23. fejezet

Biztosan kihallgatja Malfoyt - de mi lesz Pitonnal? Mit fog csin�lni �? Igyekszik majd megv�deni Drac�t?

Az �t�dikes Mardek�ros nemsok�ra visszat�rt a m�g mindig k�k �s v�r�s haj� Malfoyjal �s k�t zavarodott csatl�s�val.

Az �t�dikes bizony�ra nem mondott r�szleteket Drak�nak, mivel az s�padtan, de meglehet�sen nyugodtan l�pett be a Nagyterembe. Nyugalma egy szempillant�s alatt szertefoszlott, amikor megl�tta Dudleyt. Nem sz�m�tott r�, hogy valaha is �jral�tja a k�v�r fi�t, hiszen csak eszk�z volt a kez�ben, akit egyszer felhaszn�lt, azt�n eldobott. Szil�rdan meg volt gy�z�dve r�la, hogy � is sz�vess�get tett Dudleynak, �s b�zott benne, hogy a mugli fi� nem zavarja �t t�bb�.

Draco – a mindig okos �s ravasz Draco - kihagyta a sz�m�t�sb�l Dudley Millicent ir�nt �rzett szerelm�t. Nem gondolta volna, hogy a Dursley fi� el�g b�tor - vagy ostoba - ahhoz, hogy visszat�rjen a Roxfortba.

Malfoy nagyot nyelt, ahogy odal�pett a di�kok �s tan�rok csoportj�hoz.

- Ez a fiatalember, - mutatott Minerva Dudleyra - azt �ll�tja, hogy tal�lkozott mag�val nemr�gen, �s maga egy b�jitalt adott neki, amivel megm�rgezte Harry Pottert. Igaz ez?

- Az az �rz�sem, hogy maga t�rt�netesen ismeri ezt a fi�t, �s minden okom megvan r�, hogy NEKI higgyek �s ne MAG�NAK, Mr. Malfoy. �gyhogy jobb, ha mindent bevall, az tal�n enyh�t� k�r�lm�nynek sz�m�t. - felelte McGalagony nyugodtan, majd Pitonhoz fordult. - Egyet�rt velem, Perselus?

Malfoy arca olyan feh�r volt, mint a fal - senki sem l�tta m�g ilyen halotthalov�nynak.

- Nos, Mr. Malfoy? Beavatna minket a r�szletekbe? - s�rgette az igazgat�n�.

- Rendben van, Malfoy, tudja, merre van az irod�m? - felelte McGalagony.

- Helyes, akkor menjen �s v�rjon meg ott. – Minerva Dudleyhoz fordult: - Maga szabadon elmehet, de ne t�rjen vissza t�bbet, meg�rtette? A Hop-h�l�zat nem muglik j�tsz�tere.

- Vegyen egy baglyot, �s levelezzen vele, Mr. Dursley - felelte Minerva a ’vit�t-lez�rtnak-tekintem’ arckifejez�ssel.

Miut�n Dudley elt�nt, McGalagony visszafordult a di�kokhoz. - Menjenek fel a h�l�termeikbe. J� �jt.

- Weasley kisasszony! - v�gott k�zbe Piton. - Hadd eml�keztessem, hogy a Roxfortban csak k�t ember d�ntheti el, hogy kinek �s mihez van joga: McGalagony professzor �s �n.

- Ginny, - l�pett oda McGalagony, a l�ny v�ll�ra t�ve a kez�t, - tudom mit �rzel most. Tiszt�ban vagyok vele, hogy te szenvedsz a legink�bb, de k�rlek, l�gy t�relmes. Meg�g�rem, hogy �rtes�telek, amint megtudok valamit.

Ginny b�lintott.

- De �n most r�gt�n akarom tudni! Harryr�l van sz�!

Ginny valami olyasmit morgott, hogy egy�ltal�n nincs meggy�z�dve r�la, azt�n otthagyta a b�tyj�t �s Hermion�t.

- Eg�sz �jjel nem tudtam aludni - mondta Ginny a reggelin�l. - �gy h�t megl�togattam Hedviget. Szeg�ny bagoly... Mi�ta Harry elveszett... sz�val... ha nem tudn�m, hogy az �llatok nem k�vethetnek el �ngyilkoss�got, azt mondan�m, hogy sz�nd�kosan hal�lra �hezi mag�t. Mivel m�g vad�szni sem j�r, a t�bbi bagoly elkezdett egereket hordani neki, de m�g mindig nem eszik! El se tudj�tok k�pzelni, milyen borzaszt�an n�z ki: z�r�gnek a csontjai! Alig tudtam r�besz�lni, hogy egyen egy f�l egeret!

- Nem tudom, pontosan mit csin�lt Malfoy, - mondta Ron, - de rem�lem, hogy legal�bb m�g 200 pontot levonnak a Mardek�rt�l.

- �n Azkabanba k�lden�m Drac�t! - tette hozz� Ginny, mik�zben dupla adag tejet t�lt�tt mag�nak �s harmadszor is szedett a Yorkshire pudingb�l. K�zben Hermione is elmer�lt B�jg�n�r Bill negyedik k�tet�nek olvas�s�ban.

- Sok? Neeem. Napok �ta majd �hen halok... Pr�b�ltam meggy�zni magam, hogy semmi k�ze a terhess�gemhez, de nyilv�nval�an csak �ltattam magam... �hes vagyok... hiszen kett� helyett eszem.

- �gy �rted, az unokah�godat - jav�totta ki Ginny.

- Ok� - b�lintott a l�ny. - Mi legyen a t�t?

- J� - �rtett egyet Ginny. - �s ha �n vesz�tek - ami nem val�sz�n�, mivel a n�k jobban �rtenek az ilyesmihez - sz�val, ha te nyersz, akkor soha nem mondom el senkinek azt a kis esetet a v�c�ben. Ugye eml�kszel r�?

- Most m�r igaz�n k�v�ncsi vagyok, sr�cok! M�r m�sodszor eml�ted ezt, Gin! Mi volt az az eset?

- �lmodj csak - morgott Ron.

- Gyerekek, - sz�l�totta meg �ket, - felt�telezem, mindenki hallott m�r a tegnap �jjeli esetr�l. Ha nem, akkor tudatnom kell veletek, hogy egy mugli fi�, Harry Potter unokatestv�re, megl�togatott benn�nket... pontosabban Bulstrode kisasszonyt.

Millicent elv�r�s�d�tt �s hirtelen nagyon behat�an kezdett foglalkozni a pudingj�val.

- Az a szem�t! - csapott az asztalra Ron.

McGalagony folytatta: - A tantest�let most fejezte be �t�r�s vit�j�t a Malfoy-�gyben �s arra a d�nt�sre jutott, hogy a fiatalembernek el kell hagynia az iskol�t.

McGalagony �gy t�nt nem vette �szre, �gy Hermione fel�llt. - Professzor, hogyan szabadult meg Draco �s Dudley Harryt�l? Harry ugye nem halt meg?

Hermione le�lt �s elh�zta a sz�j�t. Nem tudta figyelmen k�v�l hagyni az igazgat�n� ’�z�tt’ arckifejez�s�t. �gy t�nt, Minerv�t is les�jtott�k az esem�nyek.

Ron v�llat vont. - Egy biztos, hugi: Malfoy f�zete nem m�reg volt - nem �lte meg Harryt.

- H�t persze - Ron �t�lelte a kish�g�t. - McGalagony elmondta volna, ha Harry m�r nem �lne. De semmi ilyet nem hallottunk t�le, teh�t Harry �letben van. A b�jital nem �lte meg, hanem valami m�st csin�lt vele.

- Fogalmam sincs – r�zta a fej�t Ron. - De el�bb vagy ut�bb megtudjuk.

- Nem fogod - Hermione megszor�totta a kez�t. - Harry visszaj�n, �s Malfoynak nem lesz t�bb� lehet�s�ge b�ntani �t.

- Az biztos - �rtett egyet a fi�. - Kir�gt�k azt a seggfejet.

- De Hermione! Ginny �s �n is aranyv�r�ek vagyunk! - eml�keztette Ron inger�lten.

Ginny nagyot s�hajtott. – T�nyleg gy�l�l�m �t, �s boldog vagyok, hogy elmegy de... nem tudn�m b�ntani azok ut�n, amin mostan�ban kereszt�lment.

- A terhess�g az agyadra ment, hugi.

- Mi�rt? Mi volt benne?

- Az szomor�… - mondta Hermione. - Ha nem Draco apja lenne, m�g sajn�ln�m is.

- Nem �rtitek...? - Ginny helytelen�t� pillant�st vetett r�juk. - Sz�rny�, hogy ennyi embernek kell ilyen sz�rny�s�gt�l szenvednie.

- Nem - felelte Ginny komoran. – Nem, az � sz�leik nem... de Neville-� igen.

- ... �s �gy t�rt�nt, hogy Harry Potter elveszett, Nagyuram - fejezte be Monstro a besz�d�t.

Monstro kiss� meghajolt. - �r�l�k, hogy szolg�latodra lehettem, Nagyuram.

Voldemort b�lintott. - Furcsa, hogy t�led kell megtudnom... Azt v�rtam volna, hogy h�s�ges szolg�m a Roxfortban beavat egy ilyen titokba... de majd megfizet �rte... - Figyelm�t �jra a hal�lfal�ra ford�totta. - Tudod, az a Lucius Malfoy ostob�bb volt, mint gondoltam. Hi�ba sz�llt szembe velem, m�gis megtudtuk, hogy mit rejtegetett... el kellett volna mondania... akkor nem kellett volna megleck�ztetnem a Crucioval - megr�zta a fej�t. - Egy ilyen bolond nem �rdemelte meg, hogy a hal�lfal�im k�z� tartozzon. Furcsa... azt hittem, hogy Lucius ravasz. Micsoda csal�d�s. Na, mindegy. M�g van el�g k�vet�m rajta k�v�l... nem is besz�lve r�gi j� szolg�mr�l a Roxfortban... nincs sz�ks�gem Luciusra, se a sz�nalmas kisfi�ra. Ejts�k a t�m�t. Pillanatnyilag nem Malfoy a legfontosabb gondom.

- Nem, h�s�ges hal�lfal�m - felelte Voldemort. - Potter elveszett. K�s�bb el�ker�tem, �s meg�l�m, de az v�rhat.

- Most nem - a s�t�t nagy�r sz�ja g�nyos mosolyra h�z�dott. - Megtudtam valami rendk�v�l fontos dolgot... nos... tulajdonk�ppen m�r majdnem h�rom �ve tudom, de csak most �rkezett el ez id�, hogy felhaszn�ljam az inform�ci�t.

- A halhatatlans�g, F�regfark... – mosolygott g�nyosan Voldemort. – A halhatatlans�g...

- �gy �rted, a recept, amit kapt�l a... - kezdte F�regfark.

- �s mit tartalmaz az a recept? - k�v�ncsiskodott Macnair.

- Potter seg�ts�g�t? – k�rdezte Lestrange �sszevonva szem�ld�k�t csukly�ja alatt. L�that�an nem �rtette a dolgot.

- De, Nagyuram, nem �pp most mondtad, hogy nem s�rg�s most megtal�lni Pottert? - okoskodott Nott. - Hogyan tudod elnyerni az �r�k �letet az � seg�ts�g�vel, ha � nincsen n�lad?

- Mi az, amir�l gondoskodott? - �rdekl�d�tt F�regfark. - A v�re?