32. fejezet

- �rtem, Gildy - kuncogott a l�ny, gyeng�d pillant�st vetve a f�rfire.

Megfordultak, �s pillant�suk egy izgatott, holl�fekete haj�, szem�veges fi�ra esett.

- Igen... �n vagyok - kapkodott leveg��rt a fi�. - �s sz�ks�gem van a gy�r�dre, Sunny.

- Igen, arra… az Adrienn fonal�val - b�lintott Harry.

- Mert be kell mennem a Nagy Piramisba - magyar�zta a fi�.

- Pontosan - b�lintott Harry. - K�lcs�nadn�d nekem a gy�r�det? K�rlek… ez most �let �s hal�l k�rd�se! A jegyesem... halott.

- Akkor seg�tesz nekem?

- Igen, tudom, csak add ide - hadarta Harry idegesen hadon�szva.

- K�sz�n�m - Harry elvette �s dehoppan�lt.

- Az � hely�ben �n se tettem volna - v�lte a l�ny. - Ki akartad t�r�lni az eml�kezet�t, dr�g�m.

- Ja, az igaz - vont v�llat Lockhart. - Nagyon rossz fi� voltam... de az�ta megkomolyodtam. Felel�ss�gteljesebb �s m�g im�dni val�bb lettem...

Miut�n Harry megbizonyosodott r�la, hogy senki (pl�ne mugli) nem l�tja, odal�pett a Nagy Piramis alapzat�ban l�v� k�h�z, amelyen �zisz jele volt l�that�. Megkopogtatta p�lc�j�val, �s a titkos kapu sziszegve kiny�lt, felt�rva a s�t�t �tj�r�t, amely az �p�let belsej�be vezetett.

Lumost suttogott, majd miut�n odar�gz�tette az elszak�thatatlan m�gikus fonalat a kapu bels� oldal�nak egyik kisz�gell�s�hez, elindult a hom�lyos folyos�n.

A szok�sos homokaljzatot t�gl�kkal kirakott padl� v�ltotta fel. Mindegyikbe jeleket v�stek.

- �, a csud�ba, hisz �n nem tudom elolvasni a hieroglif�kat! - s�hajtotta Harry. Ez vajon csapda? Csak bizonyos t�gl�kra szabad l�pnem? De melyikekre? A szemekre vagy a k�gy�kra? A k�veken legal�bb h�t k�l�nb�z� jel volt, de Harry biztos volt benne, hogy vagy �zisz vagy Apophis a rejtv�ny kulcsa. Na j�l van... Meg kell kock�ztatnom... a f�klya csak p�rszasz�j�aknak m�k�dik, �gyhogy pr�b�ljuk meg a k�gy� jelet!

Bal l�b�t �vatosan a legk�zelebbi k�gy� jel� t�gl�ra tette, pr�b�lva a jobb l�b�n is megtartani egyens�ly�t, hogy vissza tudjon ugrani, ha esetleg egy rejtett csap�ajt� ny�lna ki alatta.

- Na j�, most melyiken van a k�gy�? - t�n�d�tt, lefel� mutatva p�lc�j�val, hogy megvil�g�tsa a jeleket a t�gl�kon. A jelek azonban elmos�dottak voltak, mintha a t�gl�k felsz�n�t ezer �v �rja mosta volna le, ak�rcsak a Nagy Szfinx t�gl�it. B�rhogy meresztgette is a szem�t, Harry nem tudta kivenni a jeleket. Tal�lomra r�l�pjek egyre, vagy pr�b�ljam �tlebegtetni magam a t�gla mez� t�loldal�ra? Meg�tkoznak vajon, ha kihagyom ezt az utols� sort?

Na j�, b�trak� a szerencse… M�lyet l�legzett �s r�l�pett egy t�gl�ra a jobb oldalon. A t�gla nem kezdett s�llyedni �s semmif�le akna nem ny�lt meg alatta - ez j� jel volt -, �gy Harrynek siker�lt el�rnie a folyos� sz�k r�sz�nek v�g�t... amikor hirtelen valami suhog� hangot hallott.

