek a m�sikba vagy a h�zaikba igyekeztek.

A kapu engedelmesen kiny�lt, s Harry bel�pett rajta. Elindult felfel� az �ton, amin a thesztr�lok vontatta fi�kerek is sz�ll�tott�k a tanul�kat szeptemberben �s a tan�v v�g�n.

Egy id�re meg�llt a csarnokban, fekete csukly�j�t sem h�zta le a fej�r�l ez�rt azt�n kapott n�h�ny meglepett pillant�st az el�tte elhalad�, �r�ra igyekv� di�kok r�sz�r�l. Gyan�totta, hogy egyik�k biztosan sz�lni fog valamelyik aurornak a gyan�s fekete idegenr�l, ez�rt elindult a nagyterem fel�.

A hatodikos griffend�lesek hamarosan csatlakoztak a mardek�rosokhoz, majd k�tfel� v�ltak. Harry meg�llt egy g�rbe h�t� troll szobra m�g�tt, ami folyton az orr�t t�rta b�tyk�s ujj�val, s innen figyelte Ginnyt. A l�ny h�rom griffend�lessel �s n�gy mardek�rossal lassan tov�bb indult – Harry tippje szerint a m�giat�rt�net tanterem fel�.

Tippje helyesnek bizonyult, egy emelettel feljebb lassan utol�rte �ket, a n�gy mardek�ros fi� fittyet h�nyva az udvariass�gra bevonult a l�nyok el�tt a tanterembe.

„Biztos megb�v�lte. Hogy ez nekem nem jutott eszembe!” – hajtogatta a fej�t Harry arra az ezernyi alkalomra gondolva, mikor a kifolyt tinta el�ztatta a f�radts�ggal k�rm�lt �rai jegyzeteit – ugyanakkor okot is adott r�, hogy elk�rje Hermione sokkal r�szletesebb �s pontosabb jegyzeteit.

- Seg�tsek, Ginny? – fordult vissza az ajt�b�l egy sz�ke, l�farkas l�ny.

A sz�ke bement a tanterembe a m�sik griffend�les l�ny ut�n, Harry pedig ezt a pillanatot v�lasztotta, hogy meglepje Ginnyt.

Kisurrant a sarok m�g�l �s mikor a l�ny �ppen h�tat ford�tott neki, m�g� lopakodott �s egy gyors mozdulattal befogta a sz�j�t �s ber�ntotta a tanterem mellett �ll� var�zsl�szobor m�g�.

- Te h�lye! – �t�tte meg Ginny a v�ll�t, miut�n kiszabadult. – Tudod, hogy megijedtem?

- Meg�rdemelted – n�zett r� Ginny, de a szeme boldogan csillogott, a bossz�s�g m�r elsz�llt.

- Ginny? Merre vagy? – dugta ki a fej�t az ajt�n a sz�ke griffend�les l�ny.

A l�ny k�r�ln�zett jobbra-balra, majd megvonta a v�ll�t, visszament a tanterembe �s becsukta az ajt�t.

Ginny is �szrevette a szobrok v�ratlan seg�ts�g�t, mert Harry a cs�k k�zben �rezte, hogy a l�ny ajkai mosolyra h�z�dnak. Ginny halkan kuncogva elh�z�dott t�le, majd �tkarolta a nyak�t.

– Egy�bk�nt mit keresel itt? – k�rdezte.

- Romantikus lenne, ha azt mondan�m, hogy t�ged… - n�zett b�nb�n�an a l�nyra -, de �jabb nyomoznival� akadt a j� �reg Roxfortban.

- M�r meg se lep�d�m… - jegyezte meg vidoran Ginny, miut�n elhalt a l�p�sek zaja. – Az�rt rendes, hogy r�m is szak�tasz egy kis id�t. Csak, tudod �r�m lenne…

Azzal k�zen fogta Ginnyt �s kilesett a k�t szobor k�z�tt. A folyos�n senki nem j�rt, a di�kok bementek a tantermekbe, a mellett�k l�v�b�l is felcsend�lt m�r Binns professzor monoton hangja.

Harry Ginnyvel kil�pett a szobrok takar�s�b�l, s m�g a szeme sark�b�l l�tta, hogy a magas, cs�csos sapk�j� var�zsl�t mint�z� m�rv�ny vid�man r�kacsint.

- Hov�… megy�nk? – k�rdezte Ginny, s pr�b�lt l�p�st tartani Harryvel.

N�h�ny l�pcs�fordul� ut�n fel�rtek a hetedik emeletre, ahol r�gt�n jobbra fordultak. Harry v�gigvezette a folyos�n Ginnyt, m�g nem meg�rkeztek Badar Barnab�s falik�rpitj�hoz, amin balszerencs�s balett-�r�j�t �r�k�tett�k meg a trollokkal.

Harry v�gre elengedte Ginny kez�t �s s�t�lni kezdett a k�rpittal szemk�zti fal el�tt.

- Kell egy hely, ahol egyed�l lehet�nk… - koncentr�lt Harry. - Kell egy hely, ahol egyed�l lehet�nk… Kell egy hely, ahol egyed�l lehet�nk…

- H�, �n nem ezt a szob�t rendeltem! – csod�lkozott Harry, mikor k�rben�zett a teremben.

Ginny gyeng�den bel�kte a szob�ba, majd becsukta az ajt�t �s a t�sk�j�t ledobta a f�ldre.

- �n… - mondta nevet�sen Harry, miut�n �jra leveg�h�z jutott -, �n nem pont erre…

Harry feltartotta a kez�t, de p�r pillanat ut�n visszaejtette. H�lye �, hogy ellenkezzen? – k�rdezte mag�t�l. Ink�bb �t�lelte a l�nyt �s olyan er�sen szor�totta mag�hoz, hogy nem sok�ra megint sz�netet kellett tartaniuk leveg�h�z jut�s v�gett.

- M�g mindig �gy gondolod, hogy te jobb szob�t k�v�nt�l volna? – k�rdezte a l�ny, mikor p�r pillanatig csak n�zt�k egym�st.

Harry megr�zta a fej�t, majd �t�lelte Ginnyt �s egy�tt megfordultak. Most Harry ker�lt fel�lre �s hossz� cs�kkal fejezte ki, hogy a puha �gy egy�ltal�n nem volt rossz �tlet.

- Khmm…

Mikor sajg� h�t�t markol�szva fel�lt, hogy megn�zze, ki zavarta meg �ket, az apr� termet� Flitwick professzorral tal�lta szembe mag�t.

- Professzor… - sz�lt Ginny, miut�n visszanyerte l�lekjelenl�t�t. – Nah�t… - er�ltetett meg a l�ny egy gyenge mosolyt. – Visszaj�tt?

- Hogy…?

- Itt b�jt el, professzor? – k�rdezte Harry, mikor �szrevette, hogy a tan�r a kez�ben egy ez�st�sen csillog� ruh�t tart. – L�thatatlann� t�v� k�peny alatt?

- �, ezt csak most kaptam magamra – magyar�zta. – Mikor hallottam, hogy ny�lik az ajt�, megijedtem. Azt hittem, az aurorok tal�ltak r�m. Nem gondoltam volna, hogy rajtam k�v�l m�snak is sz�ks�ge van egy meghitt h�l�szob�ra, ahol elb�jhat a k�v�ncsi szemek el�l… - d�nny�gte �s f�lig mosolyogva, f�lig szemreh�ny�an hajtogatta a fej�t.

- Bocs�nat… - motyogta Harry. – Mi �pp csak…

Megint k�h�g�tt. Harrynek az a benyom�sa t�madt, hogy a professzor beteg. �sszepillantott Ginnyvel, aki hasonl�ra gondolhatott, mert homlokr�ncolva figyelte a volt tan�rt.

Flitwick megint legyintett, majd el�vett egy pirosalma-mint�s halv�nyz�ld zsebkend�t �s megt�r�lte vele a homlok�t.

- Nem, semmi bajom… k�h�m… csak egy kis m�l� rosszull�t.

- Biztos ne h�vjam ide Madam Pomfrey-t? – k�rdezte agg�dva Harry.