- A mindenit! – Harry a mellkas�t markol�szta, mert �gy �rezte, hogy a sz�ve menten kiugrik a hely�r�l. - Szedd �ssze magad... - suttogta, - m�g egy darabban vagyok... b�r nem sok h�ja volt...

Hamarosan egy �tel�gaz�shoz �rt. V�lasztania kellett, hogy merre induljon. N�h�ny patk�ny szaladt �t a l�ba alatt, de nem t�r�d�tt vel�k. Kezdett er�t venni rajta a tehetetlens�g �rz�se: a falon semmif�le jel nem l�tszott, �s most nem volt hang sem, amely megmondta volna, merre menjen.

P�nz�rme hi�ny�ban ez is megteszi. Fej, vagy �r�s? Feldobta az �rmet a leveg�be, �s hagyta, hogy a f�ldre essen, felfedve a 'Hold Futam 1998' feliratot. - Teh�t �r�s – s�hajtott. Zsebre tette a med�li�t �s elindult a bal oldali folyos�n.

H�sz perc m�lva bel�pett egy t�lvil�gi k�k f�nnyel megvil�g�tott csarnokba.

- Gyereee... gyereeee... - h�vta egy titokzatos hang.

- Ki az ott? – k�rdezte a fi�. K�r�ln�zett, de senkit sem l�tott, csak a k�k f�nyt �s egy �gyat k�k f�gg�nnyel. Az idegen hang tulajdonosa nyilv�n a f�gg�ny m�g�tt rejt�z�tt.

- Cho! - suttogta a fi�.

- Mit csin�lsz te itt? - k�rdezte gyanakodva. - Azt hallottam, visszat�rt�l K�n�ba �s McRice gyors�ttermet nyitott�l.

- De, Harry... - a l�ny fel�lt, h�tralebbentette fekete f�rtjeit a v�lla m�g�, felfedve telt kebleit, - Harry, hogyan hihetted azt, hogy elhagytalak? Mindig is szerettelek t�ged... legal�bbis miut�n Ced meghalt... el sem tudod k�pzelni, milyen csal�dott voltam, amikor megtudtam, hogy �sszesz�rted a levet Ginny Wealseyvel... � nem �rdemelt meg t�ged... – Cho hangja �des volt, �pp�gy, mint meztelen test�nek illata.

- Figyelj, Cho... - kezdte Harry, de a l�ny fel�llt, k�zelebb l�pett hozz�, �s �jfekete pillant�sa a fi� z�ld szem�be mer�lt. - Soha, soha nem szeretted �t igaz�n... - b�gta, - engem szerett�l... eg�sz id� alatt.

- J�l van - mosolygott a l�ny a fi� �ll�t cir�gatva, - �s most... fordulj vissza... ne keresd azt a f�kly�t... nem �ri meg a vesz�ds�get.

- J� fi�... okos fi�... – a l�ny mag�hoz h�zta, de a fi� hirtelen felki�ltott, �s h�traugrott, vadul massz�rozva bok�j�t, ahol egy patk�ny megharapta, �pp akkor amikor Cho meg akarta cs�kolni.

- Te nem Cho vagy! – �llap�totta meg. - Nem tudom, ki vagy mi vagy, de az igazi Cho soha nem mondan�, hogy ne seg�tsek Ginnynek! Az igazi Cho k�l�nben sem szeretett engem!

Csapda volt... �s �n majdnem beleestem... - korholta mag�t Harry. Igaz�n bossz�s volt: � Ginnyt szereti, nem Chot!!! Legal�bbis t�bb� m�r nem.

- Alohomora! - mondta, de az nem mozdult.

A helyis�g k�zep�n egy hatalmas k�szarkof�g fek�dt.

Harry semmi gyan�sat nem tal�lt rajta - persze voltak rajta hieroglif�k, de a fi� nem t�r�d�tt vel�k, mivel nem tudta elolvasni �ket.

Harry m�g egyszer k�r�ln�zett, hogy megbizonyosodjon r�la, t�nyleg nincs m�sik kij�rat. Nem l�tszott a falakon semmi, sem felirat, sem t�gla, amelyet megnyomva titkos ajt�t nyithatott volna ki. Semmi.

Egy�ltal�n semmi, csak csupasz falak k�r�s-k�r�l.

K�zelebb l�pett, �s a kopors� fedel�t vizsg�lva megpr�b�lta kital�lni, hogyan nyissa ki. V�g�l a legegyszer�bb megold�st, a lebegtet� b�b�jt v�lasztotta: - Vingardium Leviosa! - p�lc�j�val a kopors�ra mutatott, mire annak fedele megremegett, azt�n kicsit felemelkedett, f�lrecs�szott �s olyan mennyd�rg� robajjal zuhant a padl�ra, hogy az eg�sz szoba beler�zk�dott.

Harry belepillantott a szarkof�gba �s annak lak�ja visszan�zett r�.

Harry agya l�zasan dolgozott, pr�b�lva felid�zni Lupin professzor m�mia-�z� b�b�j�t. K�r, hogy nem figyelt oda jobban az �r�n novemberben – de a feje akkor Ginny terhess�g�vel, �s annak k�vetkezm�nyeivel volt tele. K�ptelen volt figyelni Ron el�ad�s�ra �s ut�na Lupin magyar�zat�ra az egyiptomi ront�sokr�l.

Ha most meghalok, soha nem bocs�tom meg magamnak, hogy nem figyeltem Lupinra! – fogadkozott Harry, amint az ajt�hoz h�tr�lt, amelyen bej�tt. - Itt kell lennie…- tapogat�zott a kilincs ut�n, de csak a falat �rezte.

Az ajt� elt�nt. Csapd�ba esett a szob�ban egy rosszindulat� m�mi�val. H�t ez pech. 

Mi van, ha csak egy mumus? - t�n�d�tt Harry. - Egy pr�b�t meg�r - p�lc�j�t a m�mi�ra szegezte, elk�pzelve, ahogy az megbotlik a f�slikban, �pp �gy, mint Parvati mumusa harmadikban.

Akkor m�gsem mumus - nyelt egy nagyot, azt�n hirtelen �tlettel a kopors� fedel�t a m�mia f�l� lebegtette �s r�ejtette.

- Igennn! – rikkantotta Harry �s elindult a kopors� fel�, hogy belen�zzen.

- H�! - arccal a padl�ra zuhant. Megpr�b�lta kiszabad�tani a l�b�t a m�mia szor�t�s�b�l. - Engedj el! - �v�lt�tte, de az csak morgott r�. V�lhet�leg nem volt t�bb esze, mint egy hegyi trollnak.

A fi� lihegve felugrott. M�g t�mad�ja a padl�t p�f�lte bep�ly�lt kez�vel, nem b�rva abbahagyni a nevet�st, Harry a szarkof�ghoz futott.

- Ne... hehehe... ne is �lmodj r�la!... - vihogott a m�mia, ledobva a k�fedelet a h�t�r�l �s Harry fel� indult, m�g mindig eszel�sen r�zk�dva a nevet�st�l.

- Ez az! Hesselinnen F�slifick�!

Harry �tja szabadd� v�lt.

A zaj tov�bbi 20 l�pcs� m�lva m�g hangosabb lett. �jabb 15 l�pcs�vel k�s�bb Harry meg�llt, �s hirtelen n�gy l�pcs�t ugrott felfel�. V�gre megl�tta a hang forr�s�t: a l�pcs� egy folyos�ban v�gz�d�tt, a padl�t pedig ny�zsg� fekete skarabeusz-bogarak bor�tott�k.

- Na, j�l van... - mormolta, orr�t r�ncolva. – Mit�l is f�lnek a szkarabeuszok?... Mit mondott Ron? Aha! T�z!

P�lc�j�t a gusztustalan bogarakra szegezte, azt mondta: - Piroinitio!

Amint l�ba a talajt �rintette, a falak megremegtek, jelezve, hogy valami hatalmas t�rgy k�zeledik az enyh�n lejt�s folyos�n.

- Mi a j�...? - k�rdezte Harry, de miel�tt befejezhette volna a k�rd�st, m�r l�tta is a v�laszt: egy hatalmas kerek szikla g�rd�lt fel�je. Majdnem olyan sz�les volt, mint a folyos�.

- Impedimenta! - �v�lt�tte, de ezzel csak lelass�tania siker�lt a szikl�t, tizenegy m�sodpercet nyerve az �ssze�tk�z�s el�tt.

Agya k�ts�gbeesetten dolgozott. A pajzs b�b�j nem v�d meg egy ilyen hatalmas szikla ellen... egy patr�nus sem... b�rcsak kicsi �llatt� tudn�k v�ltozni most! De nem volt anim�gus. Abban a pillanatban – 15 m�ternyire a hal�los szikl�t�l - nem volt �rtelme dehoppan�lni sem. K�l�nben is hov� hoppan�lhatna, ilyen k�zel a c�lj�t�l?...

- Capitulatus! Stupor! Jaj, nem, ez nem �l�! Reducto!

- Fel... kell... �llnom... - csikorgatta a fog�t, k�nyszer�tve mag�t, hogy folytassa az utat.

Mire �jra el�rte a talajt a 'hegy' m�sik oldal�n, m�r csillagokat l�tott. A l�ba is f�jt - a patk�ny nyilv�n egy ideget harapott meg, �s a m�mia szor�t�sa csak rontott az �llapot�n.

- El�g... elegem van! - sziszegte, rem�lve, hogy nem t�rt el a gerince.

Oldal�ra fordulva pr�b�lt karj�val megt�maszkodni, hogy fel�lljon... a nagy er�lk�d�s k�zepette pillant�sa egy p�r, hatalmas karmokban v�gz�d� mancsra esett.

Lassan felemelte a fej�t. Jelenlegi �llapot�ban semmi kedve nem volt egy kardfog� tigrissel birk�zni.

- Ahem... hello... - k�sz�nt�tte a fi� a f�lig-oroszl�n f�lig-n� teremtm�nyt.

- ...meg kell oldanom egy rejtv�nyt - fejezte be a mondatot Harry �s nagy nehezen fel�llt.

- Rendben van - a fi� megt�r�lte gy�ngy�z� homlok�t. M�g ett�l a kis mozdulatt�l is �gy nyilallt a mellkasa, mintha sz�z l�ndzsa d�fte volna �t. - Mondd a rejtv�nyedet.

A szfinx k�rd�n n�zett a fi�ra.

- Sz�val, akkor a Nap... k�pes elrejteni a Napot... ir�ny�tja az ap�lyt �s a dag�lyt... amennyire tudom, az ap�ly �s a dag�ly �sszef�gg�sben van a... Holddal! Igen! – Harry arca felragyogott. - A Holdnak k�t oldala van, de a F�ldr�l csak az egyik l�that�! �s n�ha eltakarja a Napot, napfogyatkoz�st okozva!

- K�sz�n�m - mosolygott r� Harry a f�lig-oroszl�n f�lig-n� teremtm�nyre, �s bel�pett az utols� helyis�gbe, amely elv�lasztotta c�lj�t�l.

Harry az ajt�hoz l�pett, amely valamif�le krist�lyb�l k�sz�lt. - Furcsa... - mormolta. - Legut�bb az ajt� nem volt �ttetsz�. Na j�l van, - m�ly l�legzetet vett, elk�pzelve egy k�gy�t, �s p�rszasz�ul azt mondta: Ny�lj ki!

- Nem lehet k�v�lr�l kinyitni - hallott egy hangot a h�ta m�g�l